udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
K%C3%A1rp%C3%A1t-Alpok%20Alap%C3%ADtv%C3%A1ny
1995. június 11.
Jún. 11-én befejeződött a Pozsonyhoz közeli Madarászházán a kárpát-medencei országok magyar önkormányzatainak találkozója. A Kárpát-Alpok Alapítvány, a Pro Professione, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Demokratikus Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezésében megtartott tanácskozáson kifejtették, hogy az önkormányzati rendszer a megmaradásnak is fontos eszköze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A tanácskozást valójában Reiner Péter és felesége a Kárpát-Alpok Alapítvány részéről, illetve a felvidéki Kvarda József szervezte. Erdélyből Sántha Pál Vilmos segítette munkájukat. Hasznos volt a konferencia, szögezte le Sántha Pál Vilmos, megismerhették egymás gondjait. Mihalik András kiemelte: ha létrehozzák a központi információs irodát, akkor minden olyan program, amely érdekli az önkormányzatokat, rendelkezésre áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1997. szeptember 7.
Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./2001. október 25.
Okt. 26-28-a között három napos konferenciára kerül sor a kárpátaljai Nagydobronyban Közösség és szórvány címmel, amelyen részt vesznek a Kárpát-medencei utódállamokban élő szórványkérdéssel foglalkozó magyar szakemberek és a média képviselői. A rendezvényre Erdélyből 40 résztvevő indul, elsősorban a történelmi egyházak és a témában járatos civil szervezetek képviselői. A nemzetközi konferenciát szervező, 1992-ben alakult Kárpát-Alpok Alapítvány eddig több hasonló rangos rendezvényt is kezdeményezett: 1993-ban Kárpátalján, 1995-ben a Felvidéken, 1997-ben Erdélyben majd 1998-ban ismét a Felvidéken találkoztak a szakemberek közös kiutat találni az egész magyar nemzetet érintő sorskérdésekben. A tájékoztató szerint a mostani konferencia témája a Kárpát-medencei magyar szórványok helyzetének feltárása, elemzése, a magyar nemzeti közösségben való megmaradás és erősödés lehetőségeinek vizsgálata, a közösségmegtartó jó példák bemutatása. A szakemberek szerint a több, mint ötven éves öncsonkító politizálás után immár lehetőség nyílik a regeneráló politizálásra, ami az elszigetelt kezdeményezések helyett közösen átgondolt nemzeti struktúrák kiépítését feltételezi. A kárpátaljai konferencia újszerűsége abban rejlik, hogy az eddigi elméleti megbeszéléseket fel szeretnék váltani a gyakorlati tennivalókat kidolgozó szakemberek beszámolóival. Az elmúlt években a szórvány kérdéskörének kezelésére a Kárpát-medencében számos pozitív példa született, amit meg szeretnének ismertetni a nagyközönséggel is. Ezt szolgálja a konferencia anyagának könyv formájában történő közreadása és egy olyan szerver felállítása, amit a Kárpát-medencei magyarság hasznára információs központként lehet majd üzemeltetni. - Nagydobrony tiszta magyar település, hatezer lakója van, erős népviseleti és népművészeti hagyományokkal. Itt székel a Kárpátaljai Református Püspökség. A kisvárosnak református gimnáziuma, kollégiuma és szamaritánus gyermekotthona is van. A visszaigényelt iskolát, a kollégiumi épületeket a helybéliek példás összefogással és anyaországi segítséggel jól működő magyar intézménnyé alakították. /Makkay József: Szervezett összefogás szórványaink megmentésére. Kárpát-medencei szórványkonferencia Nagydobronyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
lapozás: 1-3