Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Intézménymutató: Curentul

2004. március 31.

A szekus dossziékat ellenőrző tanács leszögezte: Marian Ureche, az Igazságügyi Minisztérium hírszerző szolgálatának /SIPA/ volt vezetője politikai rendőr, szekus volt, olvasható a Curentul című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. július 8.

A vezető román politikai napilapnak tekintett Adevarul, amely egy nappal korábban hírt sem adott Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nagyváradi találkozójáról, júl. 7-én négyhasábos, fényképes beszámolót közölt a magyar kormányfő és az RMDSZ-elnök Markó Béla tusnádfürdői szerepléséről "az RMDSZ nyári iskolájának első kiadásában". A lap szerint "a magyar és a román kormányfő – az RMDSZ két barátja". A tudósítás címében is kiemelte, hogy "a tusnádfürdői nyári iskolában Markó Béla az RMDSZ-szel rivalizáló pártok veszélyéről panaszkodott a magyar kormányfőnek". A Medgyessy-előadásból kiemelte az Adevarul, hogy a magyar kormányfő a szülőföldön maradásra, a szülőföldjükön történő boldogulásra biztatta a Magyarországot körülvevő országokban élő fiatalokat. Markó Béla tusnádfürdői előadásából a lap azt idézte, hogy az őszi választások alkalmával az erdélyi "Magyar Polgári Szövetség megakadályozhatja az RMDSZ bejutását a parlamentbe". A Cotidianul úgy látta, hogy "a magyar kormányfő az RMDSZ választási korteseként" utazott Erdélybe, ahol "támogatást ígért a Székelyföld autonómiájához". A Curentul című bukaresti napilap idézte Medgyessy Péter tusnádi előadásáról a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre adott válaszát. Eszerint "mesterséges illúziókeltésről van szó, mert Magyarország nem nyújthat számukra többet, mint amit itt (Erdélyben) elérhetnek". A magyar kormányfő tehát "arra biztatta a magyarokat, hogy maradjanak Erdélyben" – írta a lap. A magyarellenességével kitűnő Cronica Romana című napilap szerint "Medgyessy Péter elítéli a romániai magyar közösségen belüli botrányt" és hangoztatta: "meg kell szűnnie a határon túli magyarok megosztására irányuló bármely kísérletnek". Az ellenzéki Romania Libera is azt emelte ki Medgyessy Péter marosvásárhelyi sajtókonferenciájából, hogy a magyar kormányfő hangsúlyozta: "fontos, hogy a magyarok egységes irányba szavazzanak". A Curierul National Medgyessy közvetít Markó Béla és Tőkés László között címmel számolt be rövid tudósításában a magyar kormányfő "rövid székelyföldi körútjáról". Ennek során az RMDSZ-vezetéssel lezajlott találkozója után a magyar kormányfő hangoztatta: a legközelebbi magyar-magyar találkozóra meg akarja hívni a magyar egyházi vezetőket, köztük Tőkés László püspököt is. Mert nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok "egységesen lépjenek fel a választásokon és egységes irányba szavazzanak". /A román sajtó szerint Medgyessy Péter erdélyi körútja az RMDSZ érdekeit szolgálta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

2004. július 27.

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért – tudósítottak a jún. 26-i román napilapok. A legfontosabb politikai napilapnak tekintett Adevarul, az ugyancsak mértékadó Ziua, akárcsak a Jurnalul National politikai bulvárlap címében kiemelte: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának. A Curentul a címlapon nagy betűkkel írta: Orbán Viktor arra bujtogatja a magyarokat, hogy harcoljanak autonómiájukért. A cikkíró szerint a magyar radikálisok azt találták a legjobb választási reklámfogásnak, hogy a romániai magyarok autonómiájának ügyét helyezik középpontba, mintegy zsarolva ezzel Romániát. A Curierul National tudósításának címe: Orbán Viktor azt képzeli, hogy az EU-t a magyarok ügyéért találták ki. A nacionalista hangvételű Cronica Romana szerint Emil Constantinescu volt államfő (aki Tusnádfürdőn ott volt Orbán Viktorral) "a román nemzetállam ellenségeivel találkozott". E lap szerint Orbán Viktor Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be a székelyföldi összejövetelen. /"Autonómiát követel a romániai magyaroknak Orbán". A Fidesz-elnök tusványosi beszédének román visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. január 19.

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2005. január 29.

A bukaresti Curentul lap szerint nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Timofte, a hírszerzés (RHSZ) igazgatója az igazi szerzője. A Curentul megírta, hogy Timofte valójában Iliescu embere, aki „nem véletlenül lépett rivaldafénybe”, s aki „elbocsátása előtt rendkívül veszélyes játékot űz”. A titkosszolgálati forrásokra hivatkozó Curentul szerint Timofte az igazi szerzője annak az ötletnek, hogy egy bukaresti magántelevízió csúcsidőben sugározza a Trianon című magyar dokumentumfilmet, s aztán egy talk show-műsorban „felszítsák a marosvásárhelyihez hasonló etnikumközi feszültségeket Erdélyben és viszályt keltsenek a jelenlegi kormánykoalíción belül”. /Timofte műve a Trianon-botrány? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2005. február 2.

A Trianon filmmel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét Lucian Leustean a Curentul c. bukaresti napilap január 22-i számában. A Trianon „kétes minőségű dokumentumfilmnek és közepes kaliberű propagandaeszköznek tekinthető” – írta a román szerző. A magyar propaganda célja – legalábbis a két világháború közti időszakban – Nagy-Magyarország területi visszaállítása volt. Ebben a filmben vannak hazafias versek és indulók, gyertyalángok, sírok stb. George Barany magyar származású, amerikai történész megállapítása: „A magyar nacionalizmus – minél inkább változik, annál inkább ugyanaz marad!”. Lucian Leustean szerint a Trianon című film egy rendező (Koltay Gábor) és néhány, a trianoni szerződésnek a magyarokra és Magyarországra mért hatásairól a film keretében vélekedő személyek (Csurka István, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Szervátiusz Tibor, Tőkés László) kétségbeesett siránkozása…” A filmben Tőkés László püspök megfogalmazta: „A trianoni békeszerződés problematikáját fel kellett volna vetni 1989-ben, hiszen ez Erdély visszacsatolásához vezetett volna...”. Ugyancsak a református püspök mondta: „Amíg nem történik meg Trianon újraértelmezése, a népirtások és a holokauszt kontextusában való átminősítése, nem teremtődik meg a változást illető valós esélyünk.” A román cikkíró szerint Európát már nem érdeklik a kizárólagosságon alapuló autonómiák, a mesterséges elkülönülések és a mondvacsinált elszigetelődések. /Trianon és az általa ihletett film kapcsán. Egymásnak feszülő román vélemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2005. február 10.

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Bizottság nagy-romániás titkára, Constantin Buchet lemondott, helyébe Csendes Lászlót nevezték ki, írta az Curentul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2005. február 12.

„Vihar egy pohár vízben” –minősítette február 11-i számában a Koltay Gábor Trianon-filmje körül kialakult romániai vitát a Ziua című bukaresti lap. A Curentul csalódottságának ad hangot: a nagy hírverés megelőzte film színvonala a várakozásokon aluli. A többi lap meglehetősen kevés helyet szentelt a filmnek. /Vihar egy pohár vízben? Román lapvélemények a Trianon-vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2005. március 1.

A bukaresti román lapok az elmúlt héten össztűz alá vették a román hírszerzés vezetőit. A Curentul azt írta, hogy nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Radu Timofte, a hírszerzés (SRI) igazgatója az igazi forrása. Radu Timofte hírszerző igazgató kijelentette, hogy az SRI megfigyelés alatt tart “bizonyos külföldi újságírókat”, akik “nemzetbiztonsági veszélyt képező tevékenységet fejtenek ki” Romániában. Timofte közölte, hogy a NATO illetékes szervei az SRI-t “a volt szocialista országok legjobb titkosszolgálatának tartják. A Curentul szemére vetette az SRI-főnöknek, hogy “az etnikumközi feszültségek kiprovokálásáig Timofte (egyelőre) kirobbantotta a merényletek hisztériáját”. /Össztűz alatt a román hírszerző szolgálat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2006. október 11.

A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. október 13.

A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2006. november 18.

Az autonómia kérdését helyezte tudósításának középpontjába a legtöbb román napilap, beszámolva a budapesti román–magyar együttes kormányülésről. A Cotidianul szerint Székelyföld területi autonómiájának témája megelőzte a gazdasági kérdéseket a román-magyar közös kormányülésen. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a találkozón elutasította az etnikai alapú területi autonómiát, míg Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke éppen ellenkezőleg, hitet tett az önrendelkezés elve mellett. A Curentul is azt emelte ki tudósításában, hogy Tariceanu nemet mondott Budapesten a területi autonómiára. A romániai napilapok közül a Gandul hangsúlyozta ki a legélesebben az általa negatívnak tartott elemeket az RMDSZ-szel kapcsolatban. Az Adevarul tudósításának címében ugyancsak jelzi, hogy Tariceanu Budapesten kizárta az etnikai alapú autonómia lehetőségét. /Tariceanu elutasította Budapesten a területi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

lapozás: 1-12