udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Kritika
1990. május folyamán
Beke György emlékezett a Maniu-gárdisták észak-erdélyi vérengzésének egyik állomására, amikor Gyantán gyilkoltak ártatlan magyarokat. /Beke György: Gyanta, 1944. szeptember 24. = Erdélyi Magyarság (Budapest), máj. - 2. sz./ Az emlékezés mellett megjegyzés olvasható: Lipcsey Ildikó a Kritika 1989/10-es számában felsorolt 18 helységet, ahol a román szabadcsapatok magyarokat gyilkoltak. A listából kimaradt Gyanta, ahol több mint negyven magyar embert öltek meg.2003. február 21.
Az RMDSZ kongresszusi beszámolójában az szerepelt, hogy a kormánypárttal kötött tavalyi megállapodás 89 pontjából nyolcvan teljesen vagy részlegesen már teljesült. Mégis az idei évre kötött megállapodás jelentős mértékben ugyanazokat a kitételeket tartalmazza, mint a tavalyi. Miért? - kérdezte a Kritika munkatársa. Borbély László RMDSZ-alelnök válaszában leszögezte: azért, mert van, ami csak részlegesen teljesült, és vannak olyan kitételek, amelyeket tovább kell minden évben követni. Több olyan pont van, amely a tavalyi protokollumban határidővel szerepelt, és nem teljesült, az idei dokumentumban viszont már határidő nélkül szerepel. Borbély szerint ez azt jelenti, hogy "követjük e pontok megvalósulását." Sok helyen szerepel olyan megfogalmazás a dokumentumban, hogy "közösen elemzik a lehetőségét". Borbély azzal indokolta ezt, hogy például a Csíki Magánjavaknál a jogászok sem döntötték el, hogy milyen formában lehet azt megvalósítani. - Nem került be a megállapodásba az aradi Szabadságszobor felállítása sem, noha a tavalyi dokumentumban szerepelt, a szobor pedig, mint tudjuk, nem áll, jegyezte meg az újságíró. Borbély ezt azzal indokolta, hogy megszületett a felállítására a helyi határozat. /G. Á.: A kipipálás módjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2003. szeptember 1.
Varga Károly, a dévai Geszthy Ferenc Társaság elnöke a Krónika aug. 28-án megjelent, Állami magyar iskola létesülne Déván című írásra reagált. Végre lehetőség nyílik önálló iskolateremtésre Déván, ezzel szemben a Krónika cikkéből árad a bizalmatlanság a kezdeményezést felkaroló Geszthy Ferenc Társaság felé, írta replikájában a szervezet elnöke. Pályázatukban nem írták, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás. Varga Károly szerint a dévai állami iskolában nem öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, amint a Kritika írta -, hanem húsz. A Krónika információi Kofity Magdolna Hunyad megyei tanfelügyelőtől származnak, aki szerint szakképzetlen vagy román anyanyelvű tanár tanítja a fizika, magyar, torna, zene tantárgyakat, valamint az idegen nyelvek egy részét. "A Geszthy Ferenc Társaság 2002. november 12-i alakuló ülésén (melyről a november 14-i Nyugati Jelen is hírt adott) már elhatározást nyert az önálló magyar iskola létrehozása" - áll a társaság elnökének levelében. Ezzel szemben az Apáczai Közalapítványhoz eljuttatott alapító okiraton 2003. január 7-i keltezés szerepel. Az alakulás dátuma azért fontos, mert a két időpont között a magyar kormány Bőjte Csabának ígért anyagi támogatást egy önálló intézmény létrehozására. Az elnök továbbá megjegyzi, hogy a 2,4 milliárdért megvásárolt ingatlanról szakszerű terv készült, amelynek értelmében - mint írja - "minden a helyén van, lehet 9 négyzetméternél nagyobb osztálytermeket létrehozni, sőt még az oszlopoknak is megvan a szerepük". A Krónika szerkesztősége nem kívánta szembehelyezni a felekezeti és világi intézményeket, ugyanakkor Varga Károly replikájának állásfoglalásával ellentétben a Krónikától távol áll, hogy ártson a szórványban élőknek. /"Az oszlopoknak megvan a szerepük" = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
lapozás: 1-3