udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 15 találat lapozás: 1-15

Intézménymutató: Ion%20Antonescu%20Marsall%20Alap%C3%ADtv%C3%A1ny%20%C3%A9s%20Liga/Egyes%C3%BClet

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. július 9.

A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1992. január 8.

Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1996. március 29.

Kolozsváron a tanácsülésen újból szóba került Antonescu marsall szobrának ügye. A versenyt megnyert művész, Ilarion Voinea 9,2 millió lejt kért a helyi tanácstól a szoborért /az előkészületért/. Funar újra megpróbálta keresztülvinni a már három ízben megbukott határozattervezetet Antonescu szobrának felállításáról. Nicolae Ruja alpolgármester pedig azzal érvelt, hogy a nemrégiben Kolozsváron járt angol küldöttséget is sikerült meggyőznie: Antonescu kiemelkedő román vezető volt, akinek mellesleg Izraelben (!?) is van szobra. Az ellenzéki tanácsosok azt javasolták: az fizessen a művésznek, aki a helyi tanács beleegyezése nélkül kezdeményezte a szobor kivitelezését. Kiderült, hogy a kiírt versenyt nem a Ion Antonescu Liga indítványozta, hanem maga a polgármester. Végül is a tanáscsok ismét /már negyedszer/ elvetették a szobor felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu negyedszerre is elesett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1996. június 1.

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1996. október 25.

Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1996. október 25.

Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. március 1.

A Vatra Romaneasca kezdeményezésére márc. 3-án tucatnyi társaság /Por Besszarábia és Bukovina Kulturális Egyesület, Avram Iancu Hazafias Kulturális Egyesület, Újraegyesülés Pártja, Ion Antonescu Marsall Alapítvány, Besszarábai Hangja Kulturális Egyesület, Herta Kulturális Egyesület, stb./ gyűlt össze "a román nemzeti méltóság megvédésére". Felháborítónak tartják ugyanis, hogy a kormány lemond a román-ukrán alapszerződésben a területi követelésekről. Az egyik felszólaló szerint a területek visszaszerzése nemzeti-politikai létkérdés, a területi rablások idejét éljük, állapította meg. Gheorghe Munateanu, a Bukovinai Román Kultúra és Tudomány Egyesület vezetője azonban reménykedik, mert az általuk szétküldött közlöny nem talált süket fülekre. /Nagy Edit: Nagy-Románia kéne mindenáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. május 6.

Kisgyörgy Réka felidézte a múltat: Gheorghe Funar polgármester mindenáron szobrot akart állíttatni Kolozsváron Antonescunak. 1994. januárjában már elkészült a szobor makettje, Funar bejelentette, hogy a szobrot felállítják, egyúttal kérte Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminisztert, hogy értékeljék újra az Antonescu-pert. A háborús bűnösként halálra ítélt Antonescu emlékét ápoló Ion Antonescu Liga székházat kért Kolozsváron, Funar válasza igenlő volt. Funar létrehozta szoborpályázatot elbíráló zsűrit. A polgármester több nyilatkozatában kifejtette nézeteit. Marc Ballon amerikai újságírónak így nyilatkozott: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hiszen egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik 1100 évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik a temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. A tájékoztatás helytelen, mivel Antonescu marsall megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták kezéből". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. október 26.

Gheorghe Funar polgármester okt. 25-i sajtóértekezletén bejelentette: határozat-tervezetet terjeszt elő a "Kolozsvárhoz nem méltó személy" cím létrehozására. Erre azért van szükség, mert "az elmúlt évek során fellángolt az irredenta magyar szervezetek által kifejtett soviniszta, románellenes propaganda, amely hazugságok, valótlanságok terjesztését, a történelem meghamisítását tűzte ki célul. Annak érdekében, hogy a közvélemény megismerje őket és gyalázatát fejezze ki ellenséges magatartásukkal és az ellenséggel való szövetkezésükkel szemben, szükség van ezen személyek jegyzékének összeállítására, és ennek nyilvánosságra hozatalára" - áll a dokumentumban. Ugyanakkor a polgármester az "árulók temetőjét" szándékozik létrehozni, amelybe "nemzet- és hazaárulókat" temetnének. - A személyek kijelölését a Vatra Romaneasca Szövetségre, az Avram Iancu Társaságra, a Háborús Veteránok Szövetségére, a Ion Antonescu Marsall Ligára, illetve az RMDSZ-re bízom - mondta Gheorghe Funar. /A román nemzet "ellenségei" számára "Hazaárulók temetőjét". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

1999. november 1.

