udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 706 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-706 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. március 29.

Az elmúlt napokban a magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott arról, hogy külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni az országban, a választási nagygyűléseken – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 28-án Budapesten. „A kapott tájékoztatás szerint a robbantások tervezett helyszínei a választási nagygyűlések” – mondta a kormányfő. Ennek ellenére mind az MSZP, mind a Fidesz megtartja az április első napjaira tervezett nagygyűlését. /Magyarországi robbantások lehetőségére figyelmeztetett a szlovák titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2006. március 29.

Március 28-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó háromszázötvenedik köteteként Hegedűs Imre János Benedek Elek-monográfia című könyvét. Hegedűs Imre János magyar emigránsként határozta meg önmagát, akinek lakhelye Bécsben van, lehetőség szerint a budapesti Széchényi Könyvtárban tartózkodik, és amint ideje engedi, rohan haza, a Székelyföldre, azért is, ,,mert nagyon rossz a lelkiismerete”. Benedek Eleket ,,hűségszimbólumnak” nevezte, illetve utalt az előszót jegyző Pomogáts Béla definíciójára is, aki Elek apót Erdély apostolaként emlegette. A monográfia írója az Édes anyaföldem című remekművét tartja a legfontosabbnak, amelyben Benedek Elek azt írta, hogy ,,mi alanyi jogon birtokoljuk a szülőföldet”, továbbá, szerinte ő volt az első, aki szóba hozta a határok kiigazítása nélküli nemzetegyesítés fontosságát. Benedek Elek azért telepedett haza, mert elkötelezettsége olyan mértékű volt, hogy nem cselekedhetett másként, illetve azért is, mert az elárvult erdélyi gyermekseregnek szüksége volt olyan írástudóra, aki nem tartja rangon alulinak a gyermekirodalmat. /(mózes):   Pestről nézvést a Murgó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2006. március 29.

Március 29-én mutatják be Rétyen dr. Nagy Lajos (rétyi) nyírmelléki körorvos fogadott szülőfalujáról írt könyvét, referenciaértékű monográfiáját. /Sylvester Lajos: Dr. Nagy Lajos indítókulcsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2006. március 30.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) mintegy 30 alkalmazottja élő láncot alkotott az intézmény székháza előtt, így jelezve, hogy Constantin Ticu Dumitrescut támogatják a testület elnöki tisztségének betöltésére. Az alkalmazottak petíciót írtak alá Dumitrescu támogatására, ezt elküldik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is. Tiltakozásának adott hangot több ismert romániai civil szervezet is. Az alkalmazottak akkor kezdték el akciójukat, amikor Dumitrescu elmondta: fenyegető telefonhívásokat kap szekusoktól, a hírszerzéstől. „Dumitrescu félreállításával, az NLP–DP protokollum megszegésével, a partnerek előtt vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával a DP egyértelműen megerősíti, hogy távozni kíván a D.A. Szövetségből”, fogalmaz Motreanu, az NLP főtitkár. Tariceanu kormányfő távozásra szólította fel Turianut. Tariceanu szerint az eset mélységesen megrendítette a liberálisok és a demokraták közti bizalmat. Corneliu Turianu kijelentette: esze ágában sincs visszalépni. /Felsorakozik a civil társadalom Dumitrescu mögé. Koalíciós válsághoz vezethet az átvilágító bizottsági „puccs”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. március 30.

Várható volt, hogy a régi rendszerhez kötődők megakadályozzák, hogy Constantin-Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, az átvilágítási avagy szekusdosszié-törvény szülőatyja legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke. Sokakat kellemetlenül érintett volna, ha tizenöt év után, a dokumentumok alapján nyilvánosságra hozzák mindazok nevét, akik a Ceausescu-rendszert működtették, annak elkötelezett kiszolgálói voltak. Ez a tanács Dumitrescu vezetésével, valamint a kormány által létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló bizottsággal úgy tűnt, elég erős lesz ahhoz, hogy elvégezze a nagytakarítást. Azonban Romániában még 2006-ban sincs politikai akarat minderre. Traian Basescu elnök – elismeri vagy sem – a titkosszolgálatok rabja, múltja sem makulátlan. A legtöbb veszítenivalója a demokratáknak és az államfőnek van. /Simó Erzsébet: Mitől félnek a demokraták? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2006. március 30.

Máté András Levente képviselő, a jogi bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a kisebbségi törvény vitájában a tizenkettedik szakasznál tartanak. A kisebbség meghatározásánál az RMDSZ tervezetét elfogadták: a kisebbség olyan közösség, amely kötődik az ország területéhez, történelméhez és kultúrájához. Az elfogadott rész államalkotó tényezőként ismeri el a kisebbségeket. Az eddigi vitákban a Demokrata Párt akadékoskodott a legtöbbet. /Szőcs Levente: Három hét az ötödik fejezetig. Interjú Máté András Levente képviselővel a kisebbségi törvény bizottsági vitájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. március 30.

Új alapokra kell helyezni a magyarországi kisebbségpolitikát, és ehhez fel kell mérni a szomszédos országokban a rendszerváltozás után felnőtt magyar nemzedéknek az anyaországgal szembeni elvárásait – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök március 29-én Helsinkiben, miután tárgyalt finn partnerével, Tarja Halonen elnök asszonnyal. Az államfő a kétoldalú kapcsolatokon kívül főleg a finnugor együttműködésről, a „zöld elnökök” informális hálózatának tervéről, valamint az Európai Unió jövőjéről, a regionális közösségeknek az EU-n belüli szerepéről folytatott eszmecserét. /Kisebbségpolitika új alapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

2006. március 30.

A napokban vette át a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól a dossziéját Cs. Gyimesi Éva. Hangsúlyozza: nem vezeti semmiféle bosszú. Szerinte nem az a fontos, hogy ki kit súgott be, hanem „a megszüntetve megőrzött Szeku jelenlegi törekvése a hatalomra”. „Nacionalista, soviniszta, irredenta és államellenes” megnyilvánulásokat róttak fel neki kezdettől fogva. Volt olyan tanítványa, aki, miután elvégezte az egyetemet, eljött és elmondta, hogy jelentéseket írt róla. Legtöbben fedőnéven szerepeltek. A Szekuritáté eszközeként szolgált minden vezető beosztású tanár, az akkori rektor, az akkori párttitkárok és feltehetőleg a dékánok is. Cs. Gyimesi nem ismeri annyira a ma vezető funkciót betöltő román és magyar politikai elitet, hogy valakire határozottan rá tudna mutatni: akadályozza a dossziék feltárását. Cs. Gyimesi Éva 1945-ben született; a kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet. Konzulens egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora; a finn Ponkkala Alapítvány díját kapta meg 1990-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét pedig 1996-ban. Tagja volt a Ceausescu-féle parancsuralommal szembeforduló magyar értelmiségiek Limes-körének. Egyik aláírója volt annak – a pártvezetéshez 1986-ban elküldött – petíciónak, amely a központi vezetés gyakorolta sovinizmust bírálta. /Debreczeni Hajnal: Cs. Gyimesi Éva: A megszüntetve megőrzött Szeku hatalomra törekszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. március 30.

Kárpótlási kérelmet nyújthat be március 31. és július 31. között az a jogosult, akinek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette; akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg; aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. Kárpótlási igényt a fenti jogcímeken azok nyújthatnak be, akik ezt eddig bármilyen okból elmulasztották, valamint azok, akiknek a hozzátartozója korábban kérelmet nyújtott be, azonban azt késve terjesztette elő, vagy nem tett eleget a hatóság hiánypótlási felhívásának. A kérelmet adatlapon kell benyújtani a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályához (1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1. Postacím: 1519 Budapest, Pf. 46.). /A kárpótlási kérelem benyújtásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2006. március 30.

Március 29-én a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre ama nyilatkozata miatt, ami szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte, írta Ziua című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2006. március 30.

Március 29-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága elfogadta az átvilágítási törvénytervezetről szóló jelentést, a szociáldemokraták és nagy-romániások tartózkodása ellenére. Az elfogadott módosító indítvány szerint Traian Basescu és Theodor Stolojan is a törvény hatálya alá esik. A törvénytervezet értelmében mindenkit, aki jelenleg köztisztséget tölt be, ellenőrizni kell. /P. A. M.: Pozitív jelentés az átvilágítási törvényről. Basescu és Stolojan is érintett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. március 30.

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elküldte Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett folyamodványát, melyben az 1950-ben államosított tudományos gyűjteményének tulajdonjogi visszaszerzését kérte – nyilatkozta Egyed Ákos EME-elnök. Az EME 2005 augusztusában fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez, az egyesület azt szerette volna, ha kérésüket a tavalyi román-magyar miniszterelnöki találkozón megvitatják. Erre azonban nem került sor. „Az EME levéltára a Pesti Országos Levéltár után a legnagyobb és legteljesebb” – mondta Egyed Ákos, hozzátéve: a gyűjtemény tulajdonjogának visszaszerzése senkit nem akadályozna a kötetek használatában. /Antal Joós Erika: EME-indítvány indult az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. március 30.

