Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193

Intézménymutató: Nemzetk%C3%B6zi%20Valutaalap%20/IMF/

1991. január 26.

A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Romániában járt küldöttsége a román kormánnyal való tárgyalásokat követően bejelentette, hogy javasolni fogja, nyújtsanak Romániának egymilliárd dolláros kölcsönt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./

1991. január 26.

1991. április 11.

Az 1989-es fordulat óta először szavazott meg az IMF hitelt /517 millió dollárt/ Romániának. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

1993. február 20.

Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1993. július 14.

A Nemzetközi Valutaalap /NVA/ küldöttsége Bukarestben tárgyal a román kormány képviselőivel az ősszel esedékes újabb egymilliárd dollár körüli újabb kölcsönről. /NVA-küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1993. július 23.

Az Evenimentul Zilei szerint a Román Nemzeti Bank tartaléka mindössze 50 millió dollár, az esedékes törlesztés pedig 340 millió dollár. Amennyiben nem sikerül a Nemzetközi Valutaalappal megállapodni a készenléti hitelről, akkor Románia fizetésképtelenné válik. - A dollár napi árfolyama május elejétől 600-ról 780 lejre nőtt. /Románia, Fizetésképtelenség? = Új Magyarország, júl. 23./

1993. július 24.

Eredménytelenül végződött a román korány tárgyalása a Nemzetközi Valutaalappal, mert a kormány ne teljesítette az igényeket, az infláció növekedése megállíthatatlan és tovább finanszírozzák a ráfizetéses vállalatokat. Ez az ország fizetésképtelenségét eredményezi, ami könnyen újabb valutaelkobzást eredményezhet, vélik a megfigyelők. /Újból elkobozzák a valutát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1993. augusztus 24.

A Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint, melyet az Evenimentul Zilei (Bukarest), aug. 19-i száma közölt, a kelet-európai országok közül Románia halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött. Az inflációs ráta 1992-ben 200 százalékos volt, de ebben az évben valószínűleg eléri az 500 százalékot. A nemzeti össztermék csökkenése 1991-ben és 1992-ben 15 százalékos volt, idén is 5 százalékkal csökken. Az állami költségvetés 1993-as deficitjét előzőleg a nemzeti össztermék 4 százalékára becsülték, de ha az állami jövedelmek tovább csökkennek, elérheti a 8-10 százalékát is. /Sz. P.: Gazdasági körkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1993. szeptember 8.

Washingtonban magas rangú román küldöttség folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a hosszú ideje zárolt készenléti kölcsön felszabadításáról. A kérdésről csaknem egy éve folyó tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a nagymértékű költségvetési hiánnyal, a reformfolyamatok megtorpanásával. Iliescu elnök ugyanakkor cáfolta a nézeteltéréseket, szerinte kizárólag technikai jellegű kérdések miatt késik az egyezmény aláírása. /Népszabadság, szept. 8./

1993. szeptember 9.

Romániában az inflációs ráta 1992-ben 210 százalék volt, idén pedig várhatóan 190 százalék lesz. Az ország gazdaságából 67 százalékot kitevő állami vállalatok termelése 1992-höz viszonyítva 9-10 százalékkal csökkent. A nagy sztrájkhullám ezt további 5-6 százalékkal növeli. A nemzeti össztermék 7-8 százalékkal csökkent. Továbbra sem változtattak azon, hogy a hatalmas veszteséggel működő hatalmas állami vállalatokat támogatják. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. /Makkay József: Állami monopóliumok uralkodnak a román gazdaságban. = Magyar Nemzet, szept. 9./

1993. szeptember 21.

Mircea Cosa frissen kinevezett reformügyi államminiszterrel, Florin Georgescu pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával az élen 14 tagú küldöttség utazott Washingtonba, folytatni a még júniusban megszakadt tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. /Magyar Nemzet, szept. 21./

1993. szeptember 22.

Román kormányküldöttség több napon át igyekezett meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, hogy írja alá a készenléti hitelegyezményt. A Nemzetközi Valutaalap elégtelennek tartja az eddigi román intézkedéseket. /Bogdán Tibor, Bukarest: Románia a valutaalap segítségét várja. = Magyar Hírlap, szept. 22./

1993. november 9.

A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja mindkét szárnya elégedetlen a kormánnyal, írja a Romania Libera nov. 9-i száma. Döntő fontosságú, hogyan zárulnak a Nemzetközi Valutaalap és a kormányküldöttség most folyó washingtoni tárgyalásai. /Magyar Hírlap, nov. 10./

1993. december 10.

