Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 20 találat lapozás: 1-20

Intézménymutató: K%C3%A1lm%C3%A1ny%20Lajos%20K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si%20Egyes%C3%BClet

1999. június folyamán

Megjelent Ujj János /Arad/ Valahol (Kelet-)Európában /Arad, 1998/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötete. A könyvet Pécskán a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Társaság szervezésében mutatták be. /Szövétnek (Arad), június/

1998. május 14.

Nagy veszteség érte az Arad megyei és a romániai magyarságot. Máj. 8-án elhunyt Apácai Bölöni Sándor néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Társaság tagja. 1931. okt. 16-án született Brassóban. Apácán töltötte gyermekéveit, Kolozsváron végezte el az egyetemet. Pécskára költözött, haláláig szolgálta a közösséget. Mintegy 4500 adat van néprajzi gyűjtésében, ebből eddig mintegy 600 jelent meg kötetben, elsősorban a tavaly kiadott könyvében /Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája - Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997/, tehát a kéziratban maradt rész közzététele sürgős feladat. Apácai Bölöni Sándor 1997-ben átvehette a Kriza János Társaság és a pedagógusszövetség életműdíját. Az elhunyt részt vett az 1992 óta megjelenő Pécskai Újság egyes számainak készítésében is. /Nagy István: Búcsú Apácai Bölöni Sándortól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. július 2.

Megjelent dr. Nagyhalmágyi Sándor egykori magyarpécskai plébános Magyarpécska múltjából /Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska/ című kismonográfiája. /Százlátó üveg szilánkja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2000. február 29.

Pécska Battonyával fenntartott testvértelepülési kapcsolata lehetővé tette, hogy február 27-én a Pécskai 2-es számú Iskolából összesen 40 tagú dal-, néptánc- és dramatikus játékot bemutató csoport szerepelhessen a battonyai zsűri és a népes közönség előtt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület öt versmondója is fellépett. /Nagy István: Pécskaiak sikere Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. június 20.

Pécskán a hagyomány teremtésének szándékával szervezte meg a helybeli katolikus plébánia és a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület a templombúcsút jún. 18-án. A szentmisét Kapor János a Temesvási Római Katolikus Gimnázium igazgatója celebrálta, 12 pap jelenlétében, Magyarországról képviseltette magát a testvéregyházközség, a kiszombori, illetve Temes megyéből a csanádi egyházközség. Este szabadtéri bált rendeztek. /(balta): Hagyományteremtő szándékkal. Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2001. február 22.

Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2001. december 27.

Pécskán rendezvényekben gazdag volt a december vége. Dec. 22-én a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének munkatársa bemutatta az érdeklődőknek annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet bánsági települések interetnikus kapcsolatairól készítettek 1998-tól kezdődően. Dec. 23-án, az iskola magyar tagozatának diákjai karácsonyi előadását láthatta a közönség. A 24-ei éjféli mise előtt a Búzavirág táncosai ezúttal prózai előadással rukkoltak elő, és Fridrik Rozália egyesületi elnök irányításával betlehemest adtak elő. /Nagy István: Pécskai karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2002. október 31.

Takács Ferenc román-magyar szakos tanár, 56-os veterán volt a meghívott vendége Aradon az októberi forradalomra emlékező műsornak, amelyet tegnap délután tartottak a Jelen Ház dísztermében. A rendezvényt az RMDSZ mellett működő, Reform Tömörülés, a pécskai Kálmány Lajos Egyesülettel közösen szervezte. Takács Ferenc szerint ezek a meghatározó események hozzájárultak a magyar nemzet összekovácsolódásához. Beszélt a régmúlt eseményről, a felvonulásról, a nyilvános kivégzésekről. Az előadás után a jelenlévők kérdezhettek a meghívottól, aki 1990 óta a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa, jelenleg vezető tanácsosa. /Kiss Csaba: A pesti srácokra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2003. október 2.

Aradon az okt. 6-i rendezvények bevezető ünnepségeként, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és a Reform RMDSZ platform egykori tagjai szavalóversenyt rendeztek okt. 1-jén a Jelen Házban. Az "Arad a magyar Golgota" című versmondó versenyt többek között a Kölcsey Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport, az Erdélyi Magyar Könyvklub és Bognár Levente alpolgármester támogatta, a 39 versenyzőt tizenöt tanár készítette fel. /(Sólya): Tehetséges diákok léptek a színpadra. Arad a magyar Golgota. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2003. december 10.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete - társzervező az aradi Kölcsey és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület -dec. 14-én az aradi Szent Antal minorita plébániatemplomban adventi jótékonysági estet tart. Az adományokat az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programja javára ajánlják fel. /Adventi jótékonysági est. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2005. július 27.

Aradon július 26-án „A Dél Fővárosa – Arad a századfordulón” című előadásra megtelt a minorita kultúrház. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte előadás házigazdája, Murvai Miklós röviden felvázolta, hogyan fejlődött a város az 1800-as évek elejétől egészen 1890-ig, amikor Arad nemcsak ipari és kulturális, hanem banki központtá vált. Ujj János helytörténész 1890-től 1920-ig mutatta be a város gazdasági, infrastrukturális, építészeti fejlődését. /(nagyálmos): Aradról – nemcsak lokálpatriótáknak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2005. október 3.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a „Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként idén is meghirdette az 1848–49-es magyar szabadságharc hősei tiszteletére rendezett „Arad a magyar Golgota” elnevezésű régiós versmondó versenyt, amely október 2-án zajlott le a Jelen Házban. A verseny sikeréhez hozzájárultak a társszervezők, az aradi Kölcsey Egyesület és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület is. /(Kiss): Arad a magyar Golgota – régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. november 11.

November 10-én tartotta tisztújító közgyűlését a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Az eddigi elnök, dr. Pálfi Sándor lemondott, helyébe a tagok Nagy Istvánt választották. Alelnök Lovas Lóránd, titkár Schwarz Erzsébet. /(irházi): Tisztújítás a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületnél. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2005. november 21.

November 19-én Pécskán ünnepi ülést rendezett a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Megkoszorúzták a 130 esztendővel ezelőtt Pécskán született, gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellszobrát. A koszorúzók között volt Klebelsberg Éva, az egykori magyar oktatási miniszter unokahúga Ezt követte a közösségi, helyi, kisebbségi oktatásról szóló ünnepi ülés. Részlet hangzott el az eddigi egyetlen fennmaradt Klebelsberg-hangfelvételről. Nagy István bemutatta a kultuszminiszterről készült rövid diavetítést. Klebelsberg Kunó 1875-ben született Magyarpécskán, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on pedig történelmet és közgazdaságtant is hallgatott. Először Kolozsvár, később Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője, 1922–31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Az iskolaépítő és iskolareformer, tudománypolitikus, egyetemépítő, a sportot is támogató Klebelsberg 1932-ben váratlanul, paratífusz következtében hunyt el, s a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat. Az ünnepi ülés hozzászólói közül Horváth László, a budapesti Puskás Tivadar Iskola igazgatója a magyarországi tehetséggondozó programról beszélt, Dóczi Tamás az önkormányzatok oktatási feladatait ismertette. Felolvasták Matekovits Mihály dolgozatát a magyar nyelvű oktatás helyéről és szerepéről. /Irházi János: Klebelsberg Nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2006. március 18.

Csepella János Arad megyei tanácsos, az RMDSZ pécskai szervezetének elnöke közölte, a közelmúltban új székházat kaptak a városvezetéstől, ahol több helyi magyar szervezetnek is helyet biztosítanak. Korábban évekig az egyik óvoda épületében rendezkedett be a helyi RMDSZ. Az új hely Pécska központjában van, az épület valóságos pártszékházzá válik, ugyanis ott működnek a liberálisok és a szociáldemokraták irodái is. Az RMDSZ irodája az emeleten található, ahol helyet biztosítanak az eddig székhellyel nem rendelkező Búzavirág Egyesületnek, az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, valamint az RMGE helyi fiókjának. A fentieken kívül aktívan részt vesz a közéletben Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, az Ipartestület, a Kolping Egyesület, a Szent Antal Társulat (utóbbi kettő részt vesz a szegények megsegítésében), az YO2KBB rádióamatőr klub és az Ökoklub. /(Sinka): Közös székhely a magyar szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. március 18.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület március 17-én Aradon a Jelen Házban Mit kíván(t) a magyar nemzet? címmel tartottak rendezvényt. A hangulatot a Kölcsey Stúdió Sors, nyiss nekem tért című verses összeállítása alapozta meg, majd „A ’48-as követelések mai mérlegen” címen a meghívott előadó, dr. Kulin Ferenc Miklós egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja azt próbálta összegezni, milyen szellemi és politikai háttér alapozta meg az 1848-as forradalmi célkitűzéseket, s mi valósult meg azokból. /(Kiss): Mit kíván(t) a magyar nemzet? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. május 27.

Pécskán az RMDSZ új székházba költözése után a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülethez szorosan kötődő Pécskai Magyar Nyugdíjasklub beköltözött az épület egyik termébe. Az öt éve alakult klub tagjai berendezték a termet, ahol havonta összejönnek a tagok. Bartók Mária klubvezető és Gulácsy Rózsika tevékenységszervező ünnepi hangulatot varázsol az időseknek. /Sinka Pál: “(…) Pécskán élünk, boldogan, nyugdíjban…”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2006. augusztus 22.

Pécskán augusztus 20-án az ünnepi szentmise után Király András parlamenti képviselő Szent István király máig ható művéről és szerepéről beszélt, majd Csepella János, a helyi RMDSZ elnöke, megyei tanácsos a pécskai magyar közösség napi teendőire hívta fel a figyelmet. A templom előtt az 1996. június 23-án felszentelt, és a helyi magyarság második világháborús hősi halottainak emléket állító márványoszlopoknál koszorúzott a római katolikus plébánia, az Arad megyei és a pécskai RMDSZ, a Pécskai Polgármesteri Hivatal, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és az M-KIDSZ. /(-i -s): Koszorúzás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2006. november 6.

Aradon november 5-én, vasárnap, a Jelen Házban zárult az Arad megyei 1956-os rendezvénysorozat. A szervezők az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére Mert egy nép azt mondta: elég volt! címmel, V–XII. osztályos tanulók számára hirdettek régiós versmondó versenyt. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a “Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program keretében V. alkalommal rendezték a régiós versmondó versenyt. Társszervezők az aradi In Memoriam ’56 Egyesület, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület, az aradi Kölcsey Egyesület, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, az Arad megyei RMDSZ, az Arad-belvárosi Református Egyházközség és az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség voltak. A díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, minden résztvevő emléklapot és Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es honvédtiszt, az utolsó rab élete című kötetét kapta ajándékul. /Kiss Károly: Mert egy nép azt mondta: elég volt! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

lapozás: 1-20