Okt. 30-án Temesváron jelképes bírósági tárgyaláson nyolc civil szervezet /köztük az Újraegyesítés Nemzeti Mozgalom, a Temesvári Független Ifjúsági Mozgalom, a Vatra Romaneasca és a Ion Antonescu Marsall Liga/ erkölcsileg rehabilitálta Antonescu marsallt és munkatársait. Szerintük az Antonescut elítélő bíróság törvénytelen volt, ezáltal a meghozott ítélet is törvénytelen, erkölcsi szempontból pedig igazságtalan, ezért a per újratárgyalását kérik az illetékes szervektől. A Romániai Zsidók Közösségének képviselőit nem hívták meg a szervezők, mert nem tudták őket telefonon elérni. Vádlók hiányában a marsall elleni vádiratként az Alex. Mihai Stoenescu: Antonescu és a zsidók című könyvét használták, amely 1998-ban a román könyvpiac legkeresettebb terméke volt. Stoenescu könyve szerint a népbíróság törvénytelen fórum volt, ezáltal ítéletei is semmisek, Antonescu 400 ezer romániai zsidót mentett meg azáltal, hogy nem adta ki Németországnak őket. - A temesvári "erkölcsi bíróság" fehérre mosta a véreskezű marsallt. - A román nép ötven éven át nem ismerhette meg valódi múltját, azt tanították, hogy Antonescu "megmentette a romániai zsidókat". Arról hallgattak, Besszarábiában és Bukovinában előrenyomuló román hadsereg szinte teljes mértékben kiirtotta a zsidó lakosságot. Matatias Carp, a romániai holokauszt adatainak összesítője szerint 265 000 zsidó áldozat írható az Antonescu-rezsim számlájára. Itt nem voltak gázkamrák, itt addig verték az embereket, míg minden erejüket elvesztették, vagy eladták a kiszemelt áldozatot (a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy a ruháikat eladhassák), darabokra vágták a zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék és így tovább" - írta Carp. /Gál Mária: Antonescu erkölcsi rehabilitációja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. március 20.

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. november 8.

A háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsall emlékét ápoló szervezet működik Kolozsváron. Az Antonescu Liga kolozsvári székhelye ugyanabban az ingatlanban található, ahol a kormánypárt helyi szervezete is irodákat bérel. A Nagy-Románia Párt egyik szenátora által vezetett Liga a törvényes rendelkezések dacára - miszerint tilos háborús bűnösök kultuszát, nyilvános népszerűsítését űzni - zavartalanul működik tovább. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kifejtette: a kolozsvári eset azt bizonyítja, hogy a román kormány rendelkezéseit helyi szinten nem alkalmazzák. Eckstein kilátásba helyezte, hogy interpellál a parlamentben a szervezet betiltása és kilakoltatása érdekében. /Zavartalanul működik az Antonescu Liga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2004. március 5.

Rendszeres, havonta megtartott sajtótájékoztatóján a Pro Europa Liga (PEL) összegzi azokat a tapasztalatait, melyeket a két találkozó között összegyűjt. Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője a legutóbbi összejövetelen is súlyos visszásságokra hívta fel a figyelmet. A Liga emberjogi irodája több esetben azt tapasztalta, hogy ha rendőrök követnek el jogsértéseket, akkor az eset kivizsgálását addig halogatja a nyomozó hatóság, ameddig ráveszik a sértett felet, hogy vonja vissza panaszát. Ez történt B. esetében is. Két rendőr behatolt lakásukba, a felnőtteket és a gyerekeket megverték, pénzüket elvették. B. 2001 novemberében feljelentést tett. Három éven keresztül semmi nem történt. 2004 elején egy bizonyos összeg ellenében B-t meggyőzték, hogy vonja vissza feljelentését. Több olyan panaszt kapott az iroda, miszerint nem büntették meg azokat a sofőröket, akik halálra gázoltak egyes személyeket. H. G.-t 1991-ben gyilkosság miatt börtönbe zárták. Tizenkét évet kapott, hetet ebből le is ült. Mikor szabadult, több tanúval beszélt, akik elmondták neki, hogy a korábban ellene tanúskodó személy követte el az emberölést. H. G. kérte a per újratárgyalását, de ezt a Maros Megyei Törvényszék megtagadta, anélkül, hogy újabb tanúkihallgatást végzett volna. A PEL beadvánnyal fordult a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanácshoz egy Szebenben történt eset miatt. Egy fiatalembert egy szebeni bárból kitessékeltek, mondván, cigányokat nem szolgálnak ki. A bejelentést 20 tanúvallomással támasztotta alá a PEL, válasz nem érkezett a tanácstól. A Pro Europa Liga nem ért egyet Bayer Zsolt nézeteivel, de ettől függetlenül tiltakozik az ellen, hogy a magyarországi újságírót nem engedték be Romániába. A PEL nem ért egyet azzal, hogy Antonescuval kapcsolatban nem tartják be a rendelet előírásait, és akadálytalanul működhetnek olyan szervezetek, mint az Új Jobboldal és a Legionárius Mozgalom. Kérték, hogy a marosvásárhelyi Antonescu-sétány nevét azonnal változtassák meg, és a Ion Antonescu Marsall Egyesület ne bérelhessen helyiséget a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PEL a kisebbségi szervezetek jogainak korlátozását látja abba, ami a helyhatósági választásokon való részvételüket, jelöltállítási jogukat illeti. /Máthé Éva: Romániában súlyosan sérülnek az emberi jogok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék