udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
107
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-107
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. augusztus 18.
Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./ 1991. augusztus 19.
Ion Iliescu elnök vezetésével aug. 19-én ülést tartott a Legfelső Védelmi Tanács, melyen részt vettek a parlament két házának elnökén kívül a kormány képviselői. Megvitatták a szovjetunióbeli fejleményeket. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggodalmukat a Szovjetunióban végbement események miatt, amelyeknek "Moldovai köztársaságbeli testvéreinket is érintő súlyosbodása veszélyeztetheti a demokratikus átalakulás folyamatát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ 1991. augusztus 19.
Petre Roman miniszterelnök aug. 19-én Madridban tartott előadást a román reformfolyamatokról. Nyilatkozatában szovjet belügynek nevezte a Szovjetunióban végrehajtott hatalomátvételt. /MTI/1991. augusztus 20.
Az RMDSZ aug. 20-án nyilatkozatot adott ki a szovjet eseményekkel kapcsolatban: elítélték az antidemokratikus hatalomátvételt, Gorbacsov eltávolítását. "A történtek arra figyelmeztetnek, hogy csak a demokratikus erők összefogásával, nyílt és őszinte párbeszéddel lehet megvalósítani a demokráciát Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./1991. augusztus 20.
Iliescu elnök nyilatkozatot adott ki a Szovjetunióban zajló eseményekről: "közvetlenül érdekeltek vagyunk a demokratikus folyamatok folytatásában, annál is inkább, mert ettől függ a Moldovai Köztársaságban élő testvéreink sorsa is." A reformfolyamatok nem állíthatók le. Összefogásra van szükség az országban, mondta az elnök, hozzátéve: "kétezer éves történelmünk van". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ 1991. augusztus 20.
Románia kormánya nyilatkozatot adott ki: aggodalommal vette tudomásul a Szovjetunióban bevezetett szükségállapotot. A kormány hitet tett a demokratikus átalakulás mellett, a kommunista totalitarizmussal kapcsolatos nosztalgiát veszélyesnek tartja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ 1991. augusztus 20.
Jeszenszky Géza külügyminiszter aug. 20-án telefonon tájékoztatta román kollégáját, Adrian Nastasét a magyar-román határon kialakult áldatlan állapotokról, a hosszú várakozásról. A pápai látogatásra Magyarországra érkező romániai zarándokoknak a határon 17 órát kellett várakozniuk. A román külügyminiszter megígérte, hogy intézkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./1991. augusztus 20.
A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1991. augusztus 20.
Aug. 20-án Budapesten a pápa a Szent István napi körmenettel, a Szent Jobb ereklyével érkezett a Hősök terére, ahol több mint kétszázezres tömeg gyűlt össze, hogy jelen legyen az ünnepi szentmisén. II. János Pál pápa beszédében köszöntötte "a magyar nemzet minden fiát: köszönti azokat a magyarokat, akik e hazában élnek, és azokat, akik határain kívül laknak, köszönti mindazokat, akik lélekben ragaszkodnak Szent István koronájának közös örökségéhez." A térre népviseletben vonultak ki a moldvai csángók, ugyanúgy a kalotaszegiek és a székelyek. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Pápai szentmise a Hősök terén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ 1991. augusztus 20.
Az elmúlt év óta működik Erdőszentgyörgyön a Bodor Péter Művelődési Egyesület, van színjátszó, néprajzi, informatikai körük, irodalmi színpaduk és néptánc-együttesük. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./1991. augusztus 20.
Az 1990. aug. 14-én megalakult Sipos Domokos Művelődési Egyesület /Dicsőszentmárton/ Küküllőmente néphagyományainak ápolását és a tudományos ismeretterjesztést is feladatának tartja. Irodalmi körük, szabadegyetemük, néprajzi-helytörténeti körük van, a Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően megnyílt az 1200 kötetes könyvtáruk is. /Kisvárosban is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./1991. augusztus 20.
A Kárpát-medence magyar nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek 1991. aug. 9-20-a között Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolán vettek részt. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Határon Túli Magyarok Titkársága, a Székely Kör, a Rákóczi Szövetség támogatásával létrejött népfőiskola résztvevői megvitatták a régió gondjait, a határon túli magyarság legégetőbb kérdéseit, a kisebbségi intézmények helyzetét, a könyvkiadás, a folyóiratcsere lehetőségét, az oktatási törvények, a tankönyvek, a továbbképzés helyzetét, a honismereti táborok, a közgyűjtemények, a kulturális élet finanszírozását, az egyházak megtartó erejét. A résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki és elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot, Az anyagi háttér biztosítására alapítvány létrehozását, az anyagi háttér biztosítására Mikó Imre Alapítvány létrehozását tervezik. /Boldizsár Zeyk Imre: Népfőiskola - kisebbségi fórum. = Művelődés (Kolozsvár), 1992. január/1991. augusztus 21.
Traian Chebeleu román külügyi szóvivő aug. 21-i sajtótájékoztatóján meglepetését fejezte ki azokkal a magyarországi sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a román hatóságok megnehezítették állampolgáraik részvételét a pápalátogatáson. A gyulafehérvári megyéspüspök késedelmes érkezése a szervezők hibájából történt, jelentette ki a szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ 1991. augusztus 21.
Bush elnök jóváhagyta a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az USA garanciát ad a Romániának nyújtott hitelekre. A legnagyobb kedvezmény elvét még nem kapja meg Románia. /Román rádió, MTI/1991. augusztus 21.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./1991. augusztus 22.
Visszautasították Tőkés László nemes kezdeményezését a kerekasztalra vonatkozóan, állapította meg Balogh Edgár, ezért azt javasolta, hogy tudományos szinten üljenek le a magyarok és a románok, hiszen annyi rendezni való probléma van. Szükségszerűen felvetődik egy közös történelemoktatás igénye, nemcsak a magyar fiataloknak kell megismerniük a román népmúltját, hanem a román fiataloknak is a magyarok, németek és a többi itt élő etnikum történetével. A történettanítás reformja hozzásegíthet a xenofób kizárólagosságok és gyűlöletek felszámolásához. Romániában létezett nemzetiségi törvény, nemzetiségi minisztérium, voltak nemzetiségi államtitkárok, emlékeztetett. /Balogh Edgár Talán akadémiai szinten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./1991. augusztus 22.
A kolozsvári egyetem Magyar Filológiai Tanszéke nevében dr. Péntek János tanszékvezető aug. 22-én kelt nyilatkozatban tiltakozott Eira Penttinen finn lektor kolozsvári lakásának feltörése és távollétében való kilakoltatása ellen, mindezt a tanszékkel szembeni inzultusnak is tekintik. A lektort már Ceausescu idején is zaklatták, 1990. nyarán pedig a vámosok nem engedték be azt a harminc finn nyelvtankönyvet, amelyet az egyetemnek akart ajándékozni. /Dr. Péntek János egyetemi tanár, tanszékvezető: A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.-szept. 1./1991. augusztus 23.
A pápa látogatása megtiszteltetés a magyar nemzet számára, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. II. János Pál pápa összefogásra buzdította a magyarságot. A protestánsok számára a debreceni közös ökumenikus istentisztelet jelent nagyon sokat, hogy a pápa megemlékezett a gályarab lelkészekről is. A pápa elítélte a szélsőséges, fajgyűlölő, antiszemita irányzatokat. Nagy jelentőségű gesztus volt, hogy Debrecenben a pápa maga mellé szólította Tőkés László püspököt. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./1991. augusztus 23.
Jordáky Lajos nagyértékű, tizenötezer kötetes tudományos könyvtárát, újság- és folyóiratgyűjteményét, levelezését, kéziratait özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a könyvtárnak helyet adó négyszobás lakásával együtt. Közben a lakást kiutalták egy román lakosnak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ a végrendeletre hivatkozva kérte az ingatlankezelőtől és a minisztertől jogorvoslást, hogy az EME megkaphassa jogos tulajdonát. /Székely Raymond: Veszélyben a Jordáky-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./1991. augusztus 23.
Aug. 31-én koszorúzással egybekötött emlékünnepséget rendeznek Magyarózdon a falu híres szülötte, Horváth István /1909-1977/ költőre emlékezve. Az ünnepséget Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyitja meg, Tőkés László istentisztelete után ismerősök, irodalomtörténészek emlékeznek majd Horváth Istvánra. Az ünnepségen felavatják a Horváth István emlékházat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./