udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Intézménymutató:
Moldovai%20K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g%20Korm%C3%A1nya
2004. augusztus 3.
Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Moldova szakadár Dnyeszteren túli területén élő román ajkú diákoknak, miután a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai bezáratták a román nyelvű iskolákat, jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter, hozzátéve, hogy már folyamatban vannak a konzultációk e tárgykörben a moldovai hatóságokkal. Másfelől a román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rákényszeríteni a túlnyomórészt orosz nyelvű Dnyeszteren túli terület hatóságait az iskolabezárásokról hozott döntés megmásítására. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. Ezek között szerepelhet a tiraspoli állami vezetők nemkívánatos személlyé nyilvánítása és a terület exportjára kirótt korlátozó intézkedések bevezetése. /Román szankciók Tiraspol ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2004. augusztus 4.
A romániai tanügyi szakszervezetek több tucat tagja összegyűlt aug. 2-án a bukaresti orosz nagykövetség épülete előtt, hogy felkérje a moszkvai hatóságokat, járjanak közbe a román tannyelvű iskolák bezárása miatt bekövetkezett Dnyeszteren túli válság megoldása érdekében. Az anyanyelvű oktatás tiltása a román tanügyi szakszervezetek megítélése szerint "súlyos precedens egy nép kultúrájának és önazonosságának megsemmisítésére". A tiltakozók felhívással fordultak a külügyminisztériumi, illetve az oktatási tárca vezetőihez, járjanak közben az Európai Uniónál. Az Igor Szmirnov vezette tiraszpoli hatóságok július elsejétől elrendelték a latin betűs írásmódot használó valamennyi iskola bezárását. Transznisztriában összesen nyolc, a chisinaui kormánynak alárendelt román iskola működik, melyekben ötezer gyerek tanul. A transznisztriai hatóságok hat tanintézményről tesznek említést, amelyből kettőt már bezártak. Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Dnyeszteren túli területén élő román diákoknak. A román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. /Bukaresti tiltakozás a Dnyeszteren túli román iskolabezárások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. december 12.
A hivatalos program szerint Vlagyimir Voronin elnök elsősorban azért jött Bukarestbe, hogy megnyissa a moldvai borok fesztiválját. Alkalmat kerített arra, hogy román kollégájával a transznisztriai helyzetről – ezzel kapcsolatban az EBESZ külügyminiszteri értekezletének múlt heti sikertelenségéről, illetve a moldáv-ukrán határ nemzetközi felügyeletéről tárgyaljon. A két ország több mint egy évtizeden keresztül meglehetősen hideg, már-már ellenséges viszonyban volt. A moldáv-román viszont hanyatlása 2001-ben kezdődött el, azután, hogy Bukarestben és Chisinauban a volt kommunisták kerültek hatalomra. A lavinát a Tarlev-kormány igazságügyi minisztere indította el, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében expanziós politikával vádolta meg Romániát. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását. Az újabb vitát az váltotta ki, hogy Bukarest nem volt hajlandó aláírni az alapszerződés-tervezetet, amelyet azonos formában román, illetve „moldovai” nyelven terjesztett elő Chisinau. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé, illetve tették kötelezővé a Moldova Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. 2002 második felében a Voronyin-adminisztráció beszüntette a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását. A Tarlev-kormány felmondta a diákcsere-egyezményt, amelynek alapján évente 2000 moldovai fiatal tanulhatott ösztöndíjjal román egyetemeken. Románia időközben folytatta a „testvérállam” támogatását. Egyebek mellett, a Nastase-kormány egymillió dollárt utalt ki azoknak a moldovai polgároknak, akik saját erőből nem tudták előteremteni az útlevél kiváltásához szükséges összeget. Ugyanakkor, a román állami áramszolgáltató folytatta az energiaszállítást Moldovának annak ellenére, hogy Chisinau hatalmas hátralékot halmozott fel. A hét végén a román államfő arra biztatta moldáv kollégáját, hogy forduljon bizalommal Bukaresthez, ha nehézségekkel találja magát szemben, „legyen szó bármiről, beleértve a földgáz és a villanyáram árának túlzott növekedéséről”. Az oroszbarát Voronyin és a Kreml kapcsolatai időközben megromlottak. /Szőcs Levente: Moldáv-román viszony: elolvadt a jég? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2006. február 9.
A romániai-moldovai gazdasági kapcsolatok helyzetéről tárgyalt a hét közepén Chisinauban a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Winkler Gyula miniszter vezette küldöttsége. Winkler zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást Valeriu Lazarral, a moldáv kormány gazdasági és kereskedelmi miniszterével a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A 2005-ös év egyébként rekordév volt a két ország gazdasági kapcsolataiban. A kereskedelmi áruforgalom volumene elérte a 411,2 millió dollárt, 46 százalékkal növekedve az előző évhez képest. Románia Moldovába irányuló kivitele 326 millió dollár volt, az import értéke pedig 85,2 millió USD. Tavaly, november végén 2 139 moldáviai tőkével működő vegyes vállalatot tartottak nyilván Romániában, a befektetett tőke összértéke pedig 15,36 millió dollár volt, s ezzel Moldávia a 36. helyet foglalja el a származási országok szerint összeállított tőkerangsorban, míg Románia Moldávia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. /Épülő kereskedelmi kapcsolatok Moldovával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2006. december 8.
Konzultációkra hazahívták Filip Teodorescut, Románia moldovai nagykövetét. Bukarest a nagykövettől kíván tájékozódni arról, hogy a moldovai Európai Integrációs és Külügyminisztérium milyen álláspontra helyezkedik Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnökének egyik moldovai lapnak adott interjúja kapcsán. A moldovai kormány azt sérelmezi, hogy Caramitru az interjúban elmarasztaló kijelentéseket tett a moldovai kommunista vezetéssel kapcsolatban, és azt is leszögezte, hogy Moldova történelmileg mindig Romániához tartozott, és előbb-utóbb visszatér az anyaországhoz. A román diplomácia szerint Ion Caramitrunak jogában áll magánszemélyként kifejezni véleményét, amelyet nem lehet Románia hivatalos álláspontjának tekinteni. Az UNITER elnökének kijelentései miatt a moldovai külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét. A román–moldovai kapcsolatos feszültté válásához az is hozzájárult, hogy Vlagyimir Voronyin moldovai államfő azzal vádolta meg Romániát, hogy beavatkozik országa belügyeibe. /Fall Sándor: Hűlő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
lapozás: 1-5