Hosszú, többször megszakadt tárgyalássorozat után dec. 10-én Bukarestben a kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői aláírták a stand-by egyezményt, mely tizennyolc hónapig lesz érvényes. Az egyezményt - a pénzintézet követelésére - a parlamentnek is el kell fogadni. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a romániai reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen állami nagyvállalatot sem privatizáltak. A kormánynak ki kell dolgozni egy rövid távú programot. Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója bejelentette, hogy Románia 680 millió dollárt igényel a program végrehajtására. /Biztató számok. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11., Románia megegyezett a Nemzetközi Valutaalappal. = Magyar Nemzet, dec. 11./

1994. május 14.

A Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta a 700 millió dolláros hitel folyósítását, amelyet 19 hónap alatt, több részletben adnak Romániának. Az első részlet, 316 millió dollár most érkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ A Romániával aláírt memorandum előírja, hogy idén 2300 állami vállalatot privatizáljanak. /Pesti Hírlap, máj. 14./

1994. július 16.

Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./

1994. október 19.

Okt. 19-én Iliescu elnök fogadta a Romániába látogató Michel Camdessust, a Nemzetközi Valutaalap elnökét. A találkozó után Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette, hogy a megbeszélések tartalmasak voltak. A vendég nagyra értékelte a román gazdaságban elért haladást, a Nemzeti Bank tartalékainak növekedését, a privatizációban látott lemaradást. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

1994. november 10.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, majd Vacaroiu miniszterelnök nov. 10-én találkozott a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Maxwell Watson vezette küldöttségével. Watson kijelentette, hogy Románia sikereket ért el az infláció csökkentésében és a gazdasági növekedésben. Továbbra is szigorú adórendszer és pénzügyi politika szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

1994. november 10.

1995. február 22.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1995. március 16.

Hagyománya van annak, hogy a román belpolitikai gyakorlat, valamint a külpolitikai elvek és célok ellentmondanak egymásnak, írja Gyarmath János /Bukarest/. Bukarest sietve ír alá, vállal kötelezettségeket, de azokat nehezebben alkalmazza. Így történt az Európa Tanáccsal vagy a Nemzetközi Valutaalappal történt egyeztetéskor is. /Magyar Nemzet, márc. 16./

1995. május 11.

Megnyílt az első értéktőzsde Romániában, ez előfeltétele a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hitelnyújtásainak is. /Magyar Hírlap, máj. 11./

1995. június 2.

A villamosművek sztrájkolni kezdtek jún. 2-án. A villamosipari dolgozók a reálbér 5 %-os növelését követelik, a kormány 1 %-ot ajánlott fel. Az Adevarul jún. 2-i száma szerint a kormánynak jól jön a sztrájk. Románia nem teljesítette a privatizációra vonatkozó ígéreteit, ezért a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette az 500 millió dolláros hitelnyújtást. A sztrájk miatt a kormány a szakszervezetekre háríthatja a felelősséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1995. szeptember 22.

Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

1995. december 23.

A Nemzetközi Valutaalap 280 millió dolláros pótlólagos hitelt nyújt Romániának. /Napi Gazdaság (Budapest), dec. 23./

1996. január folyamán

1995 decemberében a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ átutalta Romániának a 280 millió dolláros kölcsönt, az ún. stand-by egyezmény határidejét meghosszabbították 1997. áprilisáig. Ennyi időt kapott Románia egy újabb gazdasági program megvalósítására, ennek keretében az inflációt 20 % alá kell csökkenteni. /Pénz & Piac (Sepsiszentgyörgy), vállalkozók, menedzserek, üzletemberek lapja, II. évf. 5. sz. - jan. 10-24. - ez az idei első szám. Kiadja a Grandimpex Kft, tulajdonosa: Főcze Gyula, a lap főszerkesztője Dali Sándor./

1996. január folyamán

1996. március 8.

Romániának még mindig nincs költségvetése. Már tavaly novemberben elkészült a költségvetés tervezete, erre szükség is volt, mert a hitelfolyósítást 1995 nyarán befagyasztották és a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak akarta bizonyítani, rendelkezik a tervezettel, vázolta fel a jelenlegi helyzetet Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ezután megkezdődött a halogatás, januárban összehívták a szakbizottságot, melynek ő is tagja, a bizottság előterjesztette a tervezetet. Tovább tart a halogatás. Vida Gyula szerint a ez a tervezet megalapozatlan. Románia külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben kétmilliárdra nőtt. Az ország valutatartalékai 1995-ben 50 százalékkal csökkentek, jelenleg ez félmilliárdos összeg. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

1996. március 26.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztette a Romániának korábban jóváhagyott készenléti hitel első, 70 millió dolláros részletének folyósítását. John Hill, az IMF bukaresti képviselője a lépést azzal indokolta, hogy Románia nem teljesítette a nemzetközi pénzügyi szervezet valamennyi feltételét. - A készenléti hitelmegállapodás az év végéig 400 millió dollár folyósítását irányozta elő Románia számára. /A Valutaalap elégedetlen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

1996. március 26.

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193