udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
605
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 601-605
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. április 5.
Frunda György szerint nem történt mulasztás azáltal, hogy az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem tűzte mostani ülésén napirendre az RMDSZ kormányra lépéséről szóló határozat elfogadását. Markó Béla szövetségi elnököt egy héttel korábban, december 18-án hatalmazta fel az SZKT arra, hogy a D. A. Szövetséggel folytasson koalíciós tárgyalásokat. /Gazda Árpád: Frunda nem ismeri el a szabálytalanságot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
Winkler Gyula kereskedelmi miniszter Sepsiszentgyörgyre látogatott. A tárcavezető az ASIMCOV egyesületbe tömörült kis és közepes vállalkozókkal folytatott véleménycserét. Jelen volt Liviu Radu államtitkár is, aki úgy értékelte, hogy valóban reális igény lenne a fejlesztési régiók újragondolására, de jelezte, hogy az előző kormány kötelességvállalása, miszerint 2007-ig, sőt további időszak alatt nem változtatnak a régiós beosztásokon, megnehezíti a döntést. /Flóra Gábor: Miniszteri vizit Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
Április 2-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén heves vitát váltott ki a kisebbségi törvénytervezet. A képviselők egy része keményen bírálta a törvénytervezetet, egyebek mellett azzal vádolva az RMDSZ-vezetést, illetve a kezdeményezőket, hogy túlságosan rövid volt a konzultálásra szánt idő, így nem mondhattak érdemben véleményt a dokumentumról. Azt állították, hogy az RMDSZ-ben demokráciadeficit van, és hogy a kisebbségi törvénytervezet nem élvezi az erdélyi magyarság támogatását. Varga Attila képviselő, a kisebbségi törvény egyik kidolgozója kiállt a tervezet mellett. Varga Attila azt állította, hogy a tervezetet a lehetséges legszélesebb közvélemény elé tárták. /Mózes Edith: „Reális, elfogadható, megvalósítható törvényt akartunk”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2005. április 5.
Erdélyben van a magyar televízióra szánt háromszázmillió forint. Kizárólag a támogatási szerződésben foglalt célokra, azaz a leendő egész napos sugárzású erdélyi magyar televízióra fordítjuk a magyar államtól kapott támogatást – szögezte le Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, aki egyben a leendő erdélyi magyar televízió felépítésére és működtetésére létrehozott kolozsvári Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) meghívásos pályázatán ugyanakkor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és az újvidéki Mozaik Alapítvány nyert el 10,5, illetve 14,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást. Nagy Zsolt elmondta, hogy a 300 millió elegendő a stúdió, a vágó és a vezérlő felszerelésének megvásárlásához és beszereléséhez, valamint a számítástechnikai eszközök és programok megvételéhez. Az eszközvásárlás nem történt meg, mert nem sikerült a televízióépítés folytatását szavatoló további támogatót találni. A pályázatot lebonyolító Határon Túli Magyarok Hivatalában is tudnak arról, hogy késik az erdélyi intézmény építése. Szabó Vilmos államtitkár elmondta, elvileg nem kizárt a határidők módosítása. /Benkő Levente: Halasztást kér a kuratórium? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
A szakemberek számára nem volt kétséges, hogy háromszázmillió forintból nem lehet tévét alapítani. A tévé ígéretét az RMDSZ mégis felhasználta kampányában. Azután az év elején Markó Béla is kijelentette, egyelőre nincs realitása a magyar tévének, inkább a román közszolgálati tévé magyar adása bővítését kellene megcéloznia minden erőfeszítésnek. Felmerül a kérdés a háromszázmillió forint elköltésének módozatairól, vetette fel Csinta Samu. /Csinta Samu: Délibáb Tv. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
A kormánypárti kommunisták mellett szavaztak az ellenzéki moldovai kereszténydemokraták, így április 4-én Vladimir Voronin államfőt újraválasztotta a chisinaui parlament. Megválasztása után a kommunista elnök többek között a Pruton túli ország európai integrációját, átfogó gazdasági reform végrehajtását, az államapparátus megreformálását és a transznisztriai válság rendezését nevezte prioritásának. Voronint a moldovai Kommunista Párt jelölte az elnöki tisztségre – korábban Moszkva hű szövetségese volt, az utóbbi hónapokban az Európai Unióhoz való közeledés híveként nyilatkozott. Voronint először négy évvel ezelőtt választották meg a 4,5 millió lélekszámú ország elnökévé. /Rostás Szabolcs: Újraválasztották Vladimir Voronin moldovai államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
