udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Nagyenyedi%20Reform%C3%A1tus%20Egyh%C3%A1zk%C3%B6zs%C3%A9g
2006. március 21.
Elhúzódik a nagyenyedi református egyházkerület tulajdonába tartozó természetrajzi és történelmi múzeum visszaszolgáltatása. Ada Rus városházi szóvivő szerint az egyházkerületnek előbb bizonyítania kell a tulajdonjogot. Kónya Tibor iskolalelkész jelezte, hogy minden szükséges iratot eljuttattak Bukarestbe, és válaszra várnak. A könyvtár átadása viszonylag simán ment – számolt be Györfi Dénes könyvtáros. A könyvtár 1848-as pusztulása után gróf Mikó Imre, a kollégium akkori főgondnoka 5000 kötetet ajándékozott a kollégiumnak. A könyvtár egyik gyöngyszeme egy 1474-ből származó, latin nyelvű ősnyomtatvány, melyre 1849-ben Herepey Károly talált rá egy 20 km-re lévő hegyi faluban, ahol egy román család fejőszéknek használta. A Bethlen-kastélybéli történelmi múzeumban néhány avar kori leleten kívül szinte semmi sem idézi a hajdani állapotokat. A természetrajziból gróf Mikó Imre éremgyűjteménye hiányzik. /Tamás András: Enyedmúzeumi huzavonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2006. május 20.
Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./2006. június 17.
A nagyenyedi fogolytáborban 1945-ben elhalálozott 238 honvédnek kíván emlékhelyet létrehozni az enyedi református temetőben a Fehér megyei RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a Nagyenyedi Református Egyházközség. A kezdeményező a THHB, illetve ennek elnöke, Pataki József volt, aki felkutatta a fogolytáborban elhunyt és ide eltemetett magyar katonák nevét, rangfokozatát és születési dátumát. Az RMDSZ felhívásokat jelentetett meg a magyarországi, valamint az erdélyi médiában, kérve a magyar közösségek, egyének támogatását a Nagyenyeden felállítandó honvéd emlékmű létrehozásához. Támogatás nem érkezett, ezért 2005 nyarán az RMDSZ saját forrásokból, önerőből elkezdte a munkát. Bogdanovics Nagy Péter műépítész terve alapján elvégezte az alapozást, felállítottak egy szilatömböt. Az új terv szerint a kőfalban helyezett 10 márványtáblára vésetik fel a honvédek nevét. Ezek a honvédek otthonuktól távol, Nagyenyeden haltak meg. /Takács Ildikó: Honvéd-emlékhely Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./
lapozás: 1-3