udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. szeptember 18.

Funar kolozsvári polgármester a 22-nek adott interjújában elismerően szólt Iosif Constantin Draganról és a Román Hírszerző Szolgálatról /SRI/. Szerinte Ceausescu jó politikus volt, csak akkor hibázott, amikor a privilégiumokat biztosított az arra méltatlan magyaroknak. Funar élesen elítélte az RMDSZ-, számolt be Funar kijelentéseiről a 22 (Bukarest), szept. 18-24-i száma. /MTI/

1992. szeptember 18.

Alapvető jogsérelmünk a romániai magyarság közképviseleteinek kirekesztése az állami irányítás csúcsszerveiből. - így kezdődik az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Horváth Andor államtitkár állásának megszüntetése miatti tiltakozása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1992. szeptember 19.

Minden Magyarországon tartózkodó román állampolgár szavazhat szept. 27-én, mondotta sajtóértekezletén Szőcs Géza, számukra az országban több helyen kijelöltek szavazóhelyeket. /Új Magyarország, szept. 19./

1992. szeptember 19.

Ion Cristoiu főszerkesztő az Evenimentul Zilei szept. 18-i számában ostobaságnak nevezte a magyar veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. /A cikk ismertetése: Magyar Hírlap, szept. 19./

1992. szeptember 20.

Középajtán szept. 20-án avatják fel a falu nagy szülöttje, Benkő József /1740-1814/ történettudós, botanikus mellszobrát, Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ alkotását. A szobrot a szintén Középajtán született, Kanadában élő Pusztai Péter grafikusművész állíttatta. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1992. szeptember 20.

Tamási Áron 95. születésnapját ünnepelte Farkaslaka népe az író összesereglett barátaival és tisztelőivel együtt. A helyi Tamási Áron Egyesület rendezte a falu nagy fiára való emlékezést. /Új Magyarország, szept. 24./

1992. szeptember 21.

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. Az RMDSZ csak abban az esetben lépne be a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, élén magyar miniszterrel, továbbá öt minisztériumban államtitkári pozíciót biztosítanának, önálló magyar tankerületre is szükség van, el kell fogadni a felekezeti iskolákról szóló törvényt, azonkívül az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban használni lehessen a magyar nyelvet. - Az RMDSZ-en belül voltak súlyos nézeteltérések, de nem szakadt szét a párt. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1992. szeptember 21.

A román honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta Funar polgármester állítását, hogy magyar deszantegységek támadásra készen állnak a román határon. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1992. szeptember 22.

A magyarországi kárpótlásra jogosultak ügyintézése érdekében Dáné Tibor Budapestre utazott, ahol dr. Sepsey Tamás államtitkárral, a Kárpótlási Hivatal elnökével tárgyalt. A megállapodásnak megfelelően Kolozsváron irodát létesítettek, ahol megkezdődött az ügyfélfogadás, itt jelentkezhetnek a kártérítésre jogosultak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A hivatal pontos neve: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Előzmény: aug. 26-i jegyzet.

1992. szeptember 22.

Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc marosvásárhelyi lakosokat az 1990. márciusi események ürügyén súlyos börtönbüntetésre és több mint 1 000 000 lej kifizetésére ítélték. Az összeg kamatait is fizetni kell az elítélteknek. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordul a romániai magyarsághoz, segítsenek összegyűjteni a kirótt büntetés összegét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./ Előzmény: júl. 6-i jegyzet.

1992. szeptember 22.

Bukarestben szept. 22-én megalakult a Nemzeti Legionárius Párt, a hírhedt fasiszta Vasgárda utóda. Alapítója, Ionica Catanescu volt párttag, volt milicista tiszt, korábban kapcsolatban állt a Securitateval. Az új párt követeli az etnikai alapon szervezett pártok, így az RMDSZ betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 24., Új Magyarország, szept. 25./

1992. szeptember 23.

Többtízezer ember tüntetett szept. 23-án Bukaresten a Demokratikus Konvenció és elnökjelöltje, Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Constantinescu mellett Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /MTI, AP/

1992. szeptember 23.

Adrian Nastase külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésén. Tájékoztatást adott a parlamenti és elnökválasztásról, amelyet határkőnek nevezett a jogállamiság és a demokrácia megteremtése útján. Nastase találkozott több kollégájával, szept. 24-én pedig Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26-27./

1992. szeptember 24.

Katona Ádám hangsúlyozta, hogy nem szakad szét az RMDSZ. Szerinte az RMDSZ vezetésének van kormánypárti és ellenzéki szárnya. Az RMDSZ ellenzéki szárnyában két csoportosulás van, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Szabadelvű Kör. /Új Magyarország (Bukarest), szept. 24./

1992. szeptember 24.

Nagyon fontos, hogy a magyarok elmenjenek szavazni és az RMDSZ-re voksoljanak. Ioan Popa számszerű adatokkal bizonyítja, milyen fontos a részvétel. Kolozsváron például az 1990. máj. 20-i parlamenti választáson 44639 szavazatot kapott az RMDSZ, ugyanakkor 1992. febr. 9-én, a helyhatósági választásokon csak 30479-et. Amennyiben 1992-ben is éltek volna a lehetőséggel a szavazók, minden másképpen alakult volna a kincses városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1992. szeptember 24.

Szept. 24-én Keszthelyi András pécsi egyetemi oktató édesapja kocsijával Romániába akart utazni. A román határőrizetei szervek arra hivatkozva, hogy a kocsi nem az övé, megtagadták a beléptetését. Szóváltás kerekedett köztük, a román határőrök megpróbálták őt és útitársát kirángatni az autóból. Az útitárs gázt adott, magyar területre érve beszámoltak a történtekről. A magyar határőr felszólította őket a visszatérésre azzal, hogy biztonságukat személyesen szavatolja, velük lesz az eljárás során. Amint visszaértek román területre, Keszthelyi Andrást bevitték egy szobába, ahol öt egyenruhás megverte, majd bepecsételték útlevelébe, hogy egy évig nem léphet be Románia területére. Ide nem kísérte el a magyar határőr, majd a magyar határőröktől azt a tanácsot kapta, hogy forduljon a Külügyminisztériumhoz. Keszthelyi András Kolozsvárról települt át Magyarországra, előzőleg az Ellenpontok című erdélyi szamizdat munkatársa volt. 1982-ben őrizetbe vették, majd rákényszerítették, hogy hagyja el Romániát. Feltartóztatása esetleg nem pusztán autótulajdonlási kérdés volt. /Beszélő (Budapest), okt. 10./

1992. szeptember 24.

Rudolf Seiters német belügyminiszter Bukarestben aláírta román kollégájával, Victor Babiuc-kal azt a megállapodást, amelynek értelmében Románia visszafogadja az ebben az évben illegálisan Németországba érkezett 43 ezer embert. Ion Cioaba, akit nemrég egy romániai ortodox templomban a cigányok királyává koronáztak, együttműködését ajánlotta fel a német kormánynak a zömében cigány bevándorlók hazatelepítésében. Ellenszolgáltatásként Bonn hozzájárul a romániai cigányok szociális helyzetének javításához kórházak, műhelyek építéséhez. /Pesti Hírlap, szept. 23, szept. 25./

1992. szeptember 24.

Románia javasolja, hogy a Biztonsági Tanács hozzon létre kártérítési alapot, melyből fedeznék a jugoszláviai embargó által legsúlyosabban érintett országok veszteségeit, mondotta Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén. Fontosnak tartotta, hogy a Biztonsági Tanács elemezze a népek önrendelkezésének kérdését, ezt az elvet ne alkalmazzák a nemzeti kisebbségekre. A kisebbségi kérdést ne emeljék ki az emberi jogok keretéből, jelentette ki. /Új Magyarország, szept. 25., Magyar Hírlap, szept. 25./

1992. szeptember 25.

Agyba-főbe vertek Kolozsváron a Melody bárban két magyarországi újságírót, Vágvölgyi Andrást, a Magyar Narancs főszerkesztőjét és a lap fotóriporterét, Déri Miklóst. Marius Tabacu a román közvéleménnyel is megismertette a történteket. /Magyar Hírlap, szept. 29./

1992. szeptember 25.

Az Emberséget! Alapítvány 1991. februárjában alakult meg Székelyudvarhelyen a marosvásárhelyi 1990. márciusi magyarellenes pogrom áldozatai, továbbá az oroszhegyi és zetelaki rendőrgyilkosságok vádjával elítéltek nélkülöző hozzátartozóinak megsegítésére. Azóta 186 ezer lej gyűlt össze. Ezt az összeget kiosztották a rászoruló családok között és újból kérik az adakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék