udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
56-os%20Deport%C3%A1l%C3%A1sok%20T%C3%A9nyfelt%C3%A1r%C3%B3%20Bizotts%C3%A1ga%20(DEPORT%E2%80%93%E2%80%9956)
2005. szeptember 23.
Budapesten a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Deport 56 elnökének feljelentését. Az indoklásban az áll, hogy „Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplő kémkedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehet”, a házaspár tekintetében büntetőeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek. Szerdahelyi a kapott válasz ellen panasszal élt, szerinte jogtalanul tagadják meg a nyomozás megindítását. Ismert: a Magyar Nemzet augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott egy romániai magyar házaspár, amelynek nőtagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott. Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. A házaspár férfitagja, Szatmári Tibor többször tagadta, hogy ő vagy felesége a román hírszerzésnek kémkedett volna, s perrel fenyegette meg azokat, akiknél „látható a rosszhiszeműség, illetve nem adták meg a lehetőséget, hogy elmondják véleményünket”. Érdekes, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai megjelentek az internetes Index és a Hírszerző szerkesztőségében, s mindkét helyen arra voltak kíváncsiak, honnan kerültek a médiumok birtokába a kémbotránnyal kapcsolatos információk. /A Szatmári házaspár ellen nincs bizonyíték. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./2005. október 3.
Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2005. október 5.
Amikor a magyar kémügy kirobbant a Magyar Nemzetben, a román és a magyar – tehát az érintett – titkosszolgálatok mélyen hallgattak, írta Bogdán László. A Deport ’56 elnevezésű csoport (az Ötvenhatos Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) feljelentést tett a rendőrségen, amire az a válasz érkezett, hogy a magyar rendőrség nem nyomozhat ebben az ügyben, mert nem bizonyított a tényállás. Gyurcsány regnálása óta először összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint, ismerve a kormány eddigi politikáját, félő, hogy nem az ügy érdemi részéről akarnak velük beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ennyire sürgős a magyar kormány számára az ülés. Demeter Ervin fideszes képviselő, az Orbán-kabinet volt titokminisztere kifejtette, két kérdés merül fel, amely továbbra már nem képezheti államtitok tárgyát. Az egyik, hogy kapcsolatban állt-e a két miniszter olyan gyanús személlyel, akitől információk juthattak el a román titkosszolgálathoz? A másik kérdés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól hogyan kerülhettek ki államtitkok, hogyan juthattak el román napilapokhoz s internetszolgáltatókhoz? Megszólalt ismételten a Deport ’56 is, közölték: ,,ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy is, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni…” /Bogdán László: A kémügy kérdőjelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./
lapozás: 1-3