udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Intézménymutató:
Amerikai%20Egyes%C3%BClt%20%C3%81llamok%20K%C3%BCl%C3%BCgyminiszt%C3%A9riuma
2004. február 27.
A romániai sajtószabadság korlátozására, a korrupció terjedésére és a kisebbségekkel szembeni visszaélésekre hívta fel a figyelmet az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentése. A jelentés kiemelte, a bíróságok sokszor politikai nyomásra hoznak ítéletet. A dokumentum kitér a titkosszolgálatokra is, és megemlíti, hogy noha ezek jogilag – a parlament révén – civil ellenőrzés alatt működnek, vannak visszaélésekre utaló jelek: több esetben felmerült a gyanú, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra használják. A jelentés említést tett más emberjog sértő cselekményekről is: a kommunista rezsim idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának lassúságáról, rendőrségi túlkapásokról. Romániában folytatódott a hátrányos megkülönböztetés. A diszkrimináció elsősorban az etnikai kisebbségeket, főként a romákat sújtja. A jelentés aggodalmának ad hangot az újságírók elleni, erősödő erőszakhullám miatt. A dokumentum szerint tavaly 14 román újságírót bántalmaztak, de a támadók ellen egyetlen esetben sem emeltek vádat. A jelentésben az áll, hogy noha az alkotmány szavatolja a szólás- és sajtószabadságot, „hatóság ellen elkövetett sértés”, illetve „az ország hitelének aláásása” címén sok esetben korlátozzák ezeket a jogokat. A nyomásgyakorlás eszközeként említi a jelentés a média gazdasági függőségét. A közszolgálati televízióadók kerülik a kabinet és a kormánypárt nyílt bírálatát. A jelentés szóvá teszi azt is, hogy kormánypárti politikusok és szövetségeseik A jelentés említést tett az alaptörvény más pozitív változásairól is, többek között a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának szavatolásáról. /Szőcs Levente: Csökkent a sajtószabadság Romániában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./2005. március 2.
A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 3.
Az amerikai külügyminisztérium 2004-es, Szerbia és Montenegróval foglalkozó emberjogi országjelentése fejezete részleteiben kitért a vajdasági kisebbségellenes incidensekre. A dokumentum szerint jelentősen megnövekedett az erőszakos cselekmények száma a 2003-as parlamenti választásokat követően, amely többségi győzelmet hozott a Szerb Radikális Párt számára. A magán- és egyházi javak rongálása mellett támadások, testi sértések és halálos fenyegetések is előfordultak. Az incidensek „elsősorban a magyarok és a horvátok – a két legnagyobb lélekszámú vajdasági kisebbség – ellen irányultak, de kiterjedtek más csoportokra is (szlovákok, rutének, románok, romák, zsidók, kínaiak)” – áll a dokumentumban. A jelentés két konkrét esetet is megemlít: a Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét ért halálos fenyegetést és egy távolsági buszon történt magyar iskolás gyerekeket ért bántalmazást. A kisebbségek egybehangzóan panaszkodtak a rendőrség hozzáállására, amely gyakran magukat az áldozatokat hibáztatta a történtek miatt. Számos panasz érkezett a kisebbségi egyházak részéről is, amelyeknek folyamatosan szembesülniük kell a templomok, temetők és más egyházi létesítmények elleni vandalizmussal. A rendőrök hozzáállása ezekben ez esetekben is gyakran kifogásolható. Nem tapasztalható előrelépés az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását illetően sem. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány folyamatosan tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket a kárpát-medencei magyar kisebbségek emberjogi helyzetéről, így a vajdasági magyarellenes incidensekről is. Hámos László, a HHRF elnöke január 7-én Belgrádban találkozott Michael C. Polt amerikai nagykövettel. A találkozó során átadták a HHRF vajdasági kisebbségellenes incidensekről szóló, angol nyelvű, 31 oldalas, 91 esetet tartalmazó, képekkel illusztrált jelentését. /Megszaporodtak a kisebbségellenes incidensek Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ 2005. március 19.
Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./2005. május 6.
A romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos nehézségeket ismertette Washingtonban a héten Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetője. A látogatást a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) szervezte. A New York-i székhelyű magyar szervezet közleménye szerint Antal János találkozott Kay Kinggel, Tom Lantos demokrata párti szenátor munkatársával, és köszönetet mondott a kaliforniai képviselő határozott állásfoglalásáért. Tom Lantos és Tom Tancredo republikánus képviselő április 5-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely elmarasztalja a román kormányt a lassú lebonyolítás miatt, és konkrét lépések megtételét szorgalmazza a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatása érdekében. Antal János látogatást tett a képviselőház külügyi bizottságában, és tárgyalást folytatott Michael Matessel, a külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadságért felelős megbízottjával. Matest tájékoztatta a visszaszolgáltatás hiányosságairól, ismertetőt tartott továbbá az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatótanácsa előtt, és egyeztetett Hámos Lászlóval, a HHRF elnökével a visszaadás felgyorsítását nemzetközi fórumokon szorgalmazó további akciókról. /Washingtonban tárgyalt a KREK külügyi osztályvezetője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2006. március 10.
Közzétette az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma éves emberjogi jelentését. A Romániára vonatkozó országjelentés szerint a kormány egyre nagyobb figyelmet fordít az emberjogi kérdésekre, de gondok továbbra is akadnak. A negatívum: a rendőrség visszaélései, a rossz börtönkörülmények, a romákkal szembeni erőszak és diszkrimináció, a görög katolikus és más felekezeti javak visszaszolgáltatásának akadozása, illetve a fogyatékkal élők problémáinak elhanyagolása még megoldásra vár. /Vegyes emberjogi országjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
lapozás: 1-6