udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Intézménymutató:
Ifj%C3%BA%20Erd%C3%A9ly
1995. április 25.
Erdélyi és vajdasági fiatal írók részvételével tartottak ápr. 25-én Hazánk, Közép-Európa címmel diáktalálkozót Pécsett. A kolozsvári Kelemen Hunor és a vajdasági Szabó Palócz Attila és Jódal Kálmán tájékoztatták a résztvevőket a könyv- és lapkiadás nehézségeiről. A találkozón elhangzott: a vajdasági magyar nyelvű művelődési intézmények elsorvadása és a háborús helyzet követeztében a fiatal értelmiségiek nyolcvan százaléka elhagyta szülőföldjét. A könyvkiadást gyakorlatilag a magyarországi művelődési tárca tartja életben, s veszélybe került a magyar nyelven alkotók utánpótlása is. Az ifjú erdélyi írónemzedék gondja, hogy a kiadók pénztelensége miatt néha éveket kell várniuk könyveik megjelenésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./1998. május 12.
Kolozskara szórvány református gyülekezete /48-ra apadt a létszámuk/ máj. 9-én emlékezett Imre Lajos teológiai professzorra, aki 110 évvel ezelőtt született és 1914-21. között a falu lelkipásztora volt. Dr. Buzogány Dezső tartott előadást Imre Lajosról, kiemelve, hogy hozzájárult az Ifjúsági Keresztyén Egyesület megalakulásához, 1923-ban pedig az Ifjú Erdély egyik elindítója volt. Az ünnepség másnap folytatódott. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1998. június 20.
Az erdélyi IKE kiadásában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával új sorozatként megjelent Kolozsváron az Ifjú-Erdély, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület negyedévi kiadványának első /április-június/ száma. Adorjánai Zoltán a főszerkesztő, Brassai Zsombor a helyettese, dr. Buzogány Dezső a felelős szerkesztő. Nem lesz könnyű újraindítani az Ifjú Erdélyt, melyet az egyetemes magyar művelődéstörténet is számon tart, sok kiváló munkatársa volt, köztük Wass Albert, Gagyi László, László Dezső, Jancsó Elemér, Debreczeni László, Szabédi László, Makkai László, Csetri Elek, Szabó T. Attila, Vita Zsigmond, Gellért Sándor és mások. /Makay Botond: Az Ifjú-Erdély - ötven év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ Az Ifjú Erdély 1923 és 1944 között jelent meg. 1999. július 22.
Nagy esemény a szervezet életében, hogy bővíthetjük székházunkat - nyilatkozta Jakab István, a Keresztény Ifjúsági Egyesület titkára. Még nem sikerült előteremteniük az építkezéshez szükséges teljes pénzösszeget. 1998-ban sikerült újraindítaniuk az Ifjú Erdély című ifjúsági lapot, amit ötven évvel ezelőtt szüntetett be a kommunista vezetés. Nemrég indították újra az IKE-Hírlapot is, amely kizárólag az egyesületen belül terjesztett információs közlöny. Anyagi problémákkal küszködnek. Az IKE munkájának többnyire falvakon van eredménye. /Új ötletek, tervek az IKE-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./2000. május 22.
Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója tartott előadást Kolozsváron a Trianon után megjelent Ifjú Erdély című középiskolás lapról. Főként azokról a személyiségekről beszélt, akik ebben az időben, itt kezdték el tevékenységüket /Jancsó Béla, Kardos Elemér, Visky János, Tavaszi Sándor, Vass Albert/. /Vincze N. Melinda: Az Ifjú Erdély - a magyar tudósképzés iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2002. január 26.
Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány Tamási Áron-díjban részesítette tavaly nov. 5-én Nagy Pál irodalomtörténészt. A laudációt Sütő András mondta, most olvashatjuk a szövegét. Nagy Pál egyetemi hallgatóként 1946-ban Gálfy Zoltán teológussal együtt feltámasztotta az 1944-ben megszűnt Ifjú Erdély című folyóiratot. Sütő Andrástól is kértek lapjukba írást. A jórészt betiltott, üldözött magyar szellemóriások mellé szegődött Nagy Pál is. A népi- nemzeti vonulat nagyjaitól semmilyen marxista kurzus el nem tántoríthatta. Illyés Gyula, Veres Péter, Kodolányi vonzáskörében írta cikkeit, tanulmányait. Nagy Pálnak az lett egyik bűne, hogy György Lajos tanárának emberi becsületét, szakmai kiválóságát vette védelmébe. Az Úr a Lenin-fiúknak szabad rablást engedélyezett Erdélyben. Elrabolták és börtönbe zárták Márton Áron püspököt, becsület- és szellemirtást végeztek a magyar egyetemen. Nagy Pált a eltávolították az egyetemről, a magyar tanszékről. Később magyartanár lett, szerkesztői munkát vállalt Marosvásárhelyt, bukaresti folyóiratnál s végül, nyugdíjaztatásáig Sütő lapjánál. Nagy Pál irodalmi tanulmánykötetei értékesek. Tamási Áronnak az a két posztumusz esszégyűjteményét szerkesztett és ellátt a jegyzetekkel. /Sütő András: Örök szolgálatban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ 2004. december 8.
Dec. 6-án köszöntötték Gálfy Zoltán teológiai professzort 80. születésnapja alkalmából Kolozsváron. Az ünnepségen átadták az erre az alkalomra összeállított emlékkötetet. Gálfy Zoltán beszédében felidézte ihletőit, példaképeit, egykori tanárait és mostani kedves barátait. Gálfy Zoltán /sz. Mezőbánd, 1924. okt. 6./ Kolozsváron a Református Teológiai Karon tanult, majd a Bolyai Egyetemen tanult tovább magyar–történelem szakon. Vásárhelyi János püspök felkínálta neki a püspöki titkári állást, melynek teendőit 1947–1960 között ellátta. A Protestáns Teológiai Intézet főkönyvtárosa volt, majd tanársegédi állást töltött be. 1974-ben megválasztották a protestáns egyháztörténeti tanszék előadótanárává, emellett latin és héber nyelvet is tanított. 1945–1946 között az Ifjú Erdély irodalmi lapot szerkesztette. 1984–1990 között a Református Szemle felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett. /F. I.: Változatlan lélekkel a változó világban. D. dr. Gálfy Zoltán professzor 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
lapozás: 1-7