Bartolomeu Anania metropolita március 25-én történt beiktatása ellen nemcsak az erdélyi ortodox hierarchia egy része, hanem a román értelmiség színe-java is tiltakozott, mert ebben Erdély ortodoxiájának megosztását látta. Az Anania beiktatására készülődő hívek az Adevarul című lapban olvashatták a metropolitává avatott Anania érsekről, hogy legionáriusként a fasiszta eszmék elkötelezettje volt, emiatt előbb hat hónapi, majd hat év börtönt szenvedett. Egykori cellatársa, Nistor Chioreanu emlékirataiban az áll, hogy Anania az enyedi börtönben besúgó volt. Tény, hogy miután 1964-ben szabadult, egy év múltán Ceausescu őt küldte ki az Egyesült Államokba. Emlékezetes az is, hogy 1998. március 13-án Kolozsvárott ortodox diákok husángokkal űzték ki a görög katolikusokat templomukból, amelyet az ortodoxoktól ötven év után bírósági határozattal végre visszakaptak. Mivel a hatóságok továbbra is a görög katolikusoknak, az unitusoknak adtak igazat, egy hét múlva, március 20-án Anania érsek Gheorghe Funar polgármester és más Vatra-vezérek közreműködésével nagyszabású tüntetést szervezett, melyen Anania beszédében kijelentette, hogy az utóbbi időben az ellenség hullámokban támad az ortodox egyház és rajta keresztül a román nemzet ellen. A Romania Literara 2001. február 14-én arról adott hírt, hogy a titkosrendőrség, az SRI irattárából napvilágra került iratcsomó szerint Teoctist pátriárka 34 éves korában a Vasgárda tagjaként részt vett a bukaresti Rosit Daath zsinagóga szétdúlásában. Idén március 25-én Kolozsvárott a 91 éves Teoctist és a 85 éves Anania az új erdélyi metropolia megszületésének örömére összecsókolózott, régi bajtársak találtak egymásra. E barátság dokumentuma az Anania érsek tollából 1992-ben megjelent Pro memoria című könyv is. Bevezetőjét Teoctist pátriárka jegyezte, ebben olvasható: „Legyünk készek arra az esetre, ha a más fajú és más vallású idegenek újra meg akarnák csonkítani az ősi román földet, amelynek lakói kétezer éven át vendégszeretettel, terített asztallal fogadták be őket.” Ebben az összefüggésben a szerző valósággal démonizálja Márton Áront, Majláth Gusztávot és Gyárfás Elemért, akiknek közreműködésével a katolikus egyház a szerző szerint kémeket nevel a Vatikán számára. A Pro memoria világi kérdésekkel, jelesül a romániai magyarsággal is foglalkozik. Ananiának a kötetbe foglalt amerikai cikkei egyikében (Credinta, 1976/6.) szó esik az 1946-os kolozsvári diákösszetűzésekről, amelyeknek ő is tevékeny szereplője volt: „Erdély magyarjai akkor is épp olyan soviniszták voltak, mint ma, akkor is úgy kapálóztak, mint valami hanyatt esett svábbogarak.” Bizonyára ilyen olvasmányélmények hatására írta Paul Goma a Cotidianul 1998. január 13-i számában, Anania érsekre utalva: „A szekuritátés teológusok fogják be a szájukat, ne beszéljenek erkölcsről, kereszténységről” /Barabás István: Mit leplez a tömjénfüst? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. március 30.

A minisztériumi rendelet alapján Hunyad megyében több tucat iskolát vonnak össze. A magyar oktatási rendszert ez csak kis mértékben érinti. Csupán a csernakeresztúri magyar tagozatos általános iskola veszti el önállóságát, és közös adminisztrációja lesz a dévai Andrei Saguna (régi 4-es számú) oktatási intézménnyel. A csernakeresztúri magyar elemisek továbbra is saját falujukban járhatnak iskolába, csupán adminisztrációs szempontból tartoznak a dévai iskolához – tájékoztatott Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. A tagozatok szintjén számítani lehet az összevonásra. Egyelőre Lupény és Vajdahunyad áll a határon a gyermeklétszámot illetően. /GBR: Összevonásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. március 30.

A Népújság olvasói levelet közölt, a levélíró, Köblös András nem szívesen hallotta Tőkés László püspök ünnepi beszédében azt, hogy az RMDSZ-nek bocsánatot kell kérnie. A levélíró nem tudja, miért kellene, azért, hogy szabadon gyülekezhetnek, szabadon használhatják nemzeti szimbólumukat és énekelhetik a himnuszt? Még mindig tart a magyar átok? A párbeszéd helyett a romboló, széthúzó politika? /Köblös András, Marossárpatak: Kitől és miért kell bocsánatot kérni? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2006. március 30.

