udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Intézménymutató: Erd%C3%A9lyi%20N%C3%A9pf%C5%91iskolai%20Collegium

2000. május 20.

Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. október 9.

Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2000. november 15.

Nov. 11-én megalakult a Nagykárolyi Népfőiskola, a magyar Népfőiskolai Collegium, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a helyi református egyházközség szervezésében. A népfőiskola elnöke dr. Németi János tudományos kutató lett, aki elmondta, hogy ez a negyedik népfőiskola immár Erdélyben. A második bécsi döntés után még 10 nagyobb népfőiskola működött, de a kommunista rendszer eltűntette őket. 1997-ben megalakult az első népfőiskola egy Nagyváradtól 10 kilométerre levő 480 lélekszámú községben. A következő volt - Tőkés László püspök és Csűry István generális direktor szervezésében - az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium nagyváradi székhellyel, majd a Tövisháti Református Népfőiskola is megszületett. Saját épületük még nincs, a református egyház tulajdonában levő valamelyik épületben fogják tartani az előadásokat. /Magyar Népfőiskola alakul Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2001. április 10.

Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. április 21.

Ápr. 20-án Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tartott előadást Nagyváradon a határon túli magyar kultúra támogatási stratégiáiról. Barabás Zoltán püspöki szóvivő, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elekes Botond az anyaországban és az annak határain kívül élő magyarok kulturális egységéről beszélt. Elmondta, hogy a mindenkori magyar kormánynak kötelessége támogatni azt a kultúrát, amelyet - a jelenlegi viszonyok között - anyaországi támasz nélkül sajnos gyakran a megszűnés veszélye fenyeget. - A magyar kormány költségvetésében az ilyen célra fordítandó összeg nem a kiadások, hanem a befektetések közé sorolandó, hiszen ez a nemzet gazdagodását szolgálja - szögezte le a főosztályvezető. /A kultúra támogatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

2001. május 5.

A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./

2001. május 15.

1992-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt megalakult a romániai magyar népfőiskolai kezdeményező csoport. A kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság ma párhuzamosan létezik és működik a nagyváradi székhelyű, református hátterű Erdélyi Népfőiskolai Collegiummal. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője szerint elsősorban olyan személyeket kell bevonni a népfőiskolai oktatásba, akiket a klasszikus, hagyományos és intézményesült oktatási formák nem tudnak ellátni: a mezőgazdász társadalmat, a szociális szempontból hátrányos helyzetűek rétegeit, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat, betegeket, akik speciális képzést igényelnek, a szórványban élőket, valamint a kézművességből élő kisiparosokat, akik nem részesültek szakmai képzésben. - A legtöbb civil szervezet nincs ráhangolódva a népfőiskola-szervezésre, esetleg mellékesen foglalkozik vele. Dáné elmondta, hogy vidékre került tanítók, lelkészek számára próbálnak kidolgozni programokat, mert nekik kulcsfontosságú szerepük van egy-egy kisebb faluközösségben. - Egész évben működő népfőiskolák nincsenek, viszont léteznek hosszabb-rövidebb periódusra meghirdetett programok, mint a Kallós Alapítvány szervezésében működő népfőiskola, amelynek keretében népi mesterségeket tanítanak. Marosvásárhelyen egészséges életmód témában a drogmentes életről, a helyes táplálkozásról stb. szerveznek időnként programokat, Kolozsváron kéthetente működik egy általános műveltséget nyújtó népfőiskola, illetve egy méhészklub, amelynek tagjai havonta egyszer találkoznak. /Népfőiskolai mozgalom. Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) máj. 15./

2002. január 4.

A Civil Fórum legfrissebb számában Dáné Tibor Kálmán a tanulás új dimenzióit tárta fel. További írások: Az európai Felnőttképzési Társaság stratégiai nyilatkozata az élethosszig tartó tanulásról, Európai kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról, A felnőttképzés múltja és jelene Erdélyben, A magyarországi népfőiskolák tapasztalatai, Szórványmunka nem szórvány ismeretekért, Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium tevékenysége. /Civil Fórum/2001. nov.-dec. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2004. október 19.

A Könyvtári esték rendezvénysorozat őszi évadnyitóján Tőkés László Autonómia és integráció című könyvét ismerhette meg a hallgatóság a nagyváradi Lorántffy Egyházi Központban. Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő az est házigazdájaként kifejezte örömét, hogy a rendezvénysorozat idén immár negyedik évadjába lép. Szervezői: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh és az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium.    Tőkés László könyvét Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke méltatta. Tőkés László rámutatott: az önkormányzat csírája lehet a helyi autonómiának.    “Óriási eredménye a román politikának, hogy 84 év alatt mindig sikerült leszerelnie az autonómiatörekvéseket. Még a magyarok között is találnak olyan személyeket, akik képesek belülről gáncsolni az autonómiát.” – mondta a püspök. /Fábián Tibor: Tőkés László könyve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

2006. november 6.

A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék