Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-170

Intézménymutató: Kolozsv%C3%A1ri%20%C3%81%C2%81llami%20Magyar%20Opera

1990. március 15.

Az újjáéledő kisebbségellenességre, a cenzúra jeleire figyelmeztetett Herédi Gusztáv. Hazajött Demény Attila zeneszerző, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője Magyarországról, a határon elvették iratait és kiabáltak vele, mint a forradalom előtt. A máltaiak több teherautó segélyszállítmányát küldték vissza a határról, mert könyveket akartak behozni. A helsinki értekezet záróokmánya szerint biztosítják a sajtó, a könyv szabad áramlását, emlékeztetett Herédi. /Herédi Gusztáv: Itt a cenzúra, hol a cenzúra? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1990. március 15.

1992. augusztus 1.

Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera vezetősége megtámadta a polgármester azon rendelkezését, amely tiltja a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését. /(i-ó): Magyar Opera kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1993. január 22.

Funar polgármester újból betiltotta a kolozsvári Állami Magyar Opera magyar nyelvű plakátjainak kiragasztását. Simon Gábor igazgató Grigore Zanc prefektushoz fellebbezett, de jan. 19-én onnan is elutasító választ kapott: csak román nyelvű lehet a plakát. /Németh Júlia: Kolozsvári plakátnyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1993. október 9.

A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1994. február 26.

Febr. 26-án Sepsiillyefalván a romániai magyar színházak, bábszínházak, színművészeti főiskolák, valamint a kolozsvári Magyar Opera társulatának közös tanácskozását tartották és megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetségét /RMSZSZ/. A testület célja a szakmai érdekképviselet felvállalása, a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök: Gáspárik Attila színész, alelnök: Kovács András Ferenc költő, titkár: Fodor Zenó bábszínházi igazgató. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

1995. április 11.

Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1995. szeptember 22.

Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

1995. szeptember 23.

Szabó Károly szenátor levelet intézett Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz a kolozsvári Magyar Opera homlokzatára kifüggesztett magyar felirattal kapcsolatban kirobbant botrány ügyében. A szenátor kérte a kormányfőtitkárt, intézkedjen, mert ez sértheti Románia imázsát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1995. október 16.

Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./

1995. október 24.

Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1996. február 9.

Febr. 9-én, életének 90. évében Kolozsváron meghalt Rónai Antal, a Magyar Opera és a Román Opera egykori karmestere, a Zeneművészeti Főiskola egykori tanára. Temetése febr. 12-én lesz, a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Rónai Antal a kolozsvári Magyar Operának 1949-től 1970-ig volt a karmestere, kitűnően zongorázott. A főiskolán karvezetést, hangszerismeretet, partitúraolvasást és operarepertoárt tanított. 1971 és 1989 között a kolozsvári Utunk rendszeresen közölte visszaemlékezéseit "Rónai Antal meséli" címmel. /László V. Ferenc: Rónai Antal (1906-1996).= Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Rónai Antal Szegeden született 1906-ban. A kolozsvári Konzervatórium tanára volt 1940-től 1973-ig.

1996. május 25.

Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1996. szeptember 6.

A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia 95 magyar hallgatója az anyanyelven történő újraindításáért 1995 októberében beadott kérvényének nem lett hatása, annak ellenére, hogy a miniszter szóbelileg és írásban ezt megígérte. A Zeneakadémia rektorához és szenátusához írt állásfoglalásukban a főiskola magyar tanárai megerősítették a kérés szükségességét, kifejtve, érthetetlen, hogy a Zeneakadémia az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el az anyanyelvi képzést. A Zeneakadémia 1951-ig önálló magyar főiskola volt, akkor egyesítették a román főiskolával. Elfogadhatatlan az az értékelés, hogy az addig létező magyar főiskola kommunista hagyomány. "Román kollégáinknak tudniuk kell, hogy ugyanúgy ragaszkodunk a zenei szakma anyanyelvünkön történő elsajátításához, mint saját maguk." Az állásfoglalást a főiskola magyar tanárai írták alá, Demény Attila, dr. Almási István, Márkos Albert és a többi, csatlakoztak hozzájuk a Magyar Opera vezetői is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

1996. október 7.

Dehel Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője a gyulai Várszínház 33. évadában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért nívódíjban részesült. /A Magyar Opera Erkel Ferenc István király című operáját mutatta be a Várszínházban./ A díjat okt. 7-én Budapesten adták át a művésznek, valamint a többi díjazottnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1997. március 5.

Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1998. január 7.

Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1998. május 18.

Május 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera termében tartották meg az első ízben megrendezett. Magyar Középiskolások Kórustalálkozóját az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsvári Református Kollégium közös szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen tíz kórus lépett föl az ország különböző városainak képviseletében, a Székelyföldtől a Partiumig, Nagyenyedtől Kolozsvárig. A házigazdák nevében Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgató-karnagya köszöntötte a több száz együtt daloló fiatalt, majd dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az EMKE és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila előadó többek között elmondta: "...ifjaink egyre jobban felismerik, hogy manapság, itt, nem csak nyelvében, de dalaiban is él, túlél a nemzet, bizonyíték erre a mai kórustalálkozó is..." A találkozót követően a részvevők számára a Bánk Bánt tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

1998. június 5.

Jún. 5-én ért véget Kolozsváron a Művelődés folyóirat 50 éves fennállásának szentelt rendezvénysorozat. Az ünnepségek utolsó állomáshelye a Kolozsvári Állami Magyar Opera volt, ahol a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló néptáncegyüttese lépett fel. "Fél évszázad nagy idő egy lap történetében, különösen, hogy nem is akármilyen korszakokat fog át: 1948 és 1998 a két szélső pontja az ívnek ? emelte ki beszédében Szabó Zsolt főszerkesztő, majd rámutatott, hogy "a mai közművelődési folyamatok alapján keressük a jövő valószínűsíthető erővonalait." "Egy bizonyos, túl akarjuk, és valamilyen formában túl is fogjuk élni ezt az átmeneti korszakot" ? fejezte be köszöntőjét a lap főszerkesztője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila művelődési előadó üdvözölte a lap munkaközösségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

1998. július 13.

Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/

1998. december 14.

Ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron az Állami Magyar Opera előcsarnokában azt a kiállítást, amely az intézmény fél évszázados tevékenységét mutatja be. /Ötvenéves a magyar opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1998. december 19.

Ünnepélyes társulati üléssel folytatódott a megemlékezés Kolozsváron az Állami Magyar Opera fennállásának 50. évfordulójára. Simon Gábor igazgató a fél évszázad jelentőségéről szólt. Hary Béla a huszonöt évvel ezelőtti évfordulóról beszélt, akkor ő volt az igazgató. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

1999. június 11.

Elhunyt Veress Zoltán /sz. Nagylak, 1938. febr. 12./ operaénekes. 1960. december 19-től a kolozsvári Állami Magyar Opera énekkarának tagja volt. Művészete a magyar népdalkincs megszólaltatásában tetőzött. Lemezfelvételei, pódiumműsorai, nótacsokrai, hangszalagfelvételei az erdélyi magyarság közkincsévé váltak. 1991-es nyugdíjaztatása után Békéscsabán, Magyarországon telepedett le. Művészegyéniségének gyökerei oly erősnek bizonyultak, hogy amikor csak tehette, hazalátogatott. - Most végleg hazatért, a Házsongárdi temetőben nyugszik. /Turánitz J. Lajos: In memoriam Veress Zoltán (1938-1999). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1999. július 21.

A Kolozsvárról elszármazott, jelenleg Budapesten élő zeneszerző-karmester Selmeczi György operafilmet forgat Kolozsváron. A többrészes operatörténeti filmsorozat két nagy témája: Kolozsvár, illetve az opera, mint műfaj. Ez a film a teljes operatörténetet kívánja átfogni napjainkig, de nem kronológiai sorrendben. A film rendezője Sándor Pál, Selmeczi írta a forgatókönyvet. Kolozsvárt akár a magyar opera bölcsőjének is nevezhetjük, állapította meg Selmeczi, hiszen itt zajlott le az első magyar nyelvű operaelőadás. Selmeczi a kolozsvári magyar opera állandó vendége immár tíz éve, karmesterként részt vett több produkció színpadra állításában. /Sándor Boglárka: Operafilm készül Kolozsváron - Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. október 15.

Fél éve a kolozsvári Állami Magyar Opera nem tud bemutatót tartani. Ez az egyetlen nemzetiségi operaház a világon, ehhez hasonló, tehát magyar nyelvű intézmény csak Budapesten van. A magyar államtól kapott támogatás csekély: a magyarországi vendégművészeknek az anyaország fizetett tiszteletdíjat. Csulak Sándor gazdasági igazgató elmondta, hogy annál kevesebb segítséget kapnak a román kormánytól. A kisbácsi raktárat az összeomlás fenyegeti, a színház épülete is javításra szorul. A 91 éves kupola is egyedi, restaurálni kellene. Igényükre a kormány válasza: visszavont kétmilliárd lejt az ígért támogatásból, valamint általános ellenőrzést rendelt el az illetékes minisztériumban. /Szőcs Andrea Enikő: Anyagi gondokkal küzd a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1999. november 3.

Funar, Kolozsvár polgármestere nyílt levelet intézett Ion Caramitru művelődési miniszterhez, amelyben azt javasolja: a kolozsvári Állami Magyar Opera és az Állami Magyar Színház kerüljön a városháza hatáskörébe. Ugyanakkor a román Nemzeti Színházat és Operát a minisztériumnak hagyná. - Ez provokáció - nyilatkozta erről Kelemen Hunor művelődési államtitkár. A minisztériumnak meg kell tartania a reprezentatív kisebbségi kulturális intézményeket. Ilyen a kolozsvári magyar színház és az opera. Egy nem kisebbségbarát önkormányzatnak nem lehet odaadni ezt a két intézményt. /(kiss): Provokáció a polgármester nyílt levele - véli Kelemen Hunor művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. március 4.

Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2000. április 18.

Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2000. április 22.

Nagy sikerrel vendégszerepeltek a stockholmi Magyar Házban a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház művészei. Az együttes tagjai a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívására kilenc alkalommal léptek fel Svédországban. /Tamás György: Kolozsvári művészek Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. május 24.

Máj. 11-14. között a lugosi Városi Színházban harmadik alkalommal rendezték meg a nemzetközi tenorversenyt. A nagydíjat követő I. díjat Kiss B. Attila, a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese nyerte. Ezenkívül neki ítélték a temesvári Román Opera, valamint a iasi-i opera különdíját is. /Kiss B. Attila I. díjas. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-170