udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-133 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. július 22.

A Román Fejlesztési Hivatal /ARD/ szerint az első félévben külföldi vállalkozók 172,5 millió dollárt fektettek be Romániába, 1990 óta 888 millió dollár az összes külföldi tőkebefektetés. /Népszabadság, júl. 22./

1994. július 23.

Gajdos Balogh Attila állt ki cikkében Tőkés László püspök mellett, visszautasítva Fey László ismételt kirohanásait Tőkés László ellen. Egyáltalán, mit akarnak az őt támadók, mit kellene tenni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1994. július 23.

A korábbi kormány tevékenységében a jogvédelem állt első helyen, vagyis az a törekvés, hogy a határon túl élő magyar kisebbség jogsérelmeit a magyar vezetés szüntelenül felvesse a kétoldalú és nemzetközi fórumokon. A mostani kormány - nem tagadva ennek jelentőségét - legalább ilyen fontosnak tekinti, hogy elősegítse a kisebbségek boldogulását szülőföldjükön. - jelentette ki Tabajdi Csaba, a kisebbségek ügyével foglalkozó államtitkár a Népszavának adott interjújában. /Népszava, júl. 23./

1994. július 23.

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

1994. július 23.

Átszervezik a román hadsereget, a jelenlegi 4 hadsereg helyett 3 lesz, közölte Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök. Valószínűleg a Krajován székelő hadsereg feloszlatásáról van szó, írta az Evenimentul Zilei, állományát a Kolozsvár és Buzau székhelyű hadseregek között osztják fel. A "hadosztály" és "ezred" nevek helyett a "hadtest" és "dandár" elnevezéseket vezették be. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1994. július 24.

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

1994. július 25.

Új rendőrfőnököt nevezett ki a belügyminiszter Hargita megyébe, Gheorghe Gambra vezérőrnagyot, aki 1990 márciusában Maros megye rendőrségét vezette. A tragikus események után Gambrát országos rendőr-főfelügyelővé nevezték ki, majd a belügyi tárca miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. Beiktatásánál megjelent Ion Pitulescu vezérőrnagy, a jelenlegi országos rendőr-főfelügyelő. /Népszabadság, júl. 25./

1994. július 25.

Kemény hangú beszédben ítélte el Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt elnöke az etnikai autonómiát. "Nem léteznek magyar, román vagy szász községek, városok, csak olyan helységek, amelyeket jól szerveztek meg, vagy amelyekben rosszul gazdálkodnak." "Nem akarjuk Erdélyünket olyan területté változtatni, amely szétrombolja a román államot, és nem akarunk olyan autonómiát, amelynek egyetlen következménye az Erdélyben többségben levő lakosság, a románság minden jogának eltiprása lenne." /Magyar Hírlap, júl. 25./

1994. július 25.

A Moldovai Köztársaságban az alkotmány első fejezeteit vitatta meg a parlament. Hivatalos nyelv a moldovai, mondták ki, nem fogadták el azt a kiegészítést, hogy a moldovai nyelv azonos a románnal. /Magyar Nemzet, júl. 25./

1994. július 25.

Virrasztó fenyvesek címmel jelent meg Balázs Ádám és Zika Klára közös könyve, kortársi írások Erdélyről. Bejárták a mai Erdélyt, hogy helyzetjelentést adjanak nemcsak neves, példát mutató személyiségekről, hanem ősi városokról, falvakról, megtartó példákról. A bevezető ajánlást még Ruffy Péter írta, akinek ez már halála utáni üzenete. /Magyar Nemzet, júl. 25./

1994. július 25.

Talán nem kellett volna siettetni az alapszerződések megkötését, de a történelmi kiegyezés lehetőségét a választási kampány idején az MSZP csillantotta meg. Ebben a kérdésben alapkövetelmény az óvatosság. Helyénvaló lenne az okmány életbe lépését népszavazáshoz kötni, ajánlja Kis Tibor. /Meddig lehet elmenni? = Népszabadság, júl. 25./ Ugyanez a szerző ítélte más ország belügyeibe való beavatkozásnak Tőkés László magyarországi pártokhoz írt nyílt levelét /Népszabadság, ápr. 28./

1994. július 26.

Bodó Barna júl. 20-21-én Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. Útját a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ szervezte. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1994. július 26.

Bucur Ildikó szerint sok RMDSZ-tag magatartás- és stílusváltást vár az RMDSZ-től. A cikkíró kiáll a kézfogás-politika mellett, Kántor Lajos elkötelezett, jeles közéleti személyiség, kilépése tiltakozás az "elszigetelődés politikájával" szemben, írja, továbbá bátorság "történelmi megbékélésről" beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1994. július 26.

Markó Béla javasolta, hogy szervezzenek vitát a Demokratikus Konvención belül az RMDSZ célkitűzéseiről. /Magyar Hírlap, júl. 26./

1994. július 26.

Az a székelyföldi elítéltekre vonatkozó bukaresti állítás, hogy a nemzetközi jogvédelem kilátásba helyezése a román állam ellen irányul, jelzi, milyen messze van még Románia a jogállamtól, állapította meg Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségi szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az ET Jansson-König-jelentése szerint is "eléggé gyenge bizonyítékokon alapuló" ítéletnek minősítette a székelyföldiek ítéletét. /Új Magyarország, júl. 26./

1994. július 26.

Mátyás-szobor eltávolításának a terve, a kolozsvári városromboló törekvés indítóoka a sokat vitatott dákoromán "kontinuitáselmélet" - mutatott rá Balogh Edgár. Egyes román történészek /Andrei Pippidi és Pompiliu Teodor/ már kiálltak a múlt mítoszainak elvetése és egy tárgyilagos Erdély-történet mellett. Ferenczi István régész megírta, hogy ami begyűjthető volt, az már a múlt század óta az Erdélyi Múzeum kőtárába került. /Hitvallás a Mátyás-szobor előtt. = Népszabadság, júl. 26./

1994. július 27.

Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./

1994. július 27.

Tovább bomlik a kormánykoalíció, a Szocialista Munkapárt is a szakítás előtt áll. /Magyar Hírlap, júl. 27./

1994. július 27.

A román fél a közelmúltban konkrét javaslatokat tett a magyar kormánynak az alapszerződéssel összefüggő tárgyalások folytatására, közölte júl. 27-i sajtóértekezletén Simona Miculescu külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 28./

1994. július 27.

Könnyelmű ígéret volt a népszámlálás, hitelességéhez óriási háttérapparátus szükséges, ez az RMDSZ-nek nem áll rendelezésére, mondta Szabó Károly RMDSZ-szenátor. /Új Magyarország, júl. 27./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék