udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Eur%C3%B3pai%20Akad%C3%A9mia%20(Bolzano)
2000. június 10.
Kétnapos konferenciát szervezett Nyíregyházán az Európai Akadémia a Kelet-Nyugat Expo kísérő rendezvényeként. Az Új Kézfogás Alapítvány segíti az eurorégiós gazdasági együttműködés kialakítását a Kárpát-medencében - hangzott el a rendezvényen. Az előadók fontosnak tartották, hogy minél nagyobb összegű magyar tőkekihelyezés is erősítse az együttműködést a szomszédos országokkal. Eddig Ukrajnába 40-50, Romániába több mint 150 millió dollár értékű tőkekihelyezés történt. /Eurorégiós együttműködés Segít az Új Kézfogás Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2001. december 8.
Nov. 30. és dec. 2. között az Európai Népcsoportok Föderációja (FUEV), a Kisebbségi Kérdések Európai Központjával (ECMI) és az Európai Akadémiával (UA), együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásáról. A szervezők meghívták az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió (EU) és más intézmények szakértőit, akik bemutatták a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásának mai helyzetét. A napirendi pontok között, a magyar státustörvény többször is terítékre került, tájékoztatott Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő. Pécsi, felszólalásában kifejtette: a romániai magyar kisebbség nagyon pozitívan fogadta a jogszabályt, hiszen 80 éve először történt meg, hogy a mindenkori magyar kormány egy összefüggő kedvezményrendszert dolgozott ki a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára. A képviselő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a 12 EU-tagságra készülő kelet-európai ország számára évente készülnek országjelentések, amelyek azonban nem foglalkoznak behatóan az illető ország nemzeti kisebbségeinek sérelmeivel. A román országjelentés például egyetlen szóban sem említi a magyar kisebbség jogos követeléseit és sérelmeit. Dr. Asbjorn Eide, a Norvég Emberjogi intézet volt igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a területen kívüliség miatt a törvény egyes cikkelyeit módosítani kellene Ugyanakkor Eide tart attól, hogy a kedvezménytörvény modellként szolgálhat az orosz federáció (FÁK), számára, ami óriási feszültségekhez vezethetne az övezetben, mivel több mint 25 millió orosz él nemzeti kisebbségként idegen országban. /Princz Csaba: Minden európai ország kíváncsi, mi lesz a státustörvénnyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./2005. november 30.
Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
lapozás: 1-3