Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108

Intézménymutató: H%C3%A1zsong%C3%A1rdi%20temet%C5%91

1992. január 20.

Jan. 20-án Kolozsvárott elhunyt Szedressy Pál /Felső-Derna (Bihar megye), 1923. márc. 20. - Kolozsvár, 1992. jan. 20./ evangélikus püspök-szuperintendens. 1957-től 18 éven át Bukarestben volt a magyar, később a román gyülekezetnek is lelkipásztora. 1975-től volt püspök. Jan. 28-án helyezik örök nyugalomba a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

1992. január 22.

Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1992. december 7.

Kolozsváron megkezdődött az Állami Magyar Színház fennállásának 200. évfordulóját ünneplő, dec. 7-től 17-ig tartó rendezvénysorozata. A megnyitó egy részét közvetítette a televízió magyar adása is. Beszédet mondott - többek között - Kálmán Attila államtitkár. Dec. 8-án Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter megkoszorúzta Kolozsváron a házsongárdi temetőben az erdélyi magyar színjátszás nagy művészeinek síremlékét, majd elhelyezte az Állami Magyar Színházban a háromnyelvű emléktáblát. A megnyitó nem sikerült igazán: félház volt, széksorok maradtak üresen. /Magyar Nemzet, dec. 9./ A rendezvénysorozat programja: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29. Funar polgármester nem engedélyezte, hogy a Farkas utcai egykori kőszínház falára emléktáblát helyezzenek el, kényszerű megoldásként a színház előcsarnokában leplezték a márványtáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1992. december 23.

Balogh Edgár vette védelmébe Kós Károlyt, aki ellen először Raoul Sorban indított kampányt, ennek eredményeként levették a műsorról Kós károly drámáját, életrajzát a tankönyvekben leragasztották, könyveit bezúzták, sírját a Házsongárdon bemocskolták... Most pedig Szilágyi N. Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének nyelvésztanára a kolozsvári Szabadelvű Kör előadójaként azt állította, hogy Kós Károly "csődstratégiát" vitt be az erdélyi magyarság életébe, s "hetven éves eredménytelenséget" okozott azzal a felfogásával, hogy az a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. - Balogh Edgár cáfolta Szilágyi állítását, ugyanúgy szembeszállt Cs. Gyímesi Évával, aki a Szabadság hasábjain támadja a szerinte még a "kollekticizmus" parancsuralmi követelésében ragadt RMDSZ-vezetőket. Balogh Edgár az ilyen hozzászólásokat úgy minősítette, hogy alkalmat adhatnak a magyar kisebbségi önvédelem egységének megbontására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1993. július 25.

Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1993. augusztus 7.

Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben sírgyalázás történt. Három általános iskolás /román és magyar nemzetiségűek/ feltört két kriptát és a koponyákat a legközelebbi rockkoncertre magukkal vitték. Több sírkőre sátánista szimbólumot és rockegyüttesek nevét írták. /Sírgyalázók Házsongárdon. = Magyar Nemzet, aug. 7./

1994. május 12.

A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1995. április 12.

Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./

1995. szeptember 1.

Súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu /1932. ápr. 26.-1995. szept. 1./ kisebbségi és emberjogi harcos, kiváló tudományos kutató, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke. Temetése szept. 5-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1995. szeptember 5.

Kolozsváron a Házsongárdi temetőben szept. 5-én kísérik utolsó útjára a súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu professzort, neves emberi jogi harcost, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazóját. Buracu az 1989 decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület létrehozója és haláláig elnöke volt. /Magyar Nemzet, szept. 5./

1996. február 9.

Febr. 9-én, életének 90. évében Kolozsváron meghalt Rónai Antal, a Magyar Opera és a Román Opera egykori karmestere, a Zeneművészeti Főiskola egykori tanára. Temetése febr. 12-én lesz, a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Rónai Antal a kolozsvári Magyar Operának 1949-től 1970-ig volt a karmestere, kitűnően zongorázott. A főiskolán karvezetést, hangszerismeretet, partitúraolvasást és operarepertoárt tanított. 1971 és 1989 között a kolozsvári Utunk rendszeresen közölte visszaemlékezéseit "Rónai Antal meséli" címmel. /László V. Ferenc: Rónai Antal (1906-1996).= Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Rónai Antal Szegeden született 1906-ban. A kolozsvári Konzervatórium tanára volt 1940-től 1973-ig.

1996. február 29.

Febr. 29-én, életének 76. évében elhunyt dr. Kós Károly néprajztudós. Temetése márc. 5-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Dr. Kós Károly /1919-1996/ néprajztudós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi tárgyi néprajz meghatározó egyénisége volt. Kutató, tudomány- és falumúzeum-szervező, szerkesztő és oktató. Kutatásainak folytatása Erdély népi építészetében elképzelhetetlen a szaktudományt gazdagító módszerei nélkül. Tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. A második világháborút követő évtizedekben hosszú ideig ő volt az egyetlen szakképzett tárgyi néprajzos. Voltak olyan évtizedek, amikor a magyar néprajztudomány legalapvetőbb monográfiái az ő tollából jelentek meg. A kolozsvári Néprajzi Múzeumban dolgozott nyugdíjazásáig. Erdély és Moldva hagyományos anyagi kultúráját tanulmányozta. Fontos feladatának tekintette a Népismereti Dolgozatok szerkesztését, írta róla nekrológjában Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1996. április 29.

Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője ír a Népszabadságban arról, hogy 1989 után intézményes keretek teremtődtek Magyarországon a határon túli magyar kultúra támogatására, így a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, a civil szférában a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, kiegészítő nevén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Duna Televízió. Kántor szerint olyan intézmény szükséges, mint a British Council, amely "egységben akarja és képes látni az illető nyelvhez, egy nemzet szellemiségéhez kötött kultúrát. Nekünk nincs még ilyen intézményünk. Bár ha meggondolom, hogy létezik a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, akkor az Anyanyelvi Konferenciánkat akár az angol és a német intézetek testvérszervezetének tekinteném. Feltételes módban egyelőre, mert nem elég a vállalás, a szándék - anyagi eszközök hiányában marad minden a régiben." Érdemes vitát kezdeni a kérdésről. /Kántor Lajos: Hozzuk át Magyarországra a házsongárdi temetőt? = Népszabadság, ápr. 29./ Kántor Lajos tehát a Magyarok Világszövetségét MVSZ/ nem említi az erre alkalmas szervezetnek, sőt a másiknak, a Pomogáts vezette Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságnak igényel nagyobb összeget, miközben az MVSZ súlyos anyagi gondokkal küzd. Kántor Lajos már korábban is kifejezte, hogy ellenérzéssel van az MVSZ ellen, már 1995-ben aláírta az MVSZ-ellenes kollektív nyilatkozatot: Magyar Hírlap, 1995. márc. 8./

1996. május 21.

Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megkezdődött a 27. Brassai-hét. A rendezvénysorozatot Cucu Imola igazgató, majd Erdő János unitárius püspök beszéde nyitotta, majd a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskola igazgatója, Németh Lajos méltatta a két iskola kapcsolatát. A diákok megkoszorúzták az előcsarnok Brassai Sámuel, illetve Berde Mózes mellszobrát, majd a Házsongárdi temetőben Brassai sírját. Vetélkedőre került sor, ahol a Brassai Líceum, az Unitárius Kollégium és a debreceni iskola diákjai mérték össze tudásukat. A következő napokon lesz a Kriza János Önképző Kör napja tudományos előadásokkal, továbbá irodalmi műsor is szerepel a programban. A tudományos ülésszak keretében dr. Garda Dezső tart előadást A székelyek Erdélyben címmel. /Sz. Cs.: Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

1996. június 21.

Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1996. július 31.

Júl. 31-én több százan kísérték el dr. Erdő János unitárius püspököt utolsó útjára, a templomtól a Házsongárdi temetőig. A búcsúztatók között volt dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. A temetésen, Kolozsváron jelen volt, többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, a többi egyházak püspökei, képviselői, köztük Emilian Bistriteanu ortodox érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 8.

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án Kolozsváron Funar polgármester gyászszertartást tartott az alapszerződés miatt. Szabályos gyászmenet indult hatalmas transzparenssel: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás!", a koporsón öt tábla volt a következő feliratokkal: Iliescu, Horn, Vacaroiu, Melescanu, És Sokan Mások. A koporsót Funar és Liviu Medrea kísérte, egészen a Házsongárdi temetőig. A legnagyobb forgalom idején tartották ezt a temetést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

1996. november 7.

Nov. 7-én kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe Keresztes Zoltánt, akinek tevékenységét nehéz meghatározni: közíró, bibliográfus, szerkesztő. Gyulafehérváron született, a Bolyai Tudományegyetemen jogi és közgazdasági diplomát szerzett. A kolozsvári antikvárium vezetője lett. Éveken át sok magyar értelmiségit juttatott "tiltott" könyvekhez. E gyanús tevékenysége miatt innen eltávolították. Különböző lapoknak készített keresztrejtvényeket. Magyarörménynek mondta magát, mint minden erdélyi örmény származású: büszke örmény őseire, egyúttal jó magyar hazafi volt. Megalakította a Magyar-örmény Baráti Társaságot és életre hívta az Arménia folyóiratot, amelynek eddig 14 száma látott napvilágot. /Murádin László: A magyarörmény halálára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1996. november 9.

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

1997. január 17.

1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./

1997. április 26.

Ápr. 26-án Kolozsváron az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió szervezésében Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke megnyitotta az idei Szabédi-napokat. A "Műfordítás - korok, kultúrák párbeszéde" című tudományos ülésszak a költő, műfordító Szabédi László születésének 90. évfordulóján kerül sor. Nagyon kevés érdeklődő jelent meg, az egyetemisták sem jöttek el. Ápr. 27-én a költő házsongárdi sírját megkoszorúzzák, ugyanígy a Szabédi-ház emléktábláját, az emlékezés Szabédon zárul. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

1997. április 30.

Ismeretlenek garázdálkodtak Octavian C. Buracu sírjánál, eltüntették a munkásságát méltató emblémát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A Polgári Szövetség szerint a sírgyalázás mögött politikai szándék húzódik meg. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület ellen az utóbbi hónapokban elkövetett merényletek arra utalnak, hogy a rendőrség engedékeny szeme előtt egy csoport a hagyományos erdélyi együttélés ellen száll síkra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ 1995. szept. 1-jén elhunyt Octavian C. Buracu, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben nyugszik. Buracu professzor neves emberi jogi harcos, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazója volt. Az 1989. decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Buracu hozta létre az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet, melynek haláláig elnöke volt.

1997. november 20.

Megjelent Balassa Iván Szabó T. Attila /1906-1987/ című monográfiája Budapesten, a Püski Kiadó gondozásában. A könyvet a Hitel folyóirat ismertette. Szabó T. Attilát 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszékének professzorává, ahol három fő kutatási irányt jelölt ki: az erdélyi magyar nyelvjárások atlaszának elkészítése, az erdélyi helynevek összegyűjtése, nyelv-járási és nyelvtörténeti monográfiák készítése. Később ezekhez egy erdélyi magyar oklevéltár terve csatlakozott. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza, amelynek munkálatait még Szabó T. Attiláék kezdték és Murádin László folytatta, csak mostanában kezd megjelenni Budapesten, Juhász Dezső szerkesztésében. Az erdélyi magyar oklevélszótár terve a monumentális Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárrá bővült. A magyar, de tán a világ tudományosságában is párját ritkítja az ilyen szótár. Az első kötetet /A-C, 1968/ Szabó T. Attila még maga szerkesztette, azután már kolozsvári nyelvészekből alakult munkaközösség vette át a szerkesztést. A kiadás később kényszerű okokból Magyarországra került, jelenleg a nyolcadik vaskos kötetnél, az M betűnél tart. Lapjairól az 1500-as évektől az 1800-as évek végéig terjedő erdélyi valóság, a régi magyar nyelv szól hozzánk. Szabó T. Attila a házsongárdi temetőben nyugszik. Az akkori légkört jelezte, hogy B. Gergely Piroska tanszékvezető a dékán tilalma ellenére mondott a sírnál búcsúztatót. /Hitel (Budapest), 1997/10. sz. ismerteti: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 20./

1998. január 14.

A kolozsvári Puck Bábszínház fénykora a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján volt. Azután sorozatos támadások indultak az intézmény ellen, Kovács Ildikó igazgatót nyugdíjazták. Az akkori tagság fokozatosan szétszóródott, van, aki Melbourne-be, van aki Stockholmba ment, vagy a Házsongárdi temetőben nyugszik. Jelenleg a pályakezdő fiatalok nehezen illeszkednek be, elsősorban az alacsony fizetés miatt. Csortán Márton kolozsvári bábszínész elmondta: Erdélyben csaknem 5000 olyan kultúrház van, amelyhez a magyarságnak van valami köze. Ezek közül 1000 van romos állapotban. Be kell látni, hangsúlyozta, ha szükség van magyar kultúrára, akkor tenni is kell érte. Nagyrészt a mai magyar közösségtől függ, hogy mikor ér véget Erdély története. /Kisebbségi kultúránk sorsáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

1998. március 20.

Kolozsvárnak nincs 1848-as emlékműve, azért a kegyeltadás legjobb módja, ha kimegyünk a Házsongárdi temetőbe, szólt az ajánlat. Március 14-én jókora tömeg gyűlt össze, akiket Fazekas István és Gaal György tanárok vezettek. Közel 45, az 1848-as szabadságharcban kiemelkedő személyiség nyugszik ebben a temetőben. Közöttük egy vértanú is van, Madéfalvi Tamás András honvédkapitány, akit Szamosfalván akasztottak fel, ott, ahol emlékmű is van. Akit érdekel a temető, az megvásárolhatja Gaal György Tört kövön és porladó kereszten - Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben című könyvét. /Tamás Kinga. Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1998. május 22.

Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1998. szeptember 17.

Szept. 17-én elhunyt dr. Podhradszky László /Kolozsvár/ volt parlamenti képviselő, nyugalmazott ügyvéd és főiskolai tanár, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház felügyelője. Az elhunytat szept. 24-én helyezik örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részlegében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Dr. Podhradszky László /Kőszeg, 1920. márc. 2. - Kolozsvár, 1998. szept. 17./ 1990-1993 között parlamenti képviselő volt.

1998. december 21.

Bánffy Miklós író és politikus születésének 125. évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE és az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron, illetve Bonchidán. Dec. 19-én a Györkös Mányi Albert Emlékházban kiállítás nyílt Bánffy Miklós grafikáiból. A Protestáns Teológia dísztermében emlékülést tartottak, dr. Csiha Kálmán püspök a tizennyolc éven keresztül egyházi főgondnokként is tevékenykedő Bánffyról szólt. Benkő Samu, az EME elnöke Bánffy Miklós közéleti pályáját méltatta. Dec. 20-án Bonchidán folytatódott az emlékezés. Dávid Gyula elmondta, hogy Bánffy Miklós harmadik hazatérésének vagyunk tanúi. Először a húszas években tért vissza, a negyvenes évek végén. Hamvai a hetvenes években tértek haza, a Házsongárdi temető családi sírboltjába. A mai harmadik visszatérése az élő emlékezet. A bonchidai templom falára emléktáblát helyeztek el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21., 22./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108