udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
16
találat
lapozás: 1-16
Intézménymutató:
Nagyv%C3%A1radi%20Ady%20T%C3%A1rsas%C3%A1g
2004. január 20.
A nagyváradi Ady Társaság 2003 végén újra kiadta Tabéry Géza (1890–1958) Emlékkönyv című, az Erdélyi Szépmíves Céh által 1930-ban megjelentetett érdekes, könyvritkaságnak számító forrásmunkáját. "Ez a kis könyv az erdélyi magyar irodalom kifejlődésének néhány mozzanatát akarja megörökíteni. Nem irodalomtörténet, még csak nem is tökéletes seregszemle" – írta saját munkájáról a nagyváradi író, újságíró, irodalomszervező. /Emlékkönyv. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./2004. február 10.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület január 27-én zarándoklatot szervezett Budapestre, Ady Endre halálának 85. évfordulója alkalmából. A megemlékezőket elkísérték a Nagyváradi Ady Társaság, a Nagyváradi Művelődési Céh, valamint a partiumi sajtó képviselői. A főhajtó tisztelgést Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. A költő sírjánál a nagyváradiak mellett magyarországi és felvidéki meghívottak is beszédet mondtak. Hodossy Gyula költőnek, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének a beszédében külön hangsúlyt kapott a magyar irodalom egységének a gondolata. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke a vátesz költő máig hatóan érvényes igazságait sorolta beszédében. Pomogáts Béla irodalomtörténész értékelte a költőóriás szerepét a korabeli politikai széljárásokban. Tőkés László a költő A magyar Ugaron című versét idézte fel. „A pusztán maradt várost siratja Jeremiás, és mi, erdélyiek Pusztakamarásra, Pusztaújlakra és elpusztult erdélyi falvainkra gondolunk, és alig megújuló életünk újabb kori jégveréseire.” /Aniszi Kálmán: "Másképpen lesz holnap" Zarándoklat Ady Endre sírjánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./2004. november 22.
Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./2004. december 28.
Kupán Árpád nagyváradi történész Szabadkőművesek Nagyváradon /Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ című könyve alapos kutatómunka gyümölcse. Kupán Árpád a mai Románia területének 28 városában talált adatokat szabadkőműves páholyokra, Nagyváradon például három páholy is alakult. /Balla Tünde: Szabadkőművesek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2005. április 18.
Az Ady Endre Emlékmúzeum védelmében kéthete kértek segítséget a nagyváradiak, mert a Legfelsőbb Bíróság a görög keleti egyháznak ítélte az intézménynek otthont adó hajdani Müllerájt, a régi Széchenyi-szálló épületével, és hétezer négyzetméternyi területtel egyetemben. A Müller-féle kávéház 50 évig volt Ady Endre méltó nagyváradi kegyhelye, a nagyváradiak most attól tartottak, hogy kegyeletsértő módon utcára kerülhet az intézmény. A költői hagyatékot ápoló Nagyváradi Ady Társaság, utcai demonstrációt helyezett kilátásba. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere most nyilvánosságra hozta: az Ady Endre Emlékmúzeum épülete nem ortodoxoké, hanem a Bihar megyei Tanács tulajdonában van. A megyei önkormányzat megfelelő iratokkal igazolni is tudja ezt. A nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogászai korábban elmulasztottak utána járni, és mellékelni a perdöntő dokumentumokat. /(Lakatos Balla Tünde): Nem az ortodoxoké a Mülleráj! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2005. december 12.
Dr. Indig Ottó, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a jeles irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, publicista és tanár 69 esztendős korában elhunyt /Gertyámos, 1936. okt. 18. – Nagyvárad, 2005. dec. 9./. Több évtizedes középiskolai és főiskolai pedagógusi munkája mellett a Kelet-Nyugat, a Bihari Napló, az Erdélyi Napló, majd a Várad folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. Irodalom-, sajtó- és színháztörténeti szerzőként tizenegy kötetet jelentetett meg, képzőművészeti kritikusként és műgyűjtőként is nagyra becsült tagja volt a város polgárságának. /A Nagyváradi Ady Társaság: Elhunyt dr. Indig Ottó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./2005. december 13.
Nagyváradon a Tolnay című monográfia bemutatóján Meleg Vilmos köszöntötte a megjelenteket, emlékeztek a szerzőre, a december 9-én elhunyt dr. Indig Ottó irodalomtörténészre, színháztörténészre. Tolnay Tibor elsősorban festő, másodsorban színész, a Szigligeti Színház tiszteletbeli tagja. Gittai István költő beszélt az elhunyt szerzőről, a Nagyváradi Ady Társaság elnökéről. Tolnay Tibor önerőből képezte magát, így vált festővé. Tolnay Tibor elsősorban grafikus és tájfestő. /Gálovits Zoltán: Szerzője nélkül mutatták be a Tolnay című monográfiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 13./2006. január 27.
Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2006. január 27.
Születésének százéves évfordulója alkalmából Horváth Imre-emlékévvé nyilvánította a 2006-os évet a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ szülővárosában, Margittán, a nevét viselő könyvtár szavalóversenyt szervez, a NAT pedig irodalomtörténeti szimpóziumon szeretné méltóképpen ünnepelni. Tervezik a költő bronz mellszobrát felállítani Nagyváradon kedvenc sétálóhelyén, a Körös-parton, vagy a már több magyar személyiség szobrának helyet adó Petőfi-parkban. Emellett Nagyvárad post mortem díszpolgárává avattatnák. Bemutatkozott a NAT-ot új elnöksége is: Szilágyi Aladár közíró az új elnök, alelnökök Jakobovits Miklós és Szűcs László. A szervezet továbbra is kiadja a Várad folyóiratot. /P. M.: Horváth Imre-emlékév lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2006. május 16.
Nagyvárad és Berettyóújfalu sikeres közös pályázatának eredményeként találkozhattak május 15-16-án Nagyváradon, Bihar megye székhelyén az említett két város könyvtárosai. A tanácskozásnak helytörténeti gyűjtemények kialakítása volt a központi témája. Tavaszi Hajnal, a Nagyváradi Ady Társaság ügyvezetője, a rendezvény egyik szervezője azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a helytörténethez kapcsolódó kötetek, kéziratok a legkeresettebbek a tékákban, jóllehet épp ezeknek a kiadványoknak a feldolgozása akadozik leginkább. A marosvásárhelyi Teleki Tékából érkezett Spielmann Mihály beszámolt arról, hogy a Teleki Téka Alapítvány jóvoltából megújult az erdélyi intézményt befogadó ingatlan, bővült a könyvtár számítógép-állománya és hogy a Borsos Tamás Egyesület fiatal és jól képzett történészekből álló tagsága záloga a jövőbeli szakszerű munkának. /Gurzó K. Enikő: Könyvtárosok a történetírásról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 16./ Emlékeztető: készült ilyen útmutató, Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus a szerzője: Segédlet falumonográfia írásához. /Oláh István: Csűrkapuk nyikorgásának fölöttébb hasznos voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. dec. 15./2006. május 19.
Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2006. május 22.
Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./2006. szeptember 25.
Több mint százfős közönség közel egy órán át állt sorban Nagyváradon Varga Gábor könyvének dedikáltatásáért. Nem véletlenül Nagyváradon volt Varga Gábor Toronyiránt, avagy toborzó léleknagyobbításra /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének bemutatója. A szerző ugyanis – akit sokan az ország más részében inkább úgy ismernek, mint a Szabványvédelmi Hivatal vezetőjét, mintsem közírót – annak idején Váradon, az Arlusban, péntek esténként az Ady Endre Irodalmi Kör aktív tagjaként, szervezőjeként volt ismert. Így magától értetődő volt, hogy a többnyire 1989 előtt megjelent írásaiból készült válogatáskötetet itt mutassák be. A Mentor igazgatója, Káli Király István visszaemlékezett a Varga Gáborral együtt töltött egyetemi évekre is. „1968-ban, még Temesváron Gábor Tábornokok című drámájából olvastam fel, akkoriban nem értettem azt az időszakot, nem találtam a helyemet, ő igen. Bár fiatalabb két évvel, mint én, tíz évvel idősebb volt már akkor is” – fogalmazott Káli Király. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a könyvben fellelhető, harmincöt évet átfogó negyven írást úgy értékelte: Varga Gábor a szónoki fordulatoktól sem riad vissza, és nem egyszer hangoztatja a kívülállóságát. /Both Abigél: Léleknagyobbítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2006. november 6.
Kevesen gyűltek össze Nagyváradon, hogy a város egyik legismertebb költőjére, Horváth Imrére /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ emlékezzenek a Rulikowsky-temetőben. A költőhöz fűződő emlékeit idézte fel Szilágyi Aladár. Az újságíró elmondta, a centenáriumra a Nagyváradi Ady Társaság egész alakos szobrot szeretett volna állítani a margittai születésű, több mint fél évszázadon át Nagyváradon élő költőnek. Erre azonban nem sikerült összegyűjteni a szükséges pénzt. „Sok kiadatlan vers maradt utána, ezek egy részét tíz évvel ezelőtt sikerült megjelentetni” – mondta Szűcs László költő, aki szintén idézett Horváth Imre verseiből. /Horváth Imre-centenáriumot tartottak a Partium fővárosában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 23.
Születésének 129. évfordulóján, november 22-én sokan emlékeztek Nagyváradon Ady Endrére. Az Ady-múzeum előtti mellszobrot először a költőről elnevezett gimnázium, majd a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) koszorúzta meg, lassan a szobor talapzata megtelt koszorúkkal: minden magyar gimnázium, az RMDSZ megyei és városi szervezete, a református egyházkerület, a Partiumi Írószövetség és magánemberek is koszorúztak. A meghitt ünnepség végén Varga Vilmos színművész adott elő egy Ady-verset. /Ady-megemlékezés Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. december 12.
Kinde Annamária ötödik verseskönyvét /Mondhatatlan, Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ mutatták be december 13-án, vasárnap Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A kötet a szerzőnek az első Nagyváradon kiadott verseskönyve. /Bemutatták a Mondhatatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
lapozás: 1-16