udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
34
találat
lapozás: 1-30 | 31-34
Intézménymutató:
Kelet-Nyugat%20F%C3%BCzetek
1995. február folyamán
Beczásy István önéletírása Bekerített élet /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995/ címmel a közeljövőben jelenik meg, ebből olvashatunk egy részletet. Beczásy János dálnoki földbirtokos tizenhárom évet töltött Dobrudzsában, kényszermunkán. A földbirtokos családok megpróbáltatásai, szenvedései tárulnak fel a könyv lapjaiból. Elhurcolás, fizikai bántalmazás, embertelen körülmények hosszú éveken át. Beczásy a szenvedés mélységeiben is megőrizte emberségét, becsületét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./1995. február folyamán
A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./1990. február 9.
Megjelent a Kelet-Nyugat hetilap első száma, főszerkesztője Stanik István. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr. 9./1990. március 10.
Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ 1990. március 23.
Szőcs Géza a romániai magyarság alternatíváiról írva megállapította: nem lehet megkerülni a kulcsfogalmat, ami az eddigi évtizedeket jellemezte. Ez az egységes nemzetállam megteremtése, a homogenizálás. A homogenizálás, a xenofóbia, az idegengyűlölet a román társadalomban megmarad "és meg fogja határozni az elkövetkező évek romániai politikai valóságát, akkor is, ha ez katonai diktatúrát fog jelenteni, és akkor is, ha ez egy parlamentáris demokráciát vagy parlamentárisnak látszó demokráciát." "Azt gondolom, az erdélyi magyarság politikai artikulálódását megtestesítő alakulatot" "nem szabad hozzákötni semmilyen román politikai erő működéséhez, méh olyan előnyökért sem, amelyek első pillanatban kecsegtetőnek tűnhetnek." /Átvéve a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) legutóbbi számából. Olló rovat = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./1990. május 17.
Meghalt fiatalon és váratlanul Tőke Csaba, 43 évet élt. A Kelet-Nyugat (Nagyvárad) főszerkesztője volt. Tőke Csaba egyike volt azoknak, akik itthon maradtak, azoknak, akik útlevelüket visszaadva fogtak bele az újrakezdésbe. /Ágoston Hugó: Egy kolléga halálára. = A Hét (Bukarest), máj. 17./1991. március 7.
Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./1991. március 7.
A nagyváradi Bihari Napló Kiadóvállalat felhívta a figyelmet, hogy náluk megrendelhetők a következő nagyváradi lapok: Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilap, Szemfüles gyermeklap, Sziget ifjúsági magazin és az etnikumok közeledését szolgáló Direct román nyelvű lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1991. április 27.
Beke György reagált Ioan Robu nyilatkozatára /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" - nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./. Beke György, a csángókérdés kiváló ismerője történelmi visszapillantást tett, felvillantva a régi korokat, amikor még a románok is elismerték, hogy a moldvai csángók magyarok. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem 1716-ban feljegyezte a moldvai csángókról, hogy ismerik a román nyelvet is, de mindannyian megőrizték nemzeti nyelvüket, a magyart. Nem vonták kétségbe a csángó dialektus magyar voltát ismert román nyelvészek és történészek sem, többek között Radu Rosetti, Pop Sever vagy Vladimir Drimba. Márton Gyula, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhai professzora A modvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai /Kriterion, Bukarest, 1972/ című munkájában leszögezte, hogy a csángók nyelvi elszigeteltségükben átvettek román kifejezéseket, de "a legfontosabb, alapvető fontosságú fogalmaknak a legtöbb esetben eredeti nevét használják a csángók ma is, a román kölcsönszók inkább a részjelenségekre vonatkoznak." /Beke György: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28. ? a cikk először az Új Ember (Budapest), ápr. 14-i számában jelent meg./1991. május 31.
Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./1991. július 18.
Kertész Lóránd jelenleg Montrealban egy fejlesztési iroda elnöke, azelőtt Nagyváradon élt. A Kelet-Nyugatnak adott interjúban beszámolt az Ellenpontokban való részvételéről. Hangsúlyozta, hogy szűk kör tette volt az Ellenpontok. "Az Ellenpontokat Szőcs Géza, Ara-Kovács Attila és Tóth Károly szervezte, szülte, csinálta." Az Ellenpontok Nagyváradhoz kötődik, az erdélyi szamizdat Tóth Károly lakásán készült. 1982. nov. 7-én jelentek meg a rendőrök Kertész Lóránd lakásán, házkutatást tartottak és bevitték őt, az öccsét és édesanyját is. Tóth Károlyt megverték a Securitate vallatói. A nyilvánosság segítette őket. Magyarországon hetvenegy neves értelmiségi írásban tiltakozott a kormánynál az erdélyi letartóztatások ügyében. Az Egyesült Államok kongresszusán is szóba került az Ellenpontok szerkesztőivel kapcsolatos rendőrségi eljárás. Kertész Lóránd 1983-ban kivándorolt Kanadába. /Tar Károly: Bontották a hallgatás falát? = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), júl. 18./ 1991. augusztus 3.
1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./1992. február 21.
Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./1992. május 14.
Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./1992. augusztus 6.
Újraindították a Kelet-Nyugat nagyváradi hetilapot, amely anyagi problémák miatt szűnt meg az előző évben, akkor már havonta kétszer látott napvilágot. /Az utolsó szám: 1991. nov. 23., II. évf. 33. sz./ A főszerkesztő /hasonlóan az elmúlt évhez/ Fábián Imre, helyettese Szilágyi Aladár. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./ Az újabb próbálkozás nem volt szerencsés, néhány szám után nem tudták tovább megjelentetni a hetilapot.1992. augusztus 6.
A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./1993. május 8.
Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap. 1994. február 28.
A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./1994. március 4.
A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./1994. május 4.
Stanik István 60 százalékos tulajdonjogával főrészvényese a parabolaantennákkal kereskedő Média Impex Kft-nek és a vele összefonódó Analóg Kft-nak. Ezt a részt megvette Szőcs Géza, Stanik István a jövőben az Erdélyi Napló főszerkesztője lesz. Megszállott rendszerépítő, mondta magáról Szőcs Géza, azért döntött így. Az Analóg adja ki az Erdélyi Naplón kívül a Médiát, a Kelet-Nyugatot, a Cápát, a Szemfüles gyermeklapot és a Családi Tükröt. A bukaresti Orient Expressz is hozzájuk tartozik. Szőcs Géza bízik abban, hogy saját nyomdájuk is lesz. Megmarad a sokrétű tevékenységük: kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozás, továbbá az erdélyi magyar közösség adatbankja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./1995. január 18.
Késve jelent meg az immár egyetlen partiumi irodalmi-közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) decemberi /12./ száma. A főszerkesztő, Horváth Andor vezércikke emlékezés: Öt év. Részleteket közöl a folyóirat Domokos Géza Az esély című visszaemlékezéséből, továbbá Fábián Ernő Lesz-e történelmi kiegyezés? című írása olvasható ebben számban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./ 1996. március 8.
Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ 1996. május 16.
Közel hat évi rendszeres megjelenés után megszűnt az 1989. decemberi fordulat után megteremtett rangos nagyváradi magyar irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat adja tudtul a nagy késéssel megjelent idei márciusi szám vezércikkében dr. Indig Ottó, a lap felelős szerkesztője. A kezdetben hetilapként, majd folyóiratként megjelenő lap helyzete azután lett bizonytalan, hogy 1995-ben átvette a Szőcs Géza tulajdonában lévő Erdélyi Híradó nevű kolozsvári kiadó. /Megszűnt a Kelet-Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1996. május 17.
A nagyváradi Kelet-Nyugat folyóirat utolsó száma /VII. évf., 2. szám, március/ május elején jelent meg, ebben a lap felelős szerkesztője, Indig Ottó bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság /Indig Ottó, Dénes László, Fábián Sándor, Fábián Imre, Szűcs László/ nem vállalja tovább az együttműködést a lap kiadójával, a kolozsvári Erdélyi Híradóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./1996. május 21.
A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/1996. december 18.
Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./1999. augusztus 3.
Fábián Imre, a Literator Könyvkiadó /Nagyvárad/ vezetője arról számolt be, hogy évente öt-nyolc kötetet jelentetnek meg, ennyi alkotó mindenképp él Váradon. Visszaemlékezett a kezdetre, a Kelet-Nyugatra, amely Nagyvárad irodalmi-művészeti-társadalmi hetilapjává lett. Amikor Tőke Csaba, az alapító-főszerkesztő meghalt, Fábián Imre vette át a vezetést. Másfél évig dolgozhattak, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az újonnan kialakuló piaci körülmények között nem tudnak tovább fennmaradni. Akkor gondolt először arra, hogy egy-két kötet kiadására talán még futja az erőből. Az első kötet 1993 tavaszán jelent meg, hosszú lélegzetű interjú Horváth Imrével Gyónásom címen, majd ezt követte Implon Irén lírai publicisztikagyűjteménye, a Váradi tollrajzok. A kiadáshoz szükséges pénzt a szó szoros értelmében összekoldulta: sorra járta a váradi vállalkozókat és még a Magyarországra elszármazottaktól is kért. A magyar Művelődési Minisztérium felvállalta a határon túli könyvkiadás támogatását. Az első években a Soros Alapítvány is segített, de mostanra már átalakult a támogatási rendszerük, úgyhogy tőlük nagyon nehéz pénzhez jutni. Megpályázzák a szükséges összeget, s ha nem is támogatják minden kiadványukat (évente öt-hat könyvre kapnak pénzt), valahogy kigazdálkodják. Népköltészeti, népmesegyűjteményeket kiadnak, melyek nagyon keresettek, s így segítik a kiadót. - Gyorsan fogyott Mózes Teréz mindkét könyve és Diósszilágyi Ibolya kötete is. Olyanoknak kerül ki a kötete a keze alól, akiket valamikor az Ady-körben vagy a Fáklya irodalmi oldalain az indulásban segített. Eddig körülbelül félszázra rúg kiadványaik száma. /Literator Könyvkiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./2001. május 5.
A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./2001. május 7.
Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./2002. május 7.
1990 tavaszán indult a Kelet-Nyugat, pár év múlva megszűnt, Nagyvárad ismét kulturális folyóirat nélkül maradt mostanáig. Közösségi összefogásként jelent meg április utolsó napjaiban a Várad című irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos negyedévi periodika első száma, a Nagyváradi Ady Társaság kiadásában. Javarészt ugyanazok szerkesztik-írják, akik a jó emlékezetű Kelet-Nyugatot. Ismert és kevésbé ismert nevek sorakoznak az első számban, köztük Indig Ottó, Zudor János, Fábián Sándor, Varga Gábor, Gittai István, Dénes László, Balla D. Károly, Beke György, Toró Tibor. A Várad második száma júniusra várható. /Feltámadás? Újjászületés? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./