udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
854
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 841-854
Intézménymutató:
NATO%20/%C3%89szak-Atlanti%20Sz%C3%B6vets%C3%A9g/
1990. május 12.
Sergiu Celac külügyminiszter az Észak-Atlanti Közgyűlés párizsi ülésszakán, ahol meghívottként részt vett, javasolta, hogy az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai tanácskozáson Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jogok védelméről. /MTI/1990. október 21.
Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/1991. február 13.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./1991. április 3.
Adrian Nastase külügyminiszter német kollégája meghívásának eleget téve Bonnban tárgyalt Hans-Dietrich Genscherrel az európai helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A román külügyminiszter németországi látogatásával országa elszigeteltségén próbált enyhíteni, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nastase kifejtette, írja a lap, hogy mivel a NATO-val szemben vákuum keletkezett, Kelet-Európának fontolóra kellene venni egy regionális struktúra létrehozását. Talán létrejöhetne egy közép-európai unió, úgyis, mint a Nyugat-Európai Unió partnere, konzultatív fórum lenne megfigyelőkkel a Nyugat-Európai Unió, az Egyesült Államok és a Szovjetunió részéről, átmeneti láncszem a páneurópai biztonsági mechanizmus megteremtéséig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./1991. július 4.
Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./ 1991. augusztus 21.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./1991. október 12.
Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/1991. október 12.
Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/1991. október 30.
Petre Roman okt. 29-én Brüsszelben felkereste Manfred Wörner NATO-főtitkárt. A kiadott NATO-közlemény szerint a főtitkár kifejezte reményét, hogy Románia tovább halad a reformok útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./1991. november 26.
Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására nov. 25-26-án Nicolae Spiroiu védelmi miniszter vezetésével román katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./1992. február 22.
Manfred Wörner, a NATO főtitkára hét hónapon belül másodszor járt Bukarestben, találkozott Petre Roman volt kormányfővel, Stolojan miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel, a román külügyminiszterrel és védelmi miniszterrel, részt vett a bukaresti Euro-atlanti Központ ünnepélyes megnyitásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ 1992. április 9.
Örülök, hogy egyetértés alakult ki azzal a magyar véleménnyel kapcsolatban, hogy az új Európában a kisebbségi kérdés és a kisebbségi jog megszűnik kizárólag emberi jog, humanitárius probléma lenni, és mindinkább biztonsági kérdéssé válik - nyilatkozta dr. Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a NATO Eurocsoportjának lisszaboni szemináriumán. A kétnapos találkozó egyik fő témája volt a kapcsoltok alakulása a közép-kelet-európai országok, másfelől a nyugati szervezetek mint a NATO, WEU, az Eurocsoport /mely a NATO európai tagországainak szervezete Franciaország és Izland kivételével/ - között. /Muharay Katalin: A kisebbségi jog biztonsági kérdéssé válik. = Magyar Hírlap, máj. 9./1992. június 7.
Az etnikai konfliktusok kiszélesedése földrészünkön veszélyes, mondta Oslóban, a NATO ülésén Adrian Nastase külügyminiszter. /Magyar Hírlap, jún. 8./1992. június 10.
Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/1992. november 21.
Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./1992. november 27.
Haditengeri támaszpontot épít a NATO Románia fekete-tengeri partvidékén, Agigea város közelében, jelentette be Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia /Romania Mare/ Párt elnöke. /MTI/1993. február 17.
Iliescu elnök febr. 17-én hivatalos látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában és találkozott a szervezet vezetőivel. Ez volt az első eset, hogy román államfőt fogadtak a NATO központjában. /L. P.: Iliescu elnök először a NATO-nál. = Népszabadság, febr. 18./ Iliescu elnök Brüsszelben megbeszélést folytatott Jacqes Delors-ral, az Európai Közösség elnökével is. Megbeszélésükről azonban semmilyen írásos visszhang nem született, az EK székházában erről senki nem akar nyilatkozni. /Pesti Hírlap, febr. 20./1993. február 24.
Dobrica Cosic jugoszláv elnök febr. 24-én Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel. Szóba került a jugoszláv hajók embargósértése is. A jugoszláv államfő nagyra értékelte Iliescunak a brüsszeli NATO-központban tett nyilatkozatát, miszerint Románia nem fogja erőszakkal kikényszeríteni az embargó betartását. Cosic szerint Románia sikerrel töltheti be a közvetítő szerepet. /Kényes kérdésekről is tárgyal Iliescu és Cosic. = Magyar Hírlap, febr. 25./1993. április 1.
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról hazatérve Spiroiu védelmi miniszter kijelentette, hogy 1994-től Románia részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. Spiroiu tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./1993. június 7.
Melescanu külügyminiszter jún. 5-én részt vett a Budapesten megrendezett NATO-szemináriumon és rövid, nem hivatalos megbeszélést tartott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Erről a megbeszélésről Melescanu részletes interjúban számolt be jún. 7-én a bukaresti rádióban. Elmondta, hogy a román vezetők készek találkozni magyar kollégáikkal, hogy közösen mérjék fel a tennivalókat, fontosnak tartja az alapszerződés megkötését, továbbá azt, hogy Magyarország támogassa Románia felvételét az ET-be. Jeszenszky Géza kijelentette: "Sietnék Bukarestbe, ha az asztalon levő 41 magyar javaslat pontjaiban reményt látnék az előrehaladásban." Magyarország kész támogatni Románia Európa tanácsi felvételét, "ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik." / Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu nem hivatalos találkozója Budapesten. = Magyar Hírlap, jún. 8./ 1993. július 16.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének meghívására a múlt hónapban román küldöttség utazott a NATO főparancsnokságra. A hét legnagyobb párt egy-egy tagja utazott el. Az RMDSZ-t Buchwald Péter képviselte, aki elmondta, nem tudja, miért hívták meg a román küldöttséget. Szóba került a kelet-európai országok belépése a NATO-ba. A román küldöttség tagjai megkérdezték, Románia mikor léphet be a NATO-ba. Azt a választ kapták, hogy majd amikor a demokrácia és a gazdaság bizonyos szintjét eléri. Ilyen szempontból a NATO képviselői az első helyre Magyarországot tették, Romániát pedig az utolsóra. /Román Győző: Civil szemmel egy katonai szövetségről. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./ 1993. július 20.
Romániába látogatott az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége, élén Loic Bouvard elnökkel. A sajtóértekezleten a NATO jelenlegi szerepköréről beszéltek. A NATO feladata jelenleg a fegyveres konfliktusok megelőzése. A konfliktusok most főleg az etnikai és határkérdések síkján merülnek fel. Oroszországban a visszarendeződés jelei mutatkoznak, ami aggodalomra ad okot. Kollektív bizonságra kell törekedni, amelynek egyik fő tartóoszlopa a NATO. /D. Barta Margit: Kollektív európai biztonság a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.1993. július 20.
Romániába látogatott az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége, élén Loic Bouvard elnökkel. A sajtóértekezleten a NATO jelenlegi szerepköréről beszéltek. A NATO feladata jelenleg a fegyveres konfliktusok megelőzése. A konfliktusok most főleg az etnikai és határkérdések síkján merülnek fel. Oroszországban a visszarendeződés jelei mutatkoznak, ami aggodalomra ad okot. Kollektív bizonságra kell törekedni, amelynek egyik fő tartóoszlopa a NATO. /D. Barta Margit: Kollektív európai biztonság a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.1993. augusztus 17.
Aug. 16-án a védelmi miniszter meghívására Bukarestbe látogatott Sir Richard Ferderick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottságának elnöke. A kétoldalú kapcsolatokról volt szó Nicolae Spiroiu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain, fogadta Iliescu elnök is. Románia a NATO teljes jogú tagja kíván lenni, közölte Melescanu. /Románia NATO-tagságra törekszik. = Népszabadság, aug. 17./ Vincent tábornagy válasza: A NATO-val való szorosabb kapcsolatnak párosulnia kell a szomszédokkal való jó katonai együttműködéssel. Vincent tábornagy aug. 17-én továbbutazott a Moldovai Köztársaságba. /Magyar Nemzet, aug. 18./ Spiroiu cáfolta két NATO-támaszpont Romániában való létesítéséről szóló híreszteléseket, ilyen ajánlat el sem hangzott. /Az európai biztonság támpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1993. szeptember 16.
Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO "kétféle sebességet" alkalmaz a volt szocialista országok felzárkózásában. Nemrégiben Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette, amikor a NATO kelet-európai politikájáról volt szó. A térség többi országát "más államok" névvel illették. Annak ellenére, hogy Niculae Spiroiu védelmi miniszter bejelentette, Románia csatakozni akar a NATO-hoz. Alain Lamassure, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszter leszögezte, kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. /B. T., Bukarest: Bukarest is a NATO-ba készül. = Magyar Hírlap, dec. 16./1993. szeptember 20.
Jeszenszky Géza külügyminiszter látogatása úgy ért véget, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően, írta az Evenimentul Zilei szept. 20-i száma. /Bukarest: nincs konkrét eredmény. = Népszabadság, szept. 21./ Az Evenimentul Zilei ugyanezen számában Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár kijelentette, hogy Románia versenyben áll Magyarországgal a NATO-ba való felvételért. "A külföldi magyar körök sokban hozzájárultak ahhoz, hogy Romániáról hamis kép alakuljon ki", állapította meg az államtitkár. /Román lapok Jeszenszky látogatásáról. Nem volt diadalmenet. = Pesti Hírlap, szept. 21./1993. szeptember 21.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./1993. október 4.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./1993. október 4.
Borisz Jelcin elnök a NATO-tagországoknak írt levelében a kelet-európai országok felvétele ellen foglalt állást. Erre reagált Traian Chebeleu elnöki tanácsos, mondván, senkinek sem kell engedélyt kérnie a NATO-tagsághoz. Chebeleu szerint az alapvető kérdés az, hogy a NATO továbbra is azonos módon viszonyul-e a térség államaihoz. Bármilyen különbségtevés megbontaná az övezet egyensúlyát. /Bogdán Tibor: Románia a NATO és Moszkva között. = Magyar Hírlap, okt. 4./1993. október 11.
Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.