Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Intézménymutató: Krisztus%20Vil%C3%A1goss%C3%A1ga

1999. június 15.

Fényszilánk a címe Székelykeresztúr református egyházközsége havonta megjelenő gyülekezeti lapjának, a felelős szerkesztő, Antal Zoltán esperes. Sok helyi egyházi lap létezik, mindegyik a kisebb vagy nagyobb közösségek gondjainak, gondolatainak nyújt fórumot. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Csíksomlyón a katolikus fiatalok a Kistestvér hasábjain olvashatnak az őket érintő egyházi dolgokról, a homoródalmási unitáriusok Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Fészekrakó címen adja ki lapjukat. A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenet cím alatt jelentetett meg hírlevelet. A marosvásárhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek is van lapja, a Tükör. És van a bánsági katolikusoknak is egy érdekes, háromnyelvű folyóirata, a Vita Catholica Banatus. A Krisztus Világossága című, havonta megjelenő folyóirat 1998 februárja óta jelenik meg, mind tartalmában, mind kivitelezésében egyházmegyei érdeklődést és elismertséget vívott ki magának. /Fényszilánk és társai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2001. április 17.

Csatószeg és Barót után Tusnádfürdő lett a szolgálati helye 1980-ban Incze Dénes plébánosnak. Előzőleg szülőfaluja, Csíkcsatószeg középkori templomát restauráltatta, nekifogott a templomépítésnek Tusnádfürdőn. A nyolcvanas évek elején, a falurombolás kezdetekor veszedelmes volt akár két tégla egymásra helyezése is, ha templomról szó. Szükség volt a templomra, mert alig hatvan-hetven ember fér be a rozoga kápolnába. Incze Dénes bátor hívekre talált, még a megyei hivatalnokok között is. Kápolnajavítás ürügyén indultak a munkálatok, lebontották a kis imaházat, hogy helyébe új épületet húzzanak. A Székelyföld szívében, a főútvonal mentén ékeskedő új templom az ellenállás szimbólumává vált. A plébános szerint legnagyobb ellenségük Tankó Gyula volt, a Gyimesekből származó csángó néptanácselnök, aki folyton feljelentette a papot és gyülekezetét, de a kommunista párt jobbakaratú megyei vezetői mindig eltussolták az ügyet. Akkor lett baj, amikor a Ceausescu házaspár megszállt az üdülőbeli pártvillában. Egy délutáni sétájukon belebotlottak az építkezésbe, és megkérdezték, mi készül ott. A diktátor kikelt magából, ordított, hogy elég templomuk van a magyaroknak Erdélyben, rögvest bontsák ezt le. A megyei pártvezetés egy részét leváltották, mert nem jelentették az esetet, a plébánosra pénzbüntetést szabtak ki, gyóntatószékébe, hálószobájába poloskákat szereltek, és a saját hívei közül állítottak rá egy sereg besúgót. A templomhoz viszont senki sem nyúlt, a nép azt mondta, hogy az bontsa le, aki parancsot adott rá... Mindent elkövettek azért is, hogy Inczét Tusnádról elhelyezzék, viszont a főegyházmegye püspöke nyíltan kiállt mellette. A plébános megjegyezte: Hogy élve megúsztam, azt csak a 89-es események kitörésének köszönhetem. Incze János azóta újra építkezésbe kezdett, méghozzá léleképítésbe. Úgy érezte, hogy hiányzott a Székelyföldön egy egyszerű emberekhez szóló, a már elfeledett tanítást felfrissítő lap. Csíksomlyói paptársával, József páterrel indították a Krisztus Világossága folyóiratot. Incze János emellett évi kalendáriumot szerkeszt s vállalkozott a négykötetes Szentek élete megírására is. /Templom- és léleképítő szolgáló között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./

2001. november 7.

Közismert, hogy Tusnádfürdőn katolikus folyóirat jelenik meg Incze Dénes plébános szerkesztésében. A Krisztus Világossága nevet és rangot vívott ki magának a hazai magyar nyelvű időszaki sajtóban. A lap kiadta negyedik évkönyvét: a 2002. évi kalendáriumot /Krisztus Világossága. Katolikus családok kalendáriuma 2002. Szerkesztette: Incze Dénes plébános/. Az évkönyv naptári részében a katolikus naptár mellett megtalálhatók a legfontosabb imádságok és tudnivalók, illetve havonta az illető hónaphoz kötődő egyházi és magyar évfordulók. A kalendárium adatokat közöl az egyház felépítéséről, elöljáróiról. Illusztrációként a szerkesztő az 1989-es fordulat után épült kápolnák és templomok képeit használta. Eddig 39 katolikus templom épült Erdélyben. /Sarány István: Katolikus kalendárium. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2002. április 5.

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2002. szeptember 15.

Tusnádfürdőn szept. 22-én ünnepség keretében emlékeznek arra, hogy 20 éve szentelték fel a kommunista diktatúra nehéz éveiben épített templomot, és hogy a Krisztus Világossága című folyóirat 5 éves. A folyóirat főszerkesztője Incze Dénes plébános tusnádfürdői plébános. /Évfordulók Tusnádfürfőn. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. október 6.

Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./

2004. május 23.

Az 1989-es fordulat után dr. Jakab Antal erdélyi megyéspüspök azonnal visszaállította, támogatta a szerény keretek között működő katolikus sajtót. Új hetilapot alapított, a Keresztény Szót. 1990. február 11-én jelent meg első száma Kolozsváron; főszerkesztője a katolikus író: Bajor Andor. Nemsokára megjelent a Vasárnap is. Magánkezdeményezés folytán 1998-ban megjelent a Krisztus Világossága lelkiségi havi folyóirat, a Bánságban a Vita Catolica Banatus havi, három nyelvű újság. Itt-ott helyi plébániai tudósítók is indultak. Ehhez képest például az anyaországban jelenleg 30 országos terjesztésű katolikus lap van. Erdélyben a lelkesedés is alábbhagyott. /Incze Dénes, a Krisztus Világossága főszerkesztője: A kommunikáció világnapjára. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 23./

2004. május 27.

A pünkösdi búcsún Csíksomlyón több mint 300 ezer résztvevő megfordul. Már IV. Jenő pápa 1444-ben kelt bullája szerint Csíksomlyón évről évre "megszámlálhatatlan sokaság", "immens multitudo" szokott ezen a kegyhelyen "ősidők óta" összegyűlni. Idén a pünkösdi búcsú ünnepi szónoka Erdő Péter lesz, a Krisztus Világossága című erdélyi katolikus folyóirat szerint "a katolikus összmagyarság bíborosa". A búcsút, a szentmisét közvetíti élő adásban a Duna Televízió. /Barlay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2005. november 20.

A Krisztus Világossága /Csíkszereda/ folyóirat novemberi számában az ezeréves nagyváradi egyházmegyét és főpásztorát, Tempfli Józsefet köszöntötte. /Testvérlapunk, a Krisztus Világossága. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 20./

2006. július 8.

Negyed századdal ezelőtt Kisboldogasszony tiszteletére felépült 1981-ben Tusnádfürdőn a templom, alatta az új plébániával, az erdélyi magyarság legnehezebb korszakában, a hírhedt Ceausescu-korszakban. Ma már kevesen tudják, hogy azokban a nehéz években ez az épülő templom volt az erdélyi magyar ellenállás kézzelfogható bizonyítéka. A bukaresti ateista-kommunista vezetőség tervbe vette a magyar falvak lerombolását, a nép szétszóratását. Erdélyben magyar templomot tilos volt építeni, ez csak a görögkeletieknek volt a kiváltsága. Ez is eszköz volt a vallásos magyarság lelki megtörésére, amelynek egyetlen mentsvára volt azokban az évtizedekben Isten után temploma és anyanyelvű liturgiája. Az emlékező Márk József ferences szerzetes szemtanúja volt Écsy János tartományfőnökkel az akkori fiatal templomépítő Incze Dénes plébános harcának, bátor kiállásának. Ha nem ő lett volna Tusnádfürdő papja, ott ma sem új templom, sem új plébánia nem volna. Az építkezést háromszor letiltották, sokszor megbüntették. A torony is csak tíz év múlva épülhetett fel. A plébános töretlen hite, az őt megvédő dr. Jakab Antal püspök, valamint a tusnádfürdői hívek segítségével felépült az új templom. A templom építését akkor csak a gyimesbükki templom előzte meg. A sepsiszentgyörgyi is csak évekkel később épült. Incze Dénest Amerikába is, Nyugat-Európába is hívták plébánosnak. Nem volt szíve elhagyni Erdélyt és székely népét. Nyugati ismerősei jelentősen támogatták valutával. Ez is mind beleépült új templomba. Incze Dénes idén lett 60 éves, 2000-től megroppant egészséggel vezeti plébániáját Tusnádfürdőn, ahol hatféle vallásfelekezet van. Kilenc éve szerkeszti és kiadja a Krisztus Világossága családi lelkiségi folyóiratot, amelyet ő álmodott meg, a templomépítés után. Mindmáig keresett a négykötetes Szentek élete is, amelyet Erdélyben először ő állított össze. Kitűnő kortörténetet foglal magában a Tusnádfürdői új templom története című kis kiadvány. Hézagpótló volt az Erdély katolikus nagyjai bővített kiadása is. Kiadás előtt áll a háromkötetes Vasárnap – ünnepnapi szentbeszédek is, amely – paptestvérek kérésére készült. A templom 25 éves jubileumát július 9-én ünneplik Tusnádfürdőn, hálaadó szentmisével, melyet Jakubinyi György érsekkel együtt a Vatikánból érkező dr. Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára celebrál. /P. Márk József OFM, csíksomlyói nyugalmazott házfőnök: Jubileum Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

lapozás: 1-10