Bartók Béla zeneszerző kultuszát Zsombolyán is ápolják. Petőfi Sándor szobra áll a Költők sétányán. Vele szemben fogják felállítani Bartók Béla mellszobrát. Kaba Gábor polgármester elmondta, hogy idén mellszobrot állítanak Bartók Béla tiszteletére ugyanúgy, mint a szintén 125. esztendeje született George Enescu román és a zsombolyai német származású Emmerich Bartzer zeneszerzőnek. Az ünnepség augusztus 4-én lesz. A műalkotásokat Soltész Teophil zsombolyai szobrászművész készíti el. /(pataky): Zsombolyán is ápolják a Bartók-kultuszt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. március 30.

Sepsi református egyházmegye ifjúsági találkozója volt Uzonban. Az egyházmegye ifjúsági előadója, Ungvári Barna András református lelkész beszámolt arról, hogy a részt vevő fiatalok átfogták Alsó-Háromszék és az Oltfej régióit.  Az   egyházmegyei bibliai vetélkedőn negyven fiatal vett részt.  A megjelentek videokazettáról megnézték az uzoni fiatalok egy vígjátékát. A jövő hónapban színjátszó-találkozóra készülnek a református fiatalok. /Sepsi református egyházmegyei ifjúsági találkozó (Uzon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2006. március 30.

A csombordi általános iskola magyar tagozatának IV. osztályosaiból álló Csipike csapat részt vett a Nagyváradon megrendezett “Mesék szárnyán” vetélkedő országos szakaszán. /Takács Ildikó: Nagyváradon voltak a “Csipikék” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. március 30.

Sepsiszentgyörgyön a vártnál sokkal többen, közel hetvenen jelentkeztek a Könczey László Alapítvány és az Eurocenter Amőba Oktatási Központ szervezésében a magyarnyelv-tanfolyamra. A tanfolyam heti három napos, összesen négyhónapos. Az 1990-es években voltak még magyarnyelv-oktatási kezdeményezések a Kovászna Megyei Könyvtár részéről, de akkor érdeklődés híján nem sikerült kurzust indítani. Kolozsváron is van jelentkező: „Havonta öt-hat román nemzetiségű fiatal jelentkezik alapítványunk nyelvtanfolyamaira” – jelezte Pillich-Wraight Gyöngyvér a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány nyelviskolájában. A jelentkezők legtöbbjének magyar ajkú a partnere, de magyarországi munkavállalásra készülők is vannak a jelentkezők között. Nagyváradon a Yes Nyelviskolában magyar nyelvű tanfolyamokat is indítanak. Amennyiben összegyűl hét személy, beindítják a kurzust, eddig még egyetlen tanfolyamot sem tartottak, mivel nem volt kellő számú érdeklődő. /Magyarul tanulnak a románok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. március 30.

Kántor Lajos szerint a kincses város talán legszebb galériáját nyitják meg március 31-én: az 1956 jegyében avatandó Kolozsvár Galéria kolozsvári magyar kultúrinformációs központot kíván működtetni. A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos elmondta, hogy a Főtér 22. szám alatt, a magyar főkonzulátus tőszomszédságában lévő épület tetőterének 145 négyzetméteres felülete kiválóan alkalmas galériának. A galérián Erdély és Kolozsvár magyar kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódó, állandó részlegeket rendeznek be. Balázs Péter kolozsvári festőnek nyílik emlékszoba jellegű tárlata – hiszen a Kolozsvár Galéria otthona a magyarfenesi születésű, 2003-ban elhunyt művész műteremlakása volt, előtte pedig a Nagyváradon született, 1998-ban Kolozsváron elhunyt Miklóssy Gábor festő műterme. Paulovics László munkái, Cseh Gusztáv és Cs. Szabó László emlékrésze is itt kap majd helyet. A mintegy 50 négyzetméteres nagy terem előadások megszervezésére is alkalmas. Szintén itt láthatók a Kolozsvár Társaság 1956-os emlékműpályázatára érkezett szobormakettek is. Az új létesítmény a Kolozsvár Társaságnak és a Korunk folyóiratnak is székhelyül fog szolgálni. /Gergely Edit: Kolozsvár Galéria nyílik. Kultúrinformációs központot indít be új székhelyén a Kolozsvár Társaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./


lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-706




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék