udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Intézménymutató: Eur%C3%B3pa%20K%C3%B6nyvkiad%C3%B3

1998. augusztus 21.

Tipikus szekuritatés félrevezetéssel van dolgunk, reagált a Cotidianul napilap vádjaira Domokos Géza. A szóban forgó nyugtákat nem a magyar titkosszolgálat állította ki kémkedésért, hanem az Európa Könyvkiadó. Domokos Géza ugyanis a Kriterion Kiadó igazgatójaként 1980-ig az Európa Kiadó meghívására kétévenként utazott Magyarországra. Utána tíz évig nem utazott, mert nem engedték. Egyébként az inkriminált összeg 100 forint napidíj. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

2002. január 9.

December 4-én Székelyudvarhelyen bemutatták Bán Péter műfordító A mézeskalács házikó című gyermekkötetét. A Székelymuzsnán élő szerzőnek négy újabb könyve kerül piacra hamarosan. Bán Péter elmondta, hogy legalább 300 oldalnyi mesét fordított: karél, kirgiz, vogul, grúz, török népmeséket oroszból, Budapesten szeretné a Nap leánya címmel megjelentetni. Legszívesebben a litván nyelvből fordít. Kis nép nyelvéről van szó, amely azonban nagy múltra és fejlett irodalomra tekint vissza. Megható az a ragaszkodás, amelyben a litvánok részesítik irodalmuk népszerűsítőit. Vagy tízszer járt Litvániában, a Litván Írószövetség vendégeként. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál van kb. 200 oldalnyi litván novellaválogatása Halál Lisszabonban címmel. Nyomdakész állapotban vannak Eduardas Miezelaitis Daina naplója, Sóvárosi levelek c. könyvei is. Most adott le Pesten a Central European Time-nak Miezelaitis Lírai etűdök c. önéletrajzi regényéből 40 oldalt. Bán Péter kedvence Jeszenyin, felkereste szülőfaluját is, levelezett Jeszenyin húgával, Surával. 1981-ben az Európa Könyvkiadónál 260 oldalnyi visszaemlékezést adott ki Jeszenyinről, most jelenik meg a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 22 nem közölt visszaemlékezés-fordítása Találkozásaim a költővel címmel. – Bán Péter tavaly júl. 14-én lett 55 éves. A Pallas–Akadémia Kiadónál elindította a Nagyapó Mesefája új sorozatát, a napokban várható a hetedik kötet megjelenése, finnugor népmesefordításai, Pera vitéz alcímmel. Bán Péter nagyon szereti Tamási Áront, 338 oldalnyi visszaemlékezést adottam ki róla a Pallas–Akadémiánál. /P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni. Beszélgetés Bán Péter műfordítóval. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

2002. november 22.

A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2003. július 11.

Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2005. május 18.

65 éves korában elhunyt Papp László, írói nevén Kolozsvári Papp László /sz. Kolozsvár, 1940. márc. 18./. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, 1967-ig játszott is színpadon, a temesvári társulat titkára, majd dramaturgja lett. Áttelepült Budapestre. Előbb románból, majd franciából, angolból kezdett fordítani műveket az Európa Könyvkiadó számára, majd megjelentek saját írásai. Az 1988-ban megjelent Malomárok című regényében Kolozsvár ismert alakjai tűntek fel. Kolozsvári Papp László Holló úr /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997/ című könyvének alcíme: Tizenkét kolozsvári történet. /Szathmáry János, Gyergyószentmiklós: Elment a mi Papp Lacink is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék