Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38

Intézménymutató: H%C3%A1l%C3%B3%20-%20Katolikus%20K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gek%20H%C3%A1l%C3%B3zata

1996. október 15.

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1996. október 15.

1998. július 26.

A Háló mozgalom megpróbálja összefogni a magyar nyelvterületen működő katolikus közösségeket. A Háló Magyarországon indult, de már működik Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is. Célja a személyes kapcsolatokra építve tudatosítani azt, hogy közük van egymáshoz és hogy az egyházhoz tartoznak. Idén jún. 27-28-án Nagybánya adott otthont a Háló-találkozónak. /Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./

1999. augusztus 7.

Aug. 7-én ünnepi szentmisével - melyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált - és a csíksomlyói passió bemutatásával ért véget Csíksomlyón Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a Háló egyhetes homoródfürdői tábora. A Kárpát-medence minden tájáról összesereglett 600 katolikus hívő egynegyede az anyaországból, több mint harmada Erdélyből érkezett, Kárpátaljáról nyolcvanan, Felvidékről és Délvidékről 60-60-an jöttek el Homoródfürdőre, képviselve azt a csaknem 700 közösséget, amelyek a Háló segítségével építettek ki kapcsolatot egymással. Puchard Zoltán, a Háló vezetője elmondta, hogy az elmúlt években már több országban szerveztek hasonló összejövetelt, így a felvidéki Párkány melletti Kovácspatakon, a székelyföldi Csíksomlyón, a délvidéki Horgoson, valamint a Szeged közeli Domaszéken. A mostani táborozásnak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek volt a fővédnöke. //botlik/ [Botlik József]: Hálósok találkozója Homoródfürdőn. Kárpát-medencei közösségépítés. = Magyar Nemzet, aug. 9./

1999. augusztus 7.

1999. október 28.

A Háló - Katolikus Közösségek Hálózata azzal a céllal jött létre a '80-as évek végén, hogy a magyar katolikus közösségek között élõ kapcsolatot teremtsen. A kezdeményezés hamar átlépte az országhatárokat, és így az egész Kárpát-medencében egyre több magyar keresztény közösséget vont be az együttmûködésbe. Tevékenységét jelenleg a teljes Kárpát-medencei régióban fejti ki. A Hálóhoz tartozó közösségek száma 800. Ezek megoszlása a következõ: Erdélyben 500, Magyarországon 140, Kárpátalján 60, Vajdaságban 60, Felvidéken 40. A Háló által felkínált szolgáltatások igen sokszínûek: a gyakorlati segítség mellett szellemi és erkölcsi támogatást nyújt a vele kapcsolatban álló közösségeknek. Elõadások, lelkigyakorlatok tartása, vitafórumok szervezése, vagy éppen az árvízkárosultak számára történõ gyûjtés megrendezése egyaránt tevékenységei közé tartozik. A Háló eddig 12 Kárpát-medencei szintû, valamint közel 200 régiótalálkozót tartott. Idén augusztusban a Hargitán, Homoródfürdõn a nagytáborban 650-en vettek részt a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójából, sõt, sokan jöttek a csángók közül is. /A Háló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1999. október 28.

2000. november 1.

A tavaly augusztusi homoródfürdői Háló-nagytábor alkalmával dr. Várszegi Asztrik bencés pannonhalmi főapát kijelentette: úgy tartja helyénvalónak, ha a jubileumi évben a Kárpát-medence katolikus közösségeinek vezetői a Pannonhalmán találkoznak. Felajánlását tett követte, s így zajlott a fent nevezett rendezvény okt. 26-29. között, 320 résztvevővel. A Háló a katolikus közösségeket fogja össze. Értékes előadások, kiscsoportos megbeszélések, a katolikus egyház és a magyar állam, illetve a magyarság legillusztrisabb képviselőinek részvétele jellemezte a találkozót. Megnyitóbeszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár. Közös előadást tartott Christoph Schönborn bíboros és bécsi érsek, Nemeskürty István kormánybiztos, azonkívül nevelés, kommunikáció-kultúra és közösség szekciókban hangzottak el előadások. Karl-Josef Raubeer érsek és Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság első magyar miniszterelnök-helyettese is szólt a megjelentekhez. /Bálint Rozália: Jubileumi Háló-találkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2001. március 20.

Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2001. március 20.

2001. május 14.

Április 28-tól május 6-ig tartott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes erdélyi evangelizációs körútja, melyet a Háló szervezett. Az evangelizáció állomásai: Oroszhegy, Székelyudvarhely, Székelyszenttamás, Szováta, Kolozsvár, Nagyszalonta, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyszalonta. A Háló, teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg, a katolikus közösségek közötti kapcsolat elősegítésére. Szabó Ferenc /sz. 1931/ 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorát szerkesztette, számos filozófiai, teológiai könyv szerzője, 1982 óta a Távlatok című folyóirat szerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Beszámoló Szabó Ferenc atya erdélyi evangelizációs körútjáról, rövid ismertető a Háló-mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 14.

2001. július 25.

Júl. 23-án a pannonhalmi Bencés Főapátságban a Kárpát-medencei magyar középiskolák tanárai és diákjai számára ötnapos kommunikációs képzés kezdődött a Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) szervezésében. A műhely programjain Erdélyből, a Vajdaságból, továbbá Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint az anyaországból, Szlovéniából és Horvátországból százhúsz tanár - főként hittantanár - és diák vesz részt. Az egyházi és állami magyar középiskolák oktatói és tanulói előadásokat hallgatnak a kommunikáció jelentőségéről. A kommunikációt középpontjába állító képzést ezúttal először szervezte meg az 1989 óta működő Háló, amely feladatának tekinti a "hídépítést" a Kárpát-medence közösségei között. /Kárpát-medencei kommunikációs műhely Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. augusztus 12.

Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./

2001. augusztus 19.

Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./

2001. október 27.

Okt. 26-29. között tartja Székelyudvarhelyen a Kárpát-medencei katolikus közösségek szervezete, a Háló idei nagytalálkozóját. A rendezők közel kétszáz katolikus közösség képviselőit fogadják Székelyudvarhelyen. Az ünnepélyes megnyitó után Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-kanonok, dr. Nagy György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész, az erdélyi Háló lelki vezetője, valamint világi vezetője Molnár Melinda és Szász Jenő polgármester üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Előadások lesznek, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot és dr. Marosfői Leventét hallhatják a résztvevők. /Bágyi Bencze Jakab: HÁLÓ-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2001. november 7.

Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2001. november 7.

2002. július 7.

A Háló a Kárpát-medencei, magyar katolikus kisközösségeket összekötő szervezet. A Háló Pedagógiai Munkacsoportjának szervezésében Bélfenyéren megtartott konferencia központi gondolata: a keresztény pedagógus szerepe a jövő társadalmában. Elekes András, a csíksomlyói Jakab Antal tanulmányi központ rektora a fogyasztói társadalom meghatározásával indította előadását. Jelenits István budapesti piarista volt tartományfőnök kifejtette, hogy a pogány világ nem csupán a missziós területeken lakókra értendő. A ma embere elszakadóban van a kereszténységtől. Feledésbe merült, hogy már az írásbeliség előtt imádkozott az ember. Diaszpóra-helyzetben van az egyház, nem elzárkózni kell, hanem szigeteket teremteni, hidat verni, szót érteni a közösségen kívüliekkel. Huszonhat erdélyi, magyarországi, vajdasági pedagógus találkozott Bélfenyéren. /Tüzes Bálint: Konferencia Bélfenyéren. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./

2002. augusztus 7.

A Háló, teljes nevén a Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg Budapesten a katolikus közösségek közötti kapcsolat javítására, a kölcsönös tájékoztatás elősegítésére. 2001-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) csaknem 800 magyar közösség talált egymásra a Háló szálain. A Háló egyesülete, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl, kisebbségi sorban élő magyarság körében. Szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymással megismertetni. A Háló rendszeresen szervez találkozókat is, mégpedig helyi (regionális), országos és Kárpát-medencei szinteken. Jelenleg, aug. 5-11-e között 1500 fős Kárpát-medencei Nagytábort szerveznek Zánkán. A Háló szervez tematikus táborokat és tanfolyamokat is. Ilyenek a hagyományőrző táborok, az ifjúsági irodalmi tábor, vagy a pedagógus munkacsoport találkozói és lelkigyakorlatai. /Bemutatkozik a HÁLÓ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

2002. október 28.

Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2002. december 2.

A Kárpát-medencei magyar katolikus közösségek Háló nevű egyesülete Nagyváradon tartott találkozót november 29-én és 30-án. Tempfli József római katolikus megyés püspök beszélt a Háló lényegéről, a közösségek megtartó erejéről. Nagy György Attila, a Háló romániai egyházi elnöke úgy fogalmazott: A lényeg, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki. A Hálónak több mint 800 közössége van, ebből mintegy 500 erdélyi. A találkozóra a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai és szászvárosi gyermekotthonból mintegy 50 gyermek érkezett. /Tóth Hajnal: Háló-találkozót tartottak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 2.

2003. január 28.

A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2003. január 28.

2003. november 22.

A hivatalosan 1990 márciusában megalakult Hálót - teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata - egy világiakat tömörítő budapesti felnőtt csoport hozta létre azzal a céllal, hogy hidat verjen a katolikus közösségek között. Az eltelt tízegynéhány évben a mozgalom szálai a Kárpát-medence egész területét átfogták. Öt országban - Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország - több mint 800 magyar közösség talált egymásra. A Bánságban először Aradon jött létre Háló-csoport. Nov. 14-16. között Temesvár is bekapcsolódott a Hálót "bogozgatók" közösségébe. A házigazdák - a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) és a Szent Gellért ifjúsági csoport üdvözölték a vendégeket. Mintegy száztízen gyűltek össze. Mi a Háló? címmel Szeibert András vezetőségi tag a mozgalom célkitűzéseit, törekvéseit ismertette. A programban előadások, kiscsoportos beszélgetések, városnézés váltották egymást. /Bánsági Csilla: Háló-találkozó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/

2004. január 26.

Január 23-26-a között tartották Aradon, a Jelen Házban a HÁLÓ (a Kárpát-medence magyar katolikus közösségeinek szervezete) gazdasági találkozóját. A több mint 40 résztvevő az anyaországból, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Délvidékről és természetesen Erdélyből érkezett. Vállalkozás, munkahelyteremtés érték alapon címmel előadásokat hallgattak meg minden tájegységen meghonosodott tapasztalatokról. /(balta): Tovább kell szőni a HÁLÓ-t. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

2005. február 3.

A kilencvenes évek kezdete óta nagyon sok határon túli fiatal érkezik Budapestre. A Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület olyan kulturális központot kívánt létrehozni, ahol a vendégek és vendéglátók megfelelő körülmények között találkozhatnak. 2005 januárjában a Ferenciek terén lévő Kárpátia-udvarban nyílt meg a Háló Közösségi Központ. A megnyitón jelen volt dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is. /Háló Közösségi Központ Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2005. április 23.

Április 23-24-én tartják Aradon, a minorita plébánián a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) találkozóját. A Háló célja a különböző csoportok közötti kapcsolat, a tájékozódás elősegítése. Magyarországon kívül Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság összesen 800 magyar közössége talált és talál egymásra a Háló által felkínált szálakon. Dr. Kartal Ernő OFM atya (Miskolc) a Kisközösségek és lelkiségi mozgalmak lehetőségei Európa újraevangelizálásában címmel tart előadást. /(b): HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

lapozás: 1-30 | 31-38