udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
9
találat
lapozás: 1-9
Intézménymutató:
K%C3%A1rp%C3%A1t-medencei%20Magyar%20Auton%C3%B3mia%20Tan%C3%A1cs
2004. június 18.
Két újabb autonómiatervezetet nyújtott be jún. 15-én a képviselőházban négy magyar képviselő és egy szenátor. /Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, Szilágyi Zsolt független képviselő és Sógor Csaba RMDSZ-szenátor/. A személyi elvű autonómia kerettörvény-tervezete valamennyi romániai kisebbségre vonatkozik. A magyar nemzeti közösség autonómiastatútum-tervezete e törvény magyarságra vonatkozó változata. Toró T. Tibor reméli, hogy még a nyári vakáció előtt megvitatja a tervezeteket a törvényhozás. A benyújtást Toró T. Tibor képviselő jelentette be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) jún. 16-i nagyváradi alakuló ülésén. Toró elmondta, számított a kolozsvári képviselőtársak aláírására is, de nem tudtak velük megegyezni a beterjesztés időpontjáról. A kolozsváriaknak a választások utáni időpont felelt volna meg, az EMNT állandó bizottsága viszont úgy látta, tovább nem késlekedhetnek. A törvénytervezetek beterjesztési szándékáról jún. 14-én az RMDSZ frakcióit is tájékoztatták. Arra kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a tervezetekről az RMDSZ vezetőségével, szakértőivel, Toró leszögezte: „Az EMNT megalakulása óta nyitott szervezet, és várta soraiba az RMDSZ szakértőit és képviselőit. Aki részt akart venni ebben a munkában, az részt is vett.” Hozzátette, egyedül Márton Árpád képviselő állt építő módon az ügy mellé. Az ő jogtechnikai jellegű javaslatainak egy részét be is iktatták a tervezetekbe. Toró elmondta, nem tud arról, hogy az RMDSZ készítene kisebbségi törvénytervezetet. Toró saját tervezetükkel a többi kisebbség parlamenti képviselőit is megkereste. A benyújtott kerettörvény-tervezet alapszövegét a Bakk Miklós vezette szakértői csoport állította össze. Munkájában az RMDSZ politikai főosztálya által tíz évvel ezelőtt elkészített anyagok mellett az európai országokban működő személyi elvű autonómiatörvények szövegeit és a magyarországi kisebbségi törvényt használták fel. /Gazda Árpád: Újabb autonómiatervezetek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./2004. június 19.
Tőkés László református püspök, az újonnan megalakult Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi európai kontextus kedvező feltételeket teremtett a különböző országokban élő magyar közösségek autonómiájának megvalósítására. Tőkés szerint a Székely Nemzeti Tanács ,,előfutárnak” tekinthető, amely megkönnyítette az erdélyi magyarok autonómiájának megteremtését. Mi nem tekintjük tabunak az autonómiát, amely számunkra az európai demokrácia természetes intézménye. Ezt bizonyítja, hogy sok európai országban különböző autonómiarendszerek működnek, amelyek nem csupán az autonómiához való alapvető jogot, hanem magának az autonómiának az életképességét tanúsítják – mondta Tőkés László jún. 18-án egy Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának létrehozása természetes lépés az autonómiával kapcsolatos igény kifejezésre juttatásában – fűzte hozzá. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./2004. július 1.
A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2004. július 8.
Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2004. július 15.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács felkéri a magyar kormányt, hogy a MÁÉRT szept. 11-re kitűzött ülésére hívja meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit a nemzeti konszenzus mielőbbi helyreállítása érdekében, közölte Tőkés László püspök. Az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta: csak a párbeszéd segíthet az erdélyi magyarság megosztottságának felszámolásában. Ki kell szűrni ezeket a megosztó ellentéteket, folytatni kell egy önálló, öntörvényű, erdélyi magyar politikát, vissza kell állítani a helyére eredeti önkormányzati törekvéseket. Ebben az esetben lehetőség lesz a magyarok példás összefogására. – Tőkés László ismertette a történelmi magyar egyházak püspökeinek közös nyilatkozatát, amelyben az egyházfők azért tiltakoznak, mert a magyar gyerekek tömegesen buknak meg a román nyelv és irodalom képességvizsgákon, ugyanis a magyaroknak a román diákokkal azonos szinten kell teljesíteniük. A püspökök a pótvizsgák megszervezését és a kárvallott magyar tanulók újravizsgáztatását követelik. /Lehetséges az összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./2004. július 19.
Júl. 17-én Csomafalván tartotta választmányi ülését a Bocskai Szövetség. Közleményük szerint elfogadhatatlan, hogy az EU alkotmányában nem történik hivatkozás keresztény gyökerekre és nem szerepel a közösségek nemzeti autonómiához való joga. A választmány üdvözölte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megalakulását és bejelentette a Bocskai Szövetség csatlakozási szándékát. Megelégedéssel állapították meg, hogy sikerrel zárult az MVSZ-nek a kettős állampolgárság ügyében indított népszavazási kezdeményezése. Tekintettel arra, hogy a román-magyar alapszerződés lejárt, a választmány javasolja az alapszerződés módosítását „annak érdekében, hogy az alapszerződésbe foglaltasson az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseinek mindkét fél általi elismerése és támogatása" – tájékoztatott Borsos Géza. /(Bajna György): Bocskai Szövetség választmányi ülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2004. július 27.
Az erdélyi autonómiatörekvések alakulásáról számolt be Tusványoson Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke, parlamenti képviselő. Toró T. Tibor leszögezte, az elsődleges célt elérték, létrehozták a nemzeti tanácsokat. 2003 októberében megalakult a Székely Nemzeti Tanács, majd decemberben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, elindítva ezzel, az RMDSZ programjában ugyan szereplő, de általa tételesen fel nem vállalt programot. A 2004. év az autonómiatervezetek parlament elé viteléről s a tavaly elkezdett kodifikációs munkálatok befejezéséről szól. Kezdetben voltak hisztériahullámok, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács is foglalkozott ezzel. Miután a kész tervezetek a parlament elé kerültek, leállt a egész hadjárat. Ezek után konszolidált politikai dialógus kezdődött, amely tulajdonképpen áttörésnek is nevezhető, jelentette ki Toró. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a személyelvű autonómiát vállalta fel. Az Európai Néppárt többsége, valamint a Fidesz győzelme az Európa parlamenti választásokon segítségükre lehet. Másrészt pedig Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, melynek egyik alapítója volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A testület fő célja, hogy összehangolja a kárpát-medencei autonómiatörekvéseket, közös stratégiával képviselve Strasbourgban a problémakört. /Drucza Attila: Az autonómia tűzpróbája Toró T. Tibor elgondolásában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./2004. október 2.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2005. június 1.
Az erdélyi magyarok ügyének európai fórumok előtti képviseletéről tárgyalt a napokban Markó Béla RMDSZ-elnökkel Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Szilágyi Zsolt /2004-ig RMDSZ-es parlamenti képviselő volt/ megbízást kapott az EMNT által létrehozott Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól, hogy Brüsszelben magyar érdekképviseleti irodát hozzon létre. Szilágyi korrekt párbeszédként értékelte a Markó Bélával folytatott megbeszélést. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság ügyének hatékony külpolitikai képviseletére magyar–magyar párbeszéd szükséges. /B. T.: RMDSZ–EMNT egyeztetés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
lapozás: 1-9