udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Intézménymutató:
Flacara%20K%C3%B6r
2004. január 16.
A Művelődési Minisztériumunk– kormányhatározattal – 700 millió lejt utalt ki Adrian Paunescu alapítványa számára. A pénzt arra szánják, hogy a kormánypárti szenátor, Ceausescu egykori dalnoka méltón ünnepelhesse meg a volt diktátor tiszteletére hírhedt Flacara Kör harmincéves évfordulóját. Razvan Theodorescu miniszter szerint “ez tisztelgés a művészet ama részének, melyet a Flacara Kör jelent”, s melyet, amint a BBC-nek nyilatkozta, senki sem tagad. ,,Adrian Paunescu ezt a pénzt azért kapta, amit akkor tett, és semmi köze sincs ahhoz, amit most cselekszik”– mondta a miniszter – elködösítve, hogy ez az akció is a kormánypárt választási kampányát célozza, méltányolva ugyanakkor a bárd szolgamúltját. /Kilin Sándor: Láng. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./2005. február 9.
Február 9-én a bukaresti Antena 1 kereskedelmi tévéadó bemutatja a Trianon című magyar filmet, utána meghívottak mondanak véleményt a látottakról. Gheorghe Funar, a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára február 1-jén a szenátus ülésén a magyar irredentizmus fasiszta megnyilvánulásaként emlegette a filmet, majd február 4-én a Flacara lui Adrian Paunescu hetilapban kifejtette, jó, hogy a televízió bemutatja a Trianont, mert ennek hatására a románok felébrednek fásultságukból, és tisztán látják majd, hogy tizenöt éve „ördögi akció folyik azzal a céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolja.” A magyargyűlölő Raoul Sorban századik életéve küszöbén még mindig hazudik, hamisít. Sorban a Flacara 4-es számában azt állította, hogy Göncz Árpád „körülbelül tíz évvel ezelőtt” közzétette: a magyar nemzet bármely pillanatban kész fegyvert ragadni történelmi jogaiért, a harcban akár életét is feláldozza, mert Erdély nélkül nem létezhet magyar állam, magyar küldetés, magyar élet. Hogy hol mikor jelentek meg ezek a sorok, nem derül ki. Sorban az RMDSZ-t és Markó Bélát is támadta, mert a választási kampányban jelképnek használta az aradi Szabadság-szobrot és „Matia Corvinul” király kolozsvári emlékművét. /Barabás István: A TRIANON házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
lapozás: 1-2