udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
541
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 541-541
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. július 5.
Júl. 2-án Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. A marosvásárhelyi körzetek egyes képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy rossz jelöltet állított a marosvásárhelyi polgármester-választásra, azért nem sikerült visszaszerezni a polgármesteri széket. Heves vitát váltott ki a megyei operatív tanács azon határozata is, amelynek értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből (ezt a határozatot zárt ülésen tárgyalták, és a testület nem erősítette meg az OT határozatát). Dudás Annamária a Romániai Magyar Nők Fóruma nevében bejelentette, hogy visszahívják Kakassy Blankát a TKT-ból, mert a szervezet ellen dolgozott (Dudás Annamária szerint Borbély László támogatásával). Ezt a döntést a testület tudomásul vette. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette: a vereség földhöz csapta. Markó Béla Kelemen Atilla védelmére kelt. /Mózes Edith: Felemás értékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ A megyei operatív tanács határozata értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből. Ezt a kérdést zárt ülésen tárgyalta a testület. A zárt ülés után sem Benedek Imre, sem a megyei szervezet elnöke, dr. Kelemen Atilla, sem a TKT elnöke, nem kívánt érdemben nyilatkozni arról, amiről a zárt ülésen szó esett. Úgy hírlik, Benedek Imre egyelőre marad. Szakács János jelezte: nem merték elmondani, hogy Kelemen Attilát nem akarta senki polgármesternek jelölni. Dudás Annamária azt taglalta, hogy kb. száz ember döntötte el ki legyen Marosvásárhely polgármesterjelöltje. – Kritikát hallottam, de önkritikát nem – figyelmeztetett Markó Béla, szövetségi elnök. /(Bögözi Attila): Milyenre kell festeni a gyereket, hogy a vereség ne csapjon földhöz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2004. július 5.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője szerint „valakik" szembe akarják fordítani a romániai, határon túli magyar sajtót a magyar kormánnyal: szept. 30-ától elvágják azt a „köldökzsinórt", amelyen a hazai magyar lapokat az MTI hosszú évek óta híroxigénnel táplálta. A döntést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma hozta meg. Az IKA kuratóriumának titkára ugyanis azt nyilatkozza, hogy „a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni" a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel való ellátását. /Gyarmath János: Magyar–magyar hír-vasfüggöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2004. július 5.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatban tiltakoznak amiatt, hogy a nyolcadikosok képességvizsgája után nem engedélyezik a pótvizsgát, ezért sok tizenévestől elzárják a továbbtanulás esélyét. A vizsga súlyosan diszkriminatív román nyelvvizsgaként működik a magyar fiatalok esetében, amely megerősíti a kivándorlást, hívta fel a figyelmet Tőkés László királyhágómelléki püspök hétvégi sajtótájékoztatóján. „Meg kell tanulni románul, viszont minden javítani szándékozónak adni kell még egy esélyt, pláne egy tizenéves gyermeknek.". Romániában pótvizsga híján a képességvizsgán elvérzett gyermekek csak szakiskolában tanulhatnak tovább, vagy külföldre mehetnek, ahogyan ezt nagyon sok magyar diák meg is teszi az országhatár mentén. Gyermekek ezrei tanulnak tovább határ menti középiskolákban. A magyar gyermekeknek románból legnehezebb átmenő osztályzatot szerezni, csak Biharban több mint 300 óvást nyújtottak be, bár az idei a sikeresen vizsgázók 87 százalékos arányával a megyei tanfelügyelőség elégedett volt. Az egyházkerület szervezésében idén is, mint már évek óta, román nyelvből és irodalomból korrepetálták az igénylőket Zilahon, Szatmárnémetiben és Nagyváradon is, ismertette a helyzetet a püspök. /Balla Tünde: Esélyt a pótvizsgára. Tiltakoznak az egyházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2004. július 5.
Napokig lázasan készült Magyardécse lakossága a hétvégi cseresznyeünnepre. Júl. 4-én a faluban véget nem ért a kirakodó árusok hosszú sora. A vendégek kedvükre fogyaszthattak cseresznyét. Az ideérkező hamar rájöhet, hogy színmagyar faluról van szó, hiszen a főúttól a négy kilométeres távot köves, poros földúton kell megtenni. A falu cseresznyéjéről vált híressé, hiszen szinte nincs Erdélynek olyan városa, amelynek piacán ne fordult volna elő a décsei cseresznye. Kereskedők jönnek a faluba, és viszik a cseresznyét Erdély minden sarkába, sőt Olaszországba, Ukrajnába is. Cseresznyeéréskor vendégmunkásokkal telik meg a falu, mert a 800-900 mázsás termést a mintegy 1300 décsei lakos nem tudja segítség nélkül leszedni. 1893 óta tartják Magyardécsén a cseresznyemajálist. 42 esztendei kényszerű kihagyás után 1999-ben a falubeli Communitas Alapítvány újra felelevenítette a majálisszervezés hagyományát. /Márton Éva: Cseresznyelakoma, roskadásig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 5.
Idén nemzetközivé terebélyesedett az Ezer Székely Leány Napja rendezvény Csíksomlyón. Júl. 3-án a csíki, székelyföldi hagyományőrző csoportok mellett magyarországi és burgenlandi műkedvelő együttesek is felléptek a seregszemlén. A hagyományokhoz híven, a találkozóra érkezett csoportok tagjai szentmisén vettek részt. /Sarány István: Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2004. július 5.
A múlt hét végén tizedik alkalommal rendezték meg a Vasvári Pál Emléknapokat. A rendezvénysorozat Kőrösfőn, Bánffyhunyadon, Magyarvalkón és környékén zajlott. Kőrösfőn, többek között, a hagyománynak megfelelően a templomdomb tövében megkoszorúzták a fiatalon elhunyt forradalmár hős kopjafáját. /X. Vasvári Pál Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 5.
Pár nappal ezelőtt még veszélyben volt a székelyudvarhelyi posztliceális nővérképző oktatás, de nemcsak a székelyudvarhelyi, hanem a szatmári, kolozsvári, vásárhelyi magyar nyelvű nővérképzők is. Az oktatási törvénytervezet szerint ugyanis csak főiskolai szintű oktatásban lehetséges a romániai asszisztensképzés. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, hogy ezt másképp is meg lehet oldani. Fontos volt, hogy Székelyudvarhelyen megmaradjon ez az intézmény. Asztalos Ferenc arra szavazott, hogy a törvénybe bekerüljön: a főiskolai szintű oktatás mellett, alternatívaként maradjon meg a posztliceális oktatás. Ezt sikerült elérni. /Bágyi: Megmarad a nővérképzés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2004. július 5.
Michael Guest amerikai nagykövet méltányolta Románia azon ígéretét, hogy tiszteletben tartja a demokrácia elveit és értékeit, korrekt módon és teljes egészében kifejleszti majd a piacgazdaságot. A nagykövet kitért arra is, hogy a kisebbségek megérdemlik ugyanazokat a kiváltságokat, mint a többségiek. /Méltányolták Románia ígérgetéseit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 5.
Júl. 4-én felavatták Szatmárudvariban a "Testamentum" nevet viselő református gyülekezeti házat. Az építkezés költségéhez a holland testvérgyülekezet is hozzájárult. Tőkés László püspök hirdetett igét. – Soha nem volt ilyen mély a nemzedékek közötti szakadék, mint jelen pillanatban, és ez az ellentét kivetül az egész társadalomra, emelte ki a püspök. Ez a gyülekezeti ház a régi és új közötti kedvező átmenetet képezi. Mihály István helyi lelkipásztor elmondta, hogy 1997 októberében kezdték az építkezést. A gyülekezeti központban konyha, két konferenciaterem, egy vendégszoba, klubhelyiség, falumúzeum és mellékhelyiségek kaptak helyet. /Fodor István: Szatmárudvari: Tegnap felavatták a református gyülekezeti házat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 5./2004. július 5.
Tető alá került a Piskolt községhez tartozó Reszege református temploma, amelynek építéséhez 2001–ben fogott hozzá Balogh Sándor volt esperes kezdeményezésére az 50 lelkes kis gyülekezet. /Fodor I.: Reszege: Befejezés előtt a református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 5./2004. július 5.
Funar kolozsvári polgármester 1996. márc. 15-én az egykor Biasini-szálló néven ismert épületre tettetett hatalmas táblát, mely a kis Petőfi-emléktáblát hivatott elnyomni. Funar "művén" román és angol nyelven az olvasható, hogy ebben a házban szállt meg George Baritiu és Nicolae Balcescu, a román forradalom két nagy személyisége, amikor a szabadságharc és nemzeti érzések vérbefojtására a magyar nemesek 40 ezer románt öltek meg és 230 falvat perzseltek fel. – Valójában korabeli osztrák becslések szerint 1848–49-ben egész Erdély területén a harcoknak és a tífusznak 18 ezer áldozata volt. /A funárjárás sebei (VI.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 5.
Júl. 4-én Kisiratoson a római katolikus templomban 18 helybeli fiatal kiscserkész tett fogadalmat. A cserkészjelöltek a felkészülés során helytörténeti, népművészeti képzésben részesültek. Arad megyében a kisiratosi az egyetlen tevékenykedő cserkészcsapat, a közeljövőben a pécskai csapat munkáját szeretnék újraindítani, Majláton pedig létrehozni egy új cserkészcsapatot. /(b): Cserkésztestvéremmé fogadlak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./2004. július 5.
A baróti református egyház Zathureczky Gyula Kórusa a tizenegyedik alkalommal megrendezett kórustalálkozója sikeres volt. A szabadtéri megnyitón közel háromszáz kórustag és mintegy kétszáz érdeklődő volt jelen. A fúvószenekar tisztelgését és a Zathureczky-zászló felvonását követően a közös kórusszámot énekelték. Az Erdővidék néptáncegyüttes és a református egyház gyermekdalköröseinek palotás táncát a hagyományos felvonulás és istentisztelet követte. A kórusok előtt meghívott együttesként fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. /(hecser): Dal a léleknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2004. július 5.
A Szcientológia Egyház már Székelyudvarhelyen is működik. Ismertetőjükben nem írták le az egyház nevét, hanem népszerűsítik a városban levő Dianetika Központot. A tanulás technológiáját L. Ron Hubbard, korunk „kiemelkedő írója és humanitáriusa, a dianetika alapítója” dolgozta ki. Ezekre a tanfolyamokra lehet jelentkezni. /Barabás Blanka: Hogyan tanuljunk? Az udvarhelyi Dianetika Központról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2004. július 5.
Minden negyedévben Fejér László újságíró leteszi az olvasók asztalára a szilágysági művelődési folyóiratot. A Hepehupa /Zilah/ ezévi második számában Wesselényi Miklós személyiségét és a tavaly márciusban Zsibón felállított impozáns Wesselényi-szobor történetét Kovács Kuruc János tanár ismertette. Az alkalomhoz illő történelmi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból dr. Egyed Ákos tanulmányát közlik. László László történelemtanár a zsibói kastélyban történteket idézte fel drámájában, ugyancsak ő emlékezett meg a 175 éve született Orbán Balázs életéről és művéről. Kovács Miklós történész a zilahi kollégium 1646–1918 közötti diáknévsorának dokumentumait kutatta fel. /J. L.: Megjelent a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 5.
Hiánypótló könyv jelent meg, Varga Attila egyetemi oktató, Szatmár megyei parlamenti képviselő Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek /Scientia Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A szerző a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia) oktatója is. A kötet az utóbbi idők első magyar nyelvű román alkotmányjogi tankönyve. Varga Attila dolgozik a kötet második kiadásán, amely tartalmazni fogja az alkotmány magyar nyelvű szövegét, valamint kibővíti, a jelenlegi kötetben is található magyar–román alkotmányjogi kisszótárt is. /Túrós Lóránd: Varga Attila alkotmányjogi tankönyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 5./2004. július 6.
Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2004. július 6.
Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2004. július 6.
A hétvégén Barcelonában ülésezett az Európai Ombudsmanok Kerekasztala, amelyen részt vett Frunda György szenátor is. Az RMDSZ szenátora elmondta, hogy az ombudsmanok a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a barcelonai ülésen több javaslatát is elfogadták. Kezdeményezésére megállapították, hogy az európai ombudsmanoknak foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogaival, e célból pedig országonként létre kell hozni nemzeti kisebbségi ombudsmanokat. Frunda György elmondta, a Velencei Bizottság napirendre tűzte az európai államokban érvényben levő választási törvények kivizsgálását szorgalmazó javaslatát, amelyet nemrég Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén terjesztett elő. Mint mondta, erre elsősorban azért van szükség, mert ezen a téren még nem létezik egy egységes európai mérce. /Frunda javaslata a Velencei Bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2004. július 6.
Tusnádfürdőn júl. 5-én megnyílt a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európa Unió címet viselő diákszeminárium. Az egyhetes táborban mind egy háromszáz középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt Magyarországról és Romániából. A megnyitón Kovács Péter, a MIÉRT elnöke és Vastagh Pál /MSZP/ országgyűlési képviselő ismertették a tábor programját, majd Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Székelyföld európai jövőjéről tartott előadást. Demeter János előadásában kifejtette, Romániában a régiókat mesterségesen hozták létre anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi és történelmi sajátosságaikat. Ezért egyes régiókon belül nem létezik sem gazdasági, sem kulturális kohézió. Kifejtette, hogy Székelyföld infrastruktúrája a legfejletlenebb. /(Szász Attila): Székelyföld európai jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekről érkeztek diákok különféle csoportokban. /Mészely Réka: Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./