udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Intézménymutató:
Magyarorsz%C3%A1g%20Legf%C5%91bb%20%C3%9Cgy%C3%A9szs%C3%A9ge
2004. február 17.
Újabb levelet küldött a magyarországi Legfőbb Ügyészség a tiszai ciánszennyezés ügyében Romániának, miután több mint három éve hiába vár a jogsegély-megkeresésre adandó válaszra. A budapesti Fővárosi Főügyészség 2000 nyarán rendelt el nyomozást a tiszai ciánszennyezés ügyében ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás gyanúja miatt. A nyomozást a magyar Országos Rendőr Főkapitányság végzi. A magyarországi Legfőbb Ügyészség eddig öt alkalommal – legutóbb az idén januárban – fordult megkereséssel a román hatósághoz, ám az eddig válaszra sem méltatta. A magyar ügyészség nem tud többet tenni, ugyanis a törvények szerint nincs eszköze arra, hogy a román hatóság hozzáállásán változtasson. /Újabb levél cián-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2006. március 31.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem, Polt Péter megjelent a parlament költségvetési bizottságának március 30-i ülésén, ahol a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt az Altus Rt., valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében kívánta meghallgatni a testület. Gyurcsány Ferenc levélben közölte: alkotmányos kötelezettsége részt venni az ülésen, ezért előre egyeztetett időpontban kész megjelenni a bizottság előtt. Az MSZP képviselői nem jelentek meg az ülésen, ezért a napirendről a bizottság nem tudott dönteni, ugyanakkor a jelenlévő fideszes képviselők Szijjártó Péter javaslatára úgy határoztak, hogy a testület – a házszabály értelmében – lefolytatja az ülést. A Fidesz az állami vagyont ért tetemes kár helyrehozásának vizsgálata céljából kezdeményezte a bizottság összehívását. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn bejelentette: a közérdek sérelmét állapította meg a kormányfővel szemben a Legfőbb Ügyészség a Szalay utcai ingatlan ügyében. Varga Mihály bizottsági elnök az ülés után a sajtónak elmondta: „szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az állítás, miszerint a köz vagyonát mintegy 230 millió forintos sérelem érte. Ez úgy tevődik össze, hogy bérleti díjból az elmúlt években 117 millió forintot, felújításból 125 millió forintot, összesen 242 millió forintot fizetett az állam Gyurcsány Ferenc cégének. Ezzel szemben áll egy lízingdíj, mint állami bevétel, amely 8,3 millió forintot tesz ki. Tehát összességében közel 230 millió forintos kár érte az állami vagyont.” /Gyurcsány nem ment el a meghallgatásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
lapozás: 1-2