udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Intézménymutató:
Hat%C3%A1ron%20T%C3%BAli%20Magyarok%20%C3%81lland%C3%B3%20Bizotts%C3%A1ga
2004. november 9.
A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához – vélekedik Orbán Viktor. A kettős állampolgárság kedvezményes megadását nem támogató SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor kijelentette: amennyiben a többség igennel szavaz, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lenni a magyarországival. Orbán Viktor Fidesz-elnök arra biztatta a soproni választókat, hogy a decemberi népszavazáson voksoljanak a kettős állampolgárság mellett. "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke" – hangoztatta. A határon túli magyarságnak azért lenne kedvező a kettős állampolgárság megszerzése, mert növelné "otthon maradásuk biztonságérzetét" – mondta Orbán Viktor. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem a határon túli magyarok útleveléről szól, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárként egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Az MDF szerint nincs szükség a nemzetpolitikában új koncepcióra, mert helyes a szülőföldön maradás eddigi stratégiája – mondta Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. Jelezte, hogy az MDF a kérdésben nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a nov. 12-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt. Többek között javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének biztosítását, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását, egy elkülönített kommunikációs alap létrehozását a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében, valamint a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. /Egyenrangú vagy "kvázi" állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2005. szeptember 19.
Gyurcsány Ferenc kormányfő mindmáig nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott erre hatályos jogszabály kötelezné. A Máért helyett tavaly óta létrejött egy országgyűlési fórum, amely a határon túli magyar parlamenti képviseletek tagjaiból áll össze. A testület a múlt hét végén Szili Katalin elnökletével ülésezett, aki kijelentette, hogy ha Magyarország nem lesz sikeres, akkor előfordulhat, hogy a határon túli magyar közösségek Nyugat-Európában keresik a boldogulást. Németh Zsolt /Fidesz/ sajnálatosnak tartotta, hogy Gyurcsány Ferenc elmenekült az értekezlet elől, nem teljesíti alkotmányos kötelezettségét. A múlt évi december 5-i határon túli kiábrándulással nem mer szembenézni. A szóban forgó Parlamenti Fórum a gyurcsányi pótcselekvések közé sorolható, amelyet a résztvevők is érzékelnek, annak ellenére, hogy a semmitmondó zárónyilatkozat ilyen fából vaskarika fogalmakat forgalmaz: ,,folytatni kell az alapjogi testület felállítását, s ez kapjon külön felhatalmazást a kisebbségi jogok érvényesítésének nyomon követésére”. Továbbá: kezdjenek megbeszélést a fórummal a Határon Túli Magyarok Állandó Bizottságának létrehozásáról, írta Sylvester Lajos. Bizottság bizottság hátán, ahelyett hogy a Máértet működtetnék. Nem teszik, mert a Máért legutóbb éppen a december 5-i, magyar nemzeti egységet bontó gyurcsányi kampány ellen emelt szót, s a külhoni magyarok történetében először egységesen foglaltak állást a nemzeti önrontás ellen. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemzeti célnak nevezte az autonómia megvalósítását, de figyelmeztetett arra, hogy a téma pusztán etnikai, múltba tekintő megközelítése nem hoz eredményeket. /Sylvester Lajos: Alapjogi semmittevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
lapozás: 1-2