udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
226
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-226
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. július 19.
Kádár Attila, aki évekkel ezelőtt éhségsztrájkot vállalt "jogaink lábbal tiprása ellen való tiltakozásul", nyílt levéllel fordult Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, elfogadhatatlannak tartva Markó Bélának Hegyi Sándor székelyudvarhelyi tiszteleteshez írt nyílt levelét, a csereháti üggyel kapcsolatban. Ez a levél hajszálpontosan fedi Verestóy Attila szenátor véleményét, tollbamondták talán? - kérdezte. Önök "fuldokolva keresik a bűnbakot hibáik és tévedéseik, mulasztásaik sorozatának elpalástolása érdekében." - írta Kádár Attila. Azokat az "ártatlan" nőket Székelyudvarhely tulajdonát képező, bírósági döntéssel lepecsételt épületből hozták ki. Kádár Attila védelmébe vette Bardóczy Csabát, egyben indulatosan elítélte Markó Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ 1997. július 19.
Ötödik alkalommal rendezik meg Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon júl. 21-26-án a történelemtanárok továbbképzését. Az első nap programjában szerepel - többek között - Visy Zsolt Dacia a római korban, Front Mária Magyarország kormányzása az Árpád-házi királyok idején és Polányi Imre Genocídium - etnocídium című előadása, továbbá László Gyula videón vetített előadása. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./1997. július 19.
Székelyudvarhelyen eddig két tévéstúdió létezett, az UTV és az ATI-BETA. Tavasszal a kettő egyesült Digital 3 néven /57 alkalmazottjuk van/, amely naponta sugároz műsort. A kábelhálózatnak Székelyudvarhelyen és környékén 70 ezer előfizetője van. Minden este élőben saját híradót közvetítenek, ezenkívül vetélkedőket, magazinműsorokat, gazdasági adásokat és gyermekműsort készítenek. Baloga Sándor, a társaság vezetője elmondta, hogy az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette működési engedélyüket. Arra hivatkoztak, hogy a tévétársaságoknak tilos felbujtó, faji gyűlöletre uszító műsorokat sugározni. A csereháti ügyben Bardóczy Csaba tanácsos nyilatkozott a tévéjükben: Udvarhely népe szerezzen érvényt az igazságnak. A tanács ezt felbujtásnak értékelte. A tanács azt írta, hogy a "helyzet tisztázásáig" felfüggesztik működésüket, határidőt nem szabtak.. - Tény, hogy ez a legjobban működő magyar adást készítő helyi stúdió. Kár lenne tönkretenni, jegyezte meg Máthé Éva. /(máthé): Csereháti kálvária. Beszüntették a tévéadást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./1997. július 19.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei Román Demokrata Konvenció és a Maros megyei Szociáldemokrata Unió július 19-i keltezéssel a következő közleményt hozták nyilvánosságra: "Felháborodással vettük tudomásul, hogy sötét erők, amelyeket a román közvélemény a választások során háttérbe szorított, ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés együttélését, így akarván olcsó és kétes politikai tőkéjüket visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy a magyar helységnevek elcsúfítása olyanoknak a műve, akik meg akarják akadályozni Románia európai és euroatlanti integrációját. Mivel a reform és az európai értékek gyakorlatba ültetése mindnyájunk érdeke, mindazokat elítéljük, akik a nemzeti szimbólumot megcsúfolták, mázolmánynak használván fel. A hazánk által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia parlamentje ratifikált (Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött Szerződés) elismerik azt, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, és védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, ezért fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában. Ebben az összefüggésben erőteljesen követeljük azt, hogy valamennyi kompetens szerv, amelynek feladata a törvényesség biztosítása, tartsa ellenőrzése alatt a huligán megmozdulásokat, törvényes kötelezettségének eleget téve." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./1997. július 19.
A tanügyi törvény módosításáról kedvező a véleménye, bár vannak aggályai a megvalósulásával kapcsolatban, fejtette ki dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár, aki több mint harminc éve tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Romániában mindig viszonylagos a törvények érvényessége, végrehajtása. Két negatív folyamat jellemzi évtizedek óta a magyar nyelvű közigazgatást: az egyik az, hogy felfelé haladva mind nagyobb arányú a román tagozatokon való tanulás, a másik az, hogy az átlagosnál nagyobb arányú a magyar tanulók lemorzsolódása. Ezt a két folyamatot kellene megállítani. - Két fontos belső feltétele hiányzik a színvonalas magyar nyelvű oktatásnak. Az egyik a szakmai megalapozás, a másik a szakfelügyelet. Az oktatás tervezését, szervezését minden országban külön szakmai intézmények végzik. A jelenleginél nagyobb minisztériumi apparátusra van szükség, mert egy-két ember képtelen átfogni a közel kétszázezres tanulói létszámmal működő oktatási intézményeket. Állami oktatáskutató intézet kellene, legalább 10-15 főállású, jól képzett szakemberrel. Szakfelügyeletre is szükség van, nem minisztériumi brigádokra. Mindezek hiánya miatt az elmúlt hét évben csökkent az oktatás színvonala. - Az igazgatók hatáskörét növelni kellene, továbbá a szülőknek, a közösségnek is módot kellene adni, hogy éljenek akár a figyelmeztetés jogával. Érdektelenség, igénytelenség tapasztalható sok helyen. - Béres András államtitkár egyedül keveset tehet, hiányzik a megyei szakfelügyeletek szakszerű működése.- Az önálló magyar egyetemnek Kolozsváron kell működnie. "A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos sérelmek orvoslását is el kell kezdeni." Szükség van Székelyföldön is egyetemi karokra, intézetekre, főiskolákra. Székelyudvarhely, Kézdivásárhely tanítóképzője főiskolai rangra emelhető. A közösségeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, alapítványoknak, egyházaknak forrásokat kell találniuk ösztöndíjakra, hallgatói hitelekre. /Felelős magyar nyelvű közoktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./1997. július 19.
Júl. 19-én Marosvásárhelyen a rendőrök szeme láttára román nemzetiségű marosvásárhelyiek újból lefestették a város bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákon a magyar nyelvű feliratot. Zeno Fodor, a Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet vezetője szerint ez az akció válasz arra, hogy a kormány rá akarja kényszeríteni a városra a kétnyelvűséget, a tanács jóváhagyása nélkül. Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet irányította. Ugyanakkor megérkezett Marosvásárhelyre Grigore Lapusan bukaresti közigazgatási államtitkár átirata, amely szerint a táblák felszerelésében a helyi tanács illetékes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A rendőrség közölte, hogy a tetteseket nem vonják felelősségre, mert a kétnyelvű táblák felállítása törvénytelen. Kincses Előd, az Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke különösnek tartotta a közigazgatási államtitkár állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 21./Ez az állásfoglalás ugyanis megváltoztatja azt, hogy a polgármester jogosult határozni a kétnyelvű táblák ügyében.1997. július 19.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki:
Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./1997. július 18.
A magyarországi sajtóban nagyon sok egyházellenes, elsősorban a katolikus egyházat támadó cikk jelenik meg. Különösen sok írás támadta a Vatikánnal kötött megállapodást. Egyetlen példa: a megállapodás értékelése az Élet és Irodalomban: A "miniszterelnök a magyar katolikus egyház érdemeit és fontosságát nagyságrendekkel meghaladó, a létezéséhez, működéséhez szükséges feltételeket sokszorosan felülmúló összeget hasított ki a költségvetésből. Ezzel ráadásul nemcsak az egyház pénzügyi forrását bővíti - a szekuláris állam támogatására sokkal több joggal igényt tartók rovására - , de magát az egyházat s, hiszen ezek az intézmények sok ezer újabb, a demokratikus társadalmi berendezkedéssel szükségszerűen ellenzékben álló egyházi személy munkába állítását jelentik." /Bruck András: Magyar örökség. = Élet és Irodalom, júl. 18./ A diktatúra időszakára emlékeztető gyűlölködő cikkre még reagálás is megjelenhetett a következő számban. Szilágyi Márton megjegyezte: "ezek szerint a szerző birtokában van annak a mércének, amellyel pontosan meg tudja határozni az érdemet és a fontosságot, valamint azt, hogy mekkora összeg szükséges a katolikus egyház működéséhez." Bruck András cikke szerint "sok ezer egyházi személy /azaz: szerzetes, illetve szerpap, pap és püspök/ lappang a magyar társadalomban, munka nélkül, illegalitásban." Ezek a mondatok a Mindszenty- és Grősz-per idején szokásos kommunista frazeológiát idézik, állapította meg Szilágyi Márton. /Szilágyi Márton: A meg nem gondolt gondolat. = Élet és Irodalom, júl. 25./ 1997. július 18.
A nagyváradi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a város polgármesteréhez, Mihai Sturzához, a helyhatósági törvényt módosító 22/1997. számú sürgősségi kormányrendelet mielőbbi alkalmazását kérve. Mint Orbán Ferenc frakcióvezető közölte, a nyolc RMDSZ-tanácsos által aláírt kérést hamarosan iktatják a megyeszékhely Közönségszolgálati Központjában. A hivatalos statisztikai adatok szerint Nagyvárad magyar ajkú lakossága a megyei jogú város összlakosságának 33,2 %-át teszi ki, ami jóval a törvényben megállapított alsó küszöb fölött áll. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./1997. július 18.
Középiskolás diákok számára szaktáborokat szervez az idén nyáron is az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. 1997. július 18.
A Romániai Magyar Szó interjút közölt Székelyudvarhely polgármesterével a csereháti ügy kapcsán. Szász Jenő kifejtette: az ügy csak akkor lesz megoldható, ha végre az önkormányzat érveire-érdekeire fognak figyelni. A telket a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára kisegítő iskola építésére adta a városi önkormányzat a svájci adományozónak, ez szerepel a 3/1993-as tanácsi határozatban is. Az iskola a várost illeti. Júl. 9-én újabb tárgyaláson voltak Bukarestben, jelen volt Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök és Verestóy Attila szenátor is. Hiába mutatták be az okiratokat, a tárgyalás eredménytelenül végződött. Nem tudják elfogadni, hogy bukaresti görög katolikus apácák költözzenek be az épületbe. Székelyudvarhelyen 30 görög katolikus él, emellett 20 ezer római katolikus, 12-13 ezer református és 7-8 ezer unitárius. - "Nem lehet azt mondani, hogy a csereháti iskola ügyét adjuk fel, mert a tanügyi törvény át kell menjen a parlamenten." Szász Jenő úgy véli, hogy a bukaresti megbeszélések során kiderült, hogy az ügy megoldása az adományozókon és az apácarenden múlik és fontosnak ítéli, hogy az ügy megoldásában fontos, hogy betartsák az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./1997. július 18.
Az Adevarul Hargitei /Csíkaszereda/ júl.10-i száma az első oldalán bejelentette, hogy új párt működik Dreapta Romaneasca /Román Jobb/ címen, egyelőre 14 ezer, zömmel erdélyi és bánsági fiatallal. Elnökük, Cornel Brahas szerint a párt a román nacionalista megoldásokat szorgalmaz, olvasható Inczefi Tiboir tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ 1997. július 18.
Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa fejtette ki véleményét az RMDSZ tevékenységéről. Az RMDSZ következetes, tekintettel kell lenni arra, hogy a kormánykoalíció programjába nem férhetett be a teljes RMDSZ-program. "Sajnos, vannak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hét hónap alatt óriási eredményeket értünk el." Szerinte ilyen tanügyi törvény nem jelent meg Trianon óta. - A Bolyai Egyetemről nem mondunk le, hangsúlyozta. Cáfolta Nits Árpád közbevetését, hogy elfogadták a "multikulturális kitalálmányt". Ehelyett a "Bolyai Egyetem visszaállításának folyamatként való elképzelését fogadtuk el." A "magyar egyetemnek Kolozsváron és Bolyai nevével kell helyreállnia." /Nits Árpád: A meghívott szemével.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./1997. július 18.
Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./1997. július 18.
Gheorghe Funar polgármester júl. 18-i sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kolozsváron magyar főkonzulátus működjön, ugyanígy Bitay Károly főkonzul jelenlétét a városban. Kijelentette. hogy a magyar külképviselet célja olyan szakemberek Kolozsvárra hozatala, akik gondoskodnak a kormányrendeletek, a helyi közigazgatási és oktatási jogszabályok végrehajtásáról, illetve a Bolyai Egyetem beindításáról. Bitay főkonzul júl. 17-i bemutatkozó látogatását a polgármesteri hivatalban, Funar azzal az ürüggyel halasztotta el, hogy el kellett utaznia. Most pedig betegségére hivatkozott, de hozzátette: semmilyen körülmények között nem hajlandó fogadni Bitayt. /Népszabadság, júl. 19./1997. július 18.
Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./1997. július 17.
A Firtos Művelődési Egyesület rendezésében Korondon megkezdődött a VI. Hazanéző Nemzetközi Magyar Irodalmi Tábor. A rendezvényen az anyaországiak és a szórványok képviselőin kívül részt vesznek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán jó eredményt elért tanulók. A nyitónapon megtekintették a Domokos Pál Péter felvételeiből összeállított fotókiállítást. A következő napokon Parajdra, Székelykeresztúrra, Fehéregyházára, majd Gyergyószárhegyre, a Gyilkos tóhoz, Csíkszererdába és Székelyudvarhelyre látogatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./1997. július 17.
Aug. 17-24-e között első ízben rendezik meg Vajdaszentiványon a tánc- és népzenei tábort. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./1997. július 17.
Gyimesközéplokon júl. 26-a és aug. 3-a között hatodik alkalommal rendezik meg a tánctábort, ahol a gyimesi és felcsíki táncoktatás mellett dalokat is megismerhetnek a résztvevők. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./1997. július 17.
Tőkés László meleg szavakkal búcsúzott Herédi Gusztávtól, akit a püspök dési éveiben ismert meg. Herédi Gusztáv a legnehezebb években csatlakozott Tőkés Lászlóék magyarságvédő tevékenységéhez. Az elhunyt fáradhatatlan közéleti emberként példát nyújtott hitből, emberségből, kitartásból. /Tőkés László: Herédi Gusztáv családjának és erdélyi gyászolóinak, vigasztalásképpen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./