udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Intézménymutató:
Kolozsv%C3%A1ri%20N%C3%A9met%20Kultur%C3%A1lis%20K%C3%B6zpont
2004. június 3.
Tízéves a kolozsvári Német Kulturális Központ. Több ezer kötetes könyvtára, az Egyetem utcai székhelyén rendezett könyvbemutatók, irodalmi és zenei műsorok, rangos képzőművészeti kiállítások ismertté tették nevét a német kultúra és általában a művelődés iránt érdeklődők körében. /Tízéves a Német Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2005. május 28.
Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában címmel szervezett négynapos konferenciát a Német Kultúrközpont és az Osztrák Könyvtár Kolozsváron. A rendezvényt a Babes–Bolyai Egyetem dísztermében Stefan Oltean rektor-helyettes, Wilfried Gruber német nagykövet és Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul nyitotta meg. Ulrich Burger, a Német Kultúrközpont volt igazgatója elmondta, román, szász és magyar szempontokat is érvényesítő könyv Kolozsvárról utoljára 1974-ben jelent meg. /Kiss Bence: Konferencia Kolozsvár történelméről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2005. május 30.
Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2005. június 2.
Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2005. november 14.
A Köztes Terek Hordozható Múzeuma címet viselő tárlat november 11-én nyílt meg Kolozsváron, a Német Kultúrközpontban. Tizenhat művész alkotásának ad otthont a hordozható múzeum. Köztük van Hervai Katalin, König Frigyes, Pauer Gyula Jovánovics György és Ütő Gusztáv. /Kiss Bence: A Hordozható Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2006. február 16.
Kolozsváron a Német Kultúrközpontban mutatták be február 14-én a Klausenburg. Im Schnittpunkt von Geschichte und Kultur (Kolozsvár kultúra és történelem találkozáspontján) címet viselő útikalauzt. A német nyelvű könyv szerzője Ulrich Burger maga hat évig élt Kolozsváron, így lehetősége volt megismerni a kincses várost. /Kiss Bence: Már a németek sem tévednek el Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
lapozás: 1-6