udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
221
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-221
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. szeptember 7.
Idei vándorgyűlését Gyulán tartotta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A részvevők szept. 5-én Nagyszalontára zarándokoltak, mert kiemelt célkitűzésük a magyar irodalom kegyhelyeinek megismerése. A megjelentek a városban Dánielisz Endre vezetésével megtekintették a Csonka-tornyot, majd Arany János, Sinka István és Zilahy Lajos szülőhelyét keresték fel, megkoszorúzták Arany János szobrát, majd a református templomban megkezdődött a tanácskozás. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./1998. szeptember 7.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1997. évi első és második kötete /ez már az 59. kötet/ rendkívül fontos írásokat ad közre: központi témája Erdély népességének száma és etnikai összetétele. Nyárády R. Károly tanulmányában áttekintette a kérdés szakirodalmát. A XVI-XVII. századi Erdély etnikai számarányát illetően megállapította, hogy azt nem lehet tárgyilagosan megbecsülni, az azonban bizonyos, hogy a románság aránya egyharmadnál nagyobb nem lehetett. A fordulatot a XVIII. század hozta, amikor a románság már erdélyi népeknél három-négyszer gyorsabb ütemben növekedett, ami részben a születésekből, részben a bevándorlásból adódott. Az 1869-es népszámlálás szerint a magyarság számaránya 28,2 százalék volt. Varga E. Árpád ettől az időponttól 1920-ig követi a változásokat. A Románia részét képező Erdély demográfiájáról Bereczki András írt. Adataiból kitűnik, hogy az 1910-es 31,6 százalékról 1941-re 29,5-re, 1992-re már 20,85 százalékra csökkent. /Gróh Gáspár: Demográfia, etnikum, műveltség. = Magyar Nemzet, szept. 7., Szabó A. Ferenc olvasói levele helyesbítette a hibásan közölt százalékos arányokat: Erdély magyar népességéről. = Magyar Nemzet, szept. 21./1998. szeptember 8.
Szept. 8-án újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben. A kormánypártok vezetőinek az önálló magyar egyetem ügyében kellett volna dönteni, azonban nem született konkrét megállapodás, az érdemi döntést egy újabb, szept. 14-re, hétfőre kitűzött találkozóra halasztották. "Mi a közös kormányprogram, az abban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását kérjük" - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Ion Diaconescu KDNPP-elnök ezennel merevebb álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, hogy "a megoldás csakis a multikulturális egyetem, ebben a tekintetben kell kompromisszumra jutnunk az RMDSZ-szel" - jelentette ki /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek szept. 8-i ülése után Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős főosztály vezetője kifejtette: "Az RMDSZ támogatja Románia NATO-integrációját és az Európai Unióhoz való csatlakozását, a magyar közösségnek elsődleges érdeke, hogy Románia tagja legyen mindkét szervezetnek" - mondotta. "Kezdeményezni fogjuk viszont az Európa Tanácsban Románia monitorizálásának újrakezdését - folytatta -, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Románia szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket az Európai Unió vele szemben megfogalmazott, illetve azokkal a hiányosságokkal, amelyek a demokratikus társadalmi berendezkedés során felmerülnek. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Románia által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk - tette hozzá. /Papp Annamária: Románia monitorizálásának felújítását kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./1998. szeptember 8.
A képviselőház oktatási szakbizottságának elnöke, Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője Radu Vasile kormányfőhöz intézett nyílt levelében kérte, szüntessék be az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottságot, és érvénytelenítsék ennek működését szabályozó 375/1998-as kormányrendeletet. A képviselő szerint a kormányrendelet ellentétes a felsőoktatási intézmények akkreditációjára vonatkozó törvénnyel. Nem kevésbé negatív az ellenzéki pártok álláspontja sem: a Stirea Ion Iliescunak, az RTDP elnökének Szilágysomlyón tett kijelentését idézi, mely szerint "nem tudja elfogadni az abszurd szélsőségességet, amely az enklavizálást, a szeparatizmust szorgalmazza". Pártja nevében Iliescu még arra szólítja fel a kormányt, hogy "ne tegye lehetővé az RMDSZ számára a nemzet- és románellenes politika továbbfolytatását, és utasítsa el a magyar kormány általi román belügyekbe való beavatkozást is" /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 8.
Veres József Pillich László cikkét /Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái, Szabadság , szept. 5./ vádaskodásnak minősítette, elutasította Pillich megállapításait. /Veres József: övön alul? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 8.
Gál Mária mérlegelte az RMDSZ koalícióból való kilépését. Eleve elfogultan írt, az állítva, hogy a kormányba lépést ellenzők "egyedül járható útnak továbbra is az ellenzékiséget, a sérelmi politizálást látták." Gál Mária a multikulturális egyetem híve, amikor ezt Markó Béla sem fogadja el. Szerinte az RMDSZ egyes politikusai is "gerjesztették az egyetemhisztériát". Nem igaz, hogy Tőkés László tábora szűk. Tőkés László körül feltűnően nagy az ifjak száma. A kormányzási szerepvállalás idején az értelmiségiek is "arra a következtetésre jutottak, hogy igenis Tőkésnek van igaza." Gál Mária nagyon finoman fogalmazott, azt mondva, hogy a román koalíció ellentmondásossága is hozzájárult a helyzet kialakulásához, azonban hozzátette, hogy a magyar kényszerképzet volt a másik ok, hogy azonnal legyen magyar egyetem. Megdöbbentő Gál Mária megállapítása: sem a magyar, sem a román közösség számára nem létkérdés az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte az érveket legyőzték az érzelmek. /Gál Mária: Érvek és érzelmek. = Népszava, szept. 8./ Hosszan lehetne idézni román politikusok magyarellenes nyilatkozatait. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából létkérdés a magyar egyetem.1998. szeptember 8.
Murvai László az 1997/98-as iskolaév magyar vonatkozású oktatási adatait most nem az előző évihez, hanem az 1994/95-ös tanévhez hasonlította. Ez ugyanis a vízválasztó, az 1990-ben tapasztalt látványos növekedéssel szemben jelentkeztek a problémák. Az óvodai hálózatot vizsgálva megállapítható, hogy az önálló magyar óvodák száma az 1994/95-ös tanévben 659 volt, 1997/98-asban pedig 665, itt tehát növekedés történt, az óvodai tagozatok szám viszont 468-ról 449-re csökkent. Az önálló magyar elemi /I-IV: osztály/ iskolák száma 320-ról 322-re nőtt a jelzett két tanévet összehasonítva, a magyar elemi tagozatok száma pedig 209-ről 144-re csökkent. A legnagyobb mértékű a csökkenés Bihar megyében és Hunyad megyében. Az utóbbiban 12 tagozatból egyetlen maradt. A gimnáziumi oktatás /V-VIII. osztály/ helyzete kedvezőbb: 1994/95-ben 272 önálló magyar iskola működött és 340 tagozat, 1997/98-ban pedig 284, illetve 358. A líceumi oktatás /IX.-XII. osztály/ nem mutat lényeges eltérést: 1994/95-ben 51 önálló magyar líceum működött és 81 tagozat, 1997/98-ban pedig 52, illetve 79. A szakiskolai hálózatot tekintve sürgős változtatás szükséges, újból ki kell építeni a szakoktatást, ugyanis amíg 1994/95-ben 4 önálló magyar szakiskola működött és 50 tagozat, addig 1997/98-ban már csak 1 szakiskola és 27 tagozat. – A posztszekunder képzésben nincs jelentős módosulás. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában I. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1998. szeptember 8.
Új hetilap látott napvilágot, néhány próbaszám után aug. 21-én jelent meg az első "hivatalos" száma a 16 oldalas Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ hetilapnak, az Impar Kft. gondozásában. Molnos Zoltán, Szőke László, Majla Sándor, Fosztó Zoltán és Majorossy Géza az ismertebb közreműködők. Ugyancsak újdonság az Elit Magazin /Marosvásárhely/ "független, kéthetenként megjelenő közéleti lap", bulvárlap, jellemzi az új lapokat ismertető D. L. /Dénes László/. Suba Júlia a főszerkesztő, a munkatársi gárdából a költő Vitus K. György neve ismert. Ötödik évfolyamába lépett a Tabu Magazin /Marosvásárhely/. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./1998. szeptember 8.
Újból elhalasztották a csereháti ügy tárgyalását. A szeptember 8-i tárgyaláson nem jelent meg az AGROPOD mezőgazdasági vállalat képviselője, aki személye és az udvarhelyi önkormányzat között lezajlott területcseréről tanúskodott volna. A halasztás másik oka az volt, hogy az idézésről sem érkezett vissza a másodpéldány. A tárgyalást így szeptember 22-re halasztották. Az Adevarul előre megfontolt szándékot lát abban, hogy az idézés nem ért el időben a címzetthez, abszurdnak és furcsának nevezvén ezt. A szélsőséges cikk szerzője jogászhoz illő ügyességgel bizonyítja be, hogy az önkormányzat nem lehetett tulajdonosa annak a területnek, amelyre az árvaház épült, ugyanakkor az udvarhelyi önkormányzat árvaház ellen irányuló érveit "ostobaságnak" címezi. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./1998. szeptember 8.
Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./1998. szeptember 8.
Virgil Magureanu, a titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke szept. 8-án Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén kirohant a magyar egyetem létesítése ellen, mondván "köztudott, hogy a világon egyetlen országban sem működik idegen nyelvű állami egyetem. Az RMDSZ harca megalapozatlan és halálraítélt." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./1998. szeptember 8.
Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Péntek László, a kőrösfői RMDSZ elnöke tiltakozott ez ellen, emlékeztetve, hogy ki is volt Vasvári Pál, akit bajtársaival együtt lemészároltak. Péntek László javasolta: hagyjuk egymás hőseit békében. /Péntek László: Legyen kölcsönös tisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 8.
Az MVSZ-küldöttgyűlésről tájékoztatott Toró T. Tibor. Megoldódott az eddigi probléma, ezzel megszűnt a feszültség, ami Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között volt, törölték azt a pontot, hogy az alelnöknek ellenjegyezni kell a döntéseket. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ terjesztette elő azt a javaslatot, hogy hozzák létre a Bolyai Internetes Egyetem Tanácsát /BINET/, a tudományos eredmények hozzáférhetősége érdekében. Toró T. Tibor javasolta, hogy az 1989-es események tízéves évfordulójának ünneplés kerüljön be az MVSZ által támogatott programok közé. A kézidvásárhelyi 1989-es események nyomán elindított magyarellenes koncepciós perre is ráirányították a világ magyarjainak figyelmét. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./1998. szeptember 9.
A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1998. szeptember 9.
A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1998. szeptember 9.
Az egyetemista közösség "etnikai alapú szétválasztása" miatt aggódik az Egyetemisták Nemzeti Szövetsége is - közölte a mai Romania Libera. A szövetség vezetői úgy látják, hogy miután némileg sikerült gátat vetni az állami- és magánegyetemek diákjai közötti megkülönböztetésnek, az "etnikai kritériumok" újabb politikai vitákat szülnek. A szövetség ugyanakkor teljes mértékben támogatja a multikulturális egyetemek létrehozását, amelyek az egyetemisták meglátása szerint egyetlen lehetséges módja a román felsőoktatás "harmonikus fejlődésének". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 9.
A Romániai Magyar Szó Murvai Lászlónak, a romániai magyar nyelvű oktatásról szóló statisztikai elemzésének második részét közli, ebben az iskolások létszámáról kapunk képet. 1997/98-ban magyar óvodákba 40 978 gyermek járt, az ország óvodáskorúinak 6,6 %-a /a magyar népesség aránya Romániában 7,2 %. A magyar óvodások száma az 1994/95-ös tanévhez képest 12,4 %-kal csökkent, ez közel van az országos apadás arányához. A magyar óvodások körében a legnagyobb a csökkenés Kovászna megyében /17 %/, de Kolozs megyében is jelentős: 11,7 %. Az elemi iskolások közül 67 111-en tanulnak magyar nyelven, ez az összlétszám 4,9 %-át jelenti, 1994-hez viszonyítva növekedett a létszámuk, hasonlóan az országos növekedéshez. Az V-VIII. osztályból /gimnázium/ magyar tannyelvű gimnáziumba járt 54 133 fő /4,6 %/, amíg 1994/95-höz hasonlítva országosan nőtt a gimnazisták száma, a magyarul tanulóké 8,9 %-kal csökkent. A líceumi tanulók /IX-XII. osztály/ közül magyarul folytatta tanulmányait 29 196 /a tanulók 3,8 %-a/. Országos szinten emelkedett 1994-hez viszonyítva a líceumba járók száma, a magyarul tanulóké viszont csökkent 5 %-kal. A szakmai oktatásban részesülők közül 4 946-an /1,9 %/ tanulnak magyarul. Esetükben is ellenkező előjelű a változás 1994-hez hasonlítva: országosan emelkedett a tanulólétszám, a magyar nyelvű viszont 14,4 %-kal csökkent. A posztszekunder oktatásban résztvevők közül 1309-en voltak magyarok, részarányuk 1,9 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában II. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Előző: szept. 8.1998. szeptember 9.
Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.1998. szeptember 9.
Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./