A román sajtóban amikor szóba került C. V. Tudor vagy Gheorghe Funar pártja, mindig siettek hozzátenni, hogy közismertek a magyar megfelelőik. Napjainkban is meg-megesik, hogy C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjának megfelelőjeként emlegetik az RMDSZ-t. Az RMDSZ ezt a besorolást mindig elutasította, de nem tette ezt, ha egyes tagjairól volt szó. A magyarok között is vannak szélsőségesek, a kérdés legfeljebb az, hogy valóban azok-e a szélsőségesek, akikre mutatni szoktak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t vagy egyes tagjait a politikai „szimmetria” miatt nevezték szélsőségesnek, valójában ennek semmilyen alapja nem volt. Aszerint osztályozzák a hazai magyar – de csakis a magyar – politikusokat, hogy azok miképpen viszonyulnak a román politikai élet képviselőihez. A „mérsékelt” és „radikális” fogalmak használata helyett jobb lenne inkább a feladatokra koncentrálni, hiszen a kirekesztő címkék használata káros az egész magyarság szempontjából. /Vekov Károly: Szélsőségesek, mérsékeltek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
A kettős állampolgárság után egy másik láz, a tiszteletbeli polgár láza kapott el bennünket, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Sietett leszögezni, hogy az erdélyi magyarok nem kellenek a „magukat oly hangzatosan nemzeti oldalnak nevezőknek sem! Féltik tőlünk a koncot.” Hozzátette: „sokan, nagyon sokan nem tolakodtunk volna a kettős állampolgárságért, mint ahogy nem tolakodunk a tiszteletbeli polgár címért sem.” /Sike Lajos: Tiszteletbeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nevében tisztelettel adózott II. János Pál pápa emléke előtt: „halálával nemcsak a keresztény világ, hanem az egész emberiség egyik legjelentősebb szellemi vezetőjét veszítettük el.” Markó emlékezett arra, hogy a pápával való találkozásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy „milyen nagy figyelemmel követte a mi sorsunkat is”. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: A szellem szabadságának bajnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./2005. április 5.
A 32 éves Vákár István a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) ügyvezetője, a Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke most a Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgató-jelöltje, kinevezése folyamatban van. Ebben az évben doktorál öntözéses növénytermesztésből. Régebben a Gospodaru című lap főszerkesztője volt, két és fél éve az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Vákár István rámutatott, a magyar gazdák nem sokat tudnak az Európai Unióról. Az Erdélyi Gazda havonta közöl az EU-ról információs anyagot, de ez nem elég. Vákár figyelmeztetett: az EU-csatlakozás sok áldozatba fog kerülni. A gazdáknak meg kell tanulniuk pályázni, máskülönben nem érvényesülhetnek. Ebben segítenek a gazdáknak. /Csomafáy Ferenc: Ha az egyesület erősödik, a gazda is erősödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
„Kolozs megye többet érdemel” – ez volt az egyöntetű vélekedés azon a találkozón, amelyet az elmúlt hétvégén a Romániai Magyar Gazdák Kolozs megyei szervezete az Önkormányzati Menedzsment Alapítvánnyal közösen rendezett Tordaszentlászlón. Makkai Zsolt, az alapítvány igazgatója a faluturizmusban rejlő lehetőségeket vázolta. /Salamon Márton László: „Kolozs megye többet érdemel” – a kistérségekről Tordaszentlászlón. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
Lekerült az RMDSZ prioritáslistájáról a Székelyföldi Fejlesztési Régió, az elmúlt időszakban szó sem esett a választási kampányban elsődlegesként meghatározott célkitűzésről, akkor az RMDSZ országos és helyi vezetői ezt fogalmazták meg a területi autonómia RMDSZ által támogatott alternatívájaként. Az április 2-án tartott SZKT-n sem beszéltek a regionális átszervezésről. Markó Béla a lap kérdésére kifejtette, az Európai Unióban nagy az ellenkezés ezzel kapcsolatban. ,,Nekünk most több fontos feladatunk van. Egyik a kisebbségi törvény elfogadtatása, másik az észak-erdélyi autópálya megvédése. Ezek mellett dolgoznunk kell a gazdasági régiók átszervezésén is.”, mondta, hozzátette, hogy a „fejlesztési régiók megváltoztatásáról semmiképpen nem mondhatunk le.” /(-kas): Már nem prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 5.
Elutasította az illyefalviak fellebbezését a brassói táblabíróság, az autonómia-népszavazás kiírását ez a testület is törvénytelennek találta. A brassói táblabíróság kétszeri halasztás után mondta ki az elutasító ítéletet. /(-kas): Brassó is nemet mondott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 5.
Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 5.
Turisztikai és szociális téren való együttműködésről, légi járatok beindításáról, az ipari parki beruházásokról tárgyalt április 4-én Győr-Moson-Sopron megye önkormányzati küldöttsége a Maros Megyei Tanács vezetőségével Marosvásárhelyen. A két önkormányzat között tízéves a testvérmegyei kapcsolat, partneri viszonyt szeretnének kialakítani, jelezte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke. Szociális téren is várható együttműködés a két testvérmegye között. /(antalfi): Győr-Moson-Sopron megye küldöttsége érkezett Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2005. április 5.
Jó pozíciókat sikerült kiharcolnia az RMDSZ-nek a négypárti kormánykoalíció Hunyad megyei egyeztető ülésén – nyilatkozta Burján Gergely, az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke. A megyei igazgatóságok szintjén az RMDSZ összesen 8 vezető állást kap, ezenkívül sikerült magyar embert kineveztetni a főtanfelügyelő-helyettesi tisztségbe. Magyar vezérigazgatója lesz a Mezőgazdasági Tanácsadói Hivatalnak, illetve a Statisztikai Hivatalnak és még egy vezetői tisztséget kapott az RMDSZ a Pénzügyőrségnél. /Gáspár-Barra Réka: Négypárti egyeztetés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./2005. április 5.
A Szatmár megyei tanács legutóbbi ülésén a nemrég létrehozott kulturális hagyományőrző központ igazgatója kinevezésének megerősítése is szerepelt. Muzsnay Árpád tanár-újságíró (az EMKE partiumi alelnöke) a jelölt tudományos munkássága felől érdeklődött. Kiderült, hogy a jelöltnek egy szál ilyen munkája van, ha egy falumonográfiát egyáltalán tudományosnak lehet nevezni. A jelölt kőolajkitermelést és feldolgozást tanult Ploiestiben. Az egyik román tanácsos támadásnak minősítette Muzsnay kérdezősködését. Végül azonban a tanácsosok Muzsnayt javasolták a központot felügyelő bizottság elnökének, amit ő csak rábeszélésre vállalt el, azt is csak három hónapig. Három hónap próbaidőt kapott az igazgató is. /(Sike Lajos): Kőolaj és kultúra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
Román Győző publicisztikai figyelmeztetésére (Tiszta vizet a nyílt kártyákba, Erdélyi Napló, márc. 8.) válaszolt Kereskényi Sándor. Román Győző három kirívó példát említett: Kelemen Attila, Kereskényi Sándor és Csutak István esetét. Szerinte az első ostobán, a második szánalmasan, a harmadik megalkuvó módon viselkedett új, hatalmi helyzetében. Kereskényi Sándor kifejtette, hogy a sajtóban a kilencvenes évek közepén az ún. neptunosokat elmarasztalta ugyan, de valójában nem volt annyira ellenzéki. Megmagyarázta, hogy fellépésében „inkább a szereplés, mint az alternatívaképzés igénye” vezette. Csutak István koccintgathat ugyan Nagy Benedekkel, de egyeztetni a Duna-parti metropoliszban Gézával vagy Zsolttal szokott. /Kereskényi Sándor: A kéjhölgy lehajtja szép fejét (Megjegyzések Román Győző cikkéhez). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./