udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Intézménymutató:
K%C3%A1joni%20Consort%20R%C3%A9gizene%20Egy%C3%BCttes
2004. június 5.
Dalt, dalt a szívnek – címmel zajlott a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület rendezésében a baróti dalárdamozgalom 130. és a Rozmaring kórus fennállásának 10. évfordulóját ünneplő gála. A Rozmaring női kar meghívásának a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a baróti Zathureczky Gyula Vegyes Kar, a zirci városi vegyes kórus, a Kájoni Consort régizene-együttes és a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus ünnepelt együtt az erdővidékiekkel. Kiállítás nyílt a dalárda 130 éves működéséből megmaradt emlékeiből. /(hecser): Az éltető dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./2004. szeptember 20.
Befejeződött Barót első írásos említése emlékére rendezett háromnapos ünnepség. Fellépett a nagybaconi fúvószenekar, a vallásos beatzenét játszó Baki csoport (tagjai a baróti katolikus egyház ifjai), a Csipike bábcsoport, majd a Mozaik moderntánc-csoport. Bemutatták Veszely Károly A baróti plébánia, valamint Benkő József Filius Posthumus című, nemrég hasonmás kiadásban megjelentetett kötetét. A Kájoni Consort régizene-együttes hangulatos előadást tartott, volt utcabál is. Az ünnepség utolsó napja a néptáncosoké volt, fellépett az olaszteleki ifjúsági néptánccsoport, a Pásztortűz (Nagybacon), a Tulipán (baróti Tanulók Klubja), a Forrás (Bölön), az Erdővidék és Bene Erika, az Őrkő (sepsiszentgyörgyi romák) és a Csudálókő (Vargyas). Ezután a Háromszék Táncegyüttes egyórás előadása következett. /Hecser László: Sikeres Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ Demeter László baróti történész Veszely több mint 130 éve megírt könyvét a legteljesebb Barót-monográfiaként jellemezte, mely demográfiai és családtörténeti szempontból is fontos. Benkő József Filius Posthumus 1771-ben írt, de nyomtatásban még meg nem jelent munkáját Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi tanára, az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek szerkesztője és Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész az első korszerű egyháztörténeti munkák közé sorolta. /(hecser): Szép könyvek szép szavai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2004. november 23.
Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./2004. december 13.
Az Eufónia Kulturális Egyesület által negyedik alkalommal megrendezett fesztivál három napján Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely templomaiban a kamarazene gyöngyszemeit hallgathatta a közönség. Magyarországról is érkeztek kórusok, Csíkszeredából a Harmónia, Kézdivásárhelyről a Cantus, Sepsiszentgyörgyről pedig a Pro Musica, a Snaps Vocal-Band, a Laudate és a Vox Humana, a kolozsvári Schola Gregoriana Monostoriensis, a gyergyócsomafalvi Belcanto kamarakórus és a baróti Kájoni Consort mutatkozott be. /(Ferencz): Rang és színvonal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./2005. november 28.
Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésén szó esett a tizenöt éves múlttal rendelkező intézmény tevékenységéről, majd a kilencvenkét éves Bodosi Dániel festőművésznek ünnepélyesen átadták az első alkalommal odaítélt Erdővidék Kultúrájáért díjat. Az egyesület alapító elnöke, dr. Demeter János további munkára serkentő üdvözlőbeszédét a tisztséget jelenlegi ellátó Demeter László olvasta fel, majd beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült az Erdővidéki Közművelődési Napokat a régió egyik fontos kulturális eseményévé fejleszteni. Demeter sikerként értékelte, hogy a Barót 770, majd 775 éves írásos említésének megünneplését kezdeményezésükre szervezte meg a város, hogy évek óta megjelennek az Erdővidéki Lapok és az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár, gyakorta frissíteni tudják az erdovidek.ro honlapot, hogy az egyesület szárnyai alatt működik a Kájoni Consort régizeneegyüttes, a gyermekverseket megszólaltató Kelekótya együttes s a közelmúltig a Rozmaring kórus is. Dr. Egyed Ákos, az egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében a helyi értékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. /(hecser): Átadták az Erdővidék Kultúrájáért díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./2006. július 10.
Július 9-én Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán ünnepélyes keretek között nyitották meg a XXVI. Régizene Fesztivált. A Budapesti Utcaszínház színészei teremtettek jó hangulatot. Markó Béla, a rendezvény fővédnöke hangsúlyozta, a XXI. század feladata, újból véghezvinni az európai reneszánszot: úgy együtt lenni, hogy ki-ki a maga hangszerén játszva a reneszánsz óta példaértékű harmóniát megteremtsük. /Takács Éva: XXVI. Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./ Csíkszeredában elkezdődött a Hargita Megyei Nemzetközi Fesztiválként első – ám a megyeszékhelyen már 26 éves hagyománnyal rendelkező – Régizene Fesztivál. A nagyszabású muzsika-maraton a délelőtt folyamán rajtolt Csíksomlyón, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Csíkszentgyörgyön is. Fellépett többek között a baróti Kájoni Consort meg a Schola Cantorum farkaslaki régizene-együttes is. /Horváth István: Hargitai régizene-”forrás”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. november 16.
A 18. Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmából november 15-én Magyar Népmesék és az 1956 – Emlékezzünk a hősökre című dokumentumfilmeket, majd a Tímár Péter rendezte Le a fejjel! című magyar művészfilmet vetítették Baróton. November 14-én Olaszteleken Hoffmann Edit fényképeiből nyílt kiállítás, ezt követően pedig Sylvester Lajos publicista tartott előadást Taliánok Háromszéken címmel. November 16-án Baróton Egyed Ákos történész mutatja be Gróf Mikó Imre című könyvét, a Csíki Játékszín előadja Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola színházi szatíráját, koncertezik a Kájoni Consort régizene-együttes, Zalánpatakán és Szárazajtán fellép a Kelekótya együttes megzenésített gyermekversekkel. /Domokos Péter: Erdővidéki kavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2006. november 18.
Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
lapozás: 1-8