udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 218 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-218 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. április 8.

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1996. április 9.

Ápr. 9-én Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ nevében alkotmányossági óvást nyújtott be a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet egyes rendelkezései ellen. Az RMDSZ szenátorai, akiknek ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerniük a KDNPP, a PSZP, a Liberális Tömörülés és a DP 17 szenátorát, kifogásolják, hogy prefektúra intézményének törvényesítését, amely így egyenrangúvá válna a megyei tanáccsal, továbbá a tervezet bevezeti az "országos érdekű köztulajdon" fogalmát, ezzel a kormány tulajdonába szeretné juttatni a megyei székhelyeket. Az óvás alkotmányellenesnek mondja azt a részt is, amelyik csökkenti az anyanyelv használatát a közigazgatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 757. sz./

1996. április 9.

Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./

1996. április 9.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

1996. április 9.

Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1996. április 9.

Romániai látogatása során, ápr. 9-én Jacques Toubon francia igazságügyminiszter, miniszterelnök-helyettes találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSZ képviseletében Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ óhajtja Románia európai integrációját. A kisebbségi kérdésnek mint stabilitási tényezőnek a fontosságát hangoztatva kifejtette, hogy a törvényhozásban és a gyakorlatban a kisebbségi kérdés nincs megnyugtatóan rendezve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

1996. április 9.

Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

1996. április 9.

Romániában az életszínvonal rohamosan csökken, több mint egymillió állampolgár tartózkodik illegálisan külföldön, munkavállalás céljából. Az országban a házasságok fele válással végződik. Székelyudvarhelyen 1995-ben 225 házasságkötést jegyeztek be és 177 válást. /Fekete B. Zoltán: Derékba tört életek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

1996. április 9.

Csíkszerdában 1995 novemberében hozták létre az éjjeli menhelyt. Többnyire 30-50 közötti férfiak jönnek, akik elváltak, lakás és munkahely nélkül maradtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

1996. április 9.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ márc. 23-án tartotta választmányi ülését Marosvásárhelyen. A tagszervezetek többsége komoly programokkal dolgozik. A választmány elfogadta, hogy a tagszervezetek a jobb információáramláshoz bevételük 8 %-ával járulnak hozzá, támogatják az RMDSZ ifjúsági főosztálya által létrehozott számítógépes információs rendszer kialakítását. A MAKOSZ "diákönsegítő" hálózatot hoz létre, hogy segítsen a lelki és egyéb problémákkal küszködő tanulóknak. Új MAKOSZ-iroda nyílik Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

1996. április 10.

Melescanu külügyminiszter elmondta: nem kizárt, hogy a román-magyar alapszerződést illetően új javaslattal állnak elő. A magyar-szlovák alapszerződést kiegészítő függelékkel kapcsolatos viták pótlólagos elemként szolgáltatnak a román álláspont alátámasztásához. /Magyar Hírlap, ápr. 10./

1996. április 10.

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek uralomra, nyilatkozta sajtóértekezletén, ápr. 8-án Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról leszakadt utódállamokat képzeli el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11., Népszabadság, ápr. 10./

1996. április 10.

Bukarestben megfordultak az amerikai hadvezetés jeles képviselői. Amerika érdeklődését a katonai érdek irányítja Románia felé. Az Oroszországban kialakult helyzet lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat, katonai érdekük, hogy jó stratégiai pozíciókat szerezzenek, állapította meg Borbély Imre, az RMDSZ parlamenti képviselője. A geostratégiai érdekek erősebbek, mint az emberi jogok, a kisebbségvédelem, stb. - Borbély Imre szerint az RMDSZ-nek fontos lenne, ha saját jelöltet állítana az elnökválasztáson. - Az RMDSZ-ben a belviszályok forrása a Kolozsvári Nyilatkozatig az volt, hogy "Domokos Géza és a köréje toborzott, zömmel kommunistákból álló /magukat mérsékelteknek mondó/ csoportosulás akadályozta autonómiánk törvénybe foglalását". "A harmadik kongresszus óta az okozza a belviszályt, hogy ugyanazok, akik gátolták az önrendelkezés igényének kinyilvánítását, kollaborációs ballépéseket tettek, másrészt késleltetik a program lényeges pontjainak valóra váltását, mint amilyen a belső választások, regisztráció, az autonómiaelképzelések egyeztetése, jogi formába öntése." Az autonómia elérésére közvetett stratégiákat kell követni. Az egyik a közösséget összetartó belső erő növelése, a másik a külpolitikai hatalomtöbblet megszerzése. Erősíteni kellene az RMDSZ helyzetét a FUEV-ben. - Amíg az RMDSZ nem éri el az autonómiát, addig nem lehet szó koalícióról a hatalommal, hangsúlyozta Borbély Imre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

1996. április 10.

Ápr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában találkoztak a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Igazgatósága és a romániai magyar politikai és kulturális élet képviselői. Szó esett a kisebbségi kulturális rendezvények támogatását szolgáló pályázati rendszerről, a kisebbségi képviselet biztosításáról a megyei felügyelőségekben, a támogatásban részesülő lapokról, kisebbségi műemlékvédelmi alapok létesítéséről az 1997-es évre, szakmai tanácskozás rendezéséről az állami levéltárakban és múzeumokban fellelhető magyar gyűjtemények állagának megóvásáról és kutathatóságáról, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának szorgalmazásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ A megbeszélésen részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, illetve Carol König minisztériumi vezérigazgató és Grosu Magda előadó. /Anyagi támogatással kiadványainkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

1996. április 10.

Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. április 10.

Fodor Sándor arról írt, hogy a húsvéti ünnepet külső körülmények nem zavarták. Azonban továbbgyűrűzik a vádaskodó sajtóvita. "Elvtárs", "kommunista", ha nem éppen "nómenklaturista". Ez a megbélyegző lendület olyan embereket se kímél, mint Domokos Géza, akinek nevéhez a Kriterion fűződik. Fodor kiállt Domokos Géza mellett. Illik manapság "elvtársozni", állapította meg Fodor. Mint ahogy Szőcs Gézát is illik gyanúsítani. Szőcs Géza vállalkozott az ellene felhozott vádpontok tisztázására. A vizsgálat még nem zárult le, jobb tehát, ha nem sietünk a megbélyegzéssel. Fodor a maga részéről Szőcs Gézát kiváló költőnek tartja. Nem hiszi, hogy ezüstkanalat lopna. /Fodor Sándor: Húsvét után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. április 10.

Egy kolozsvári magyar író leleplezése címmel cikket közölt a bukaresti Adevarul, ismertetve Fey László író véleményét, miszerint Szőcs Géza sajtótrösztje révén "sikerrel befolyásolja a romániai magyar közvéleményt, nem éppen szerencsés irányba". Fey László véleményére alapozva, a cikkíró kiemelte, hogy Szőcs Géza monopolhelyzete a romániai magyar sajtóban nem véletlen, hanem "jól átgondolt terv eredménye". Szőcs Géza egy magyar kiadvány megjelentetésére törekedett, amely idővel magához vonzaná a Romániai Magyar Szótól a jó szerkesztőket, hogy ez a lap megszűnjék, és ő rendelkezzen a romániai magyar sajtó fölötti teljes monopóliummal. Fey véleménye szerint ez a cél nagyrészt megvalósult. /Írói leleplezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. április 10.

Ábrahám Dezső, a megszűnt Transsylvania Nemzetközi Alapítvány volt főtitkára nyílt levéllel fordult Borbély Ernőhöz, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökéhez, hangoztatva, hogy 1991-ben 200 ezer forintot vett fel, a Labirintus Kft nevében, egy évre szóló kölcsönről volt szó, tehát Borbély Ernőnek kötelessége ezt az összeget visszafizetni. Ábrahám elmondta, hogy senkit sem vádolt sikkasztással. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

1996. április 10.

1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1996. április 10.

A román parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot ápr. 10-én Bukarestben a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja. Adrian Nastase ügyvezető elnök kifejtette, hogy a többség elveti az RMDSZ autonómia-tervét, továbbá hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége, különböző pártok és civil szervezetek képviselői, elvetették ezt a megközelítést, és változatos érvekkel a kisebbségi törvény elfogadása mellett foglaltak állást. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kész konkrét problémák megoldásáról tárgyalni a többséggel. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-218




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék