udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Intézménymutató:
H%C3%ADrszerz%C3%A9si%20K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g
2005. december 8.
Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2005. december 12.
A Hírszerzési Közösség (CNI) fő célja a lakosság jobb és teljesebb tájékoztatása kellene hogy legyen, így gondolja Románia lakosságának 53 százaléka, derül ki a közvélemény-kutatás eredményéből. Huszonhét százalék úgy véli, hogy a CNI létrehozásának legfontosabb eredménye a titkosszolgálatok eredményességének növekedése kellene hogy legyen, a nemzetbiztonság megóvása érdekében. Az ország lakosságának negyedének az a véleménye – derül ki a kutatásból -, hogy a Hírszerzési Közösségnek az elnök jobb hírellátását kellene szolgálnia, húsz százalék pedig a titkosszolgálatok közötti jobb összehangolást jelölte meg, mint a CNI létrehozásának legkívánatosabb eredményét. A lakosság tizenegy százaléka úgy érzi, hogy egy ilyenszerű hatóság létrehozása veszélyezteti az állambiztonságot. /A Hírszerzési Közösség növeli a titkosszolgálatok eredményességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
lapozás: 1-2