udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Intézménymutató:
N%C3%A9p%20%C3%9Cgyv%C3%A9dje%20/Avocatul%20Poporului/
1996. október 3.
Okt. 2-án és 3-án vitatták meg a szenátusban a Nép Ügyvédje /Ombudsman/ intézményének törvénytervezetét. Hosszú Zoltán szenátor javasolta, hogy a Nép Ügyvédjének egyik helyettese a kisebbségeket képviselje, de javaslatát leszavazták. Dr. Csapó Károly javasolta, hogy ne csak a sérelmet szenvedett egyén fordulhasson az intézményhez, hanem a szervezet vagy közösség képviselője is, azonban ezt sem szavazta meg a többség. Szabó Károly figyelmeztetett, hogy ez csak kirakatintézmény lesz, hiszen sorra elvetették a módosításokat. Ez lett a sorsa Hosszú Zoltán másik javaslatának, amikor törölni akarta a korlátozásokat a katonai szolgálatukat és büntetésüket töltő személyek esetében. A tervezetet okt. 3-án a szenátus megszavazta, figyelmen kívül hagyva a módosító javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./2000. szeptember 21.
A magyar ombudsmani rendszert tanulmányozta Paul Mitroi, a romániai Nép Ügyvédje Hivatal vezetője három napon át, tárgyalt Gönczöl Katalinnal, az állampolgári jogok magyar országgyűlési biztosával. Paul Mitroi elmondta: a román ombudsmani hivatal hasonlóan működik, mint a magyarországi, bár fiatalabb, mivel csak 1998. januárjában kezdte meg munkáját. /Román-magyar ombudsmani megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./2003. március 21.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója tagjainak aláírásával kezdeményezője lesz az alkotmánymódosító törvénytervezetnek. A módosítás keretében az oktatásra vonatkozó kiegészítést javasolták: "Az oktatás valamennyi szinten (fokon) állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik". Ez azt jelenti majd, hogy a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg. További kiegészítő javaslatok: "Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek jelentős arányban élnek, a szerves törvényben előírt feltételek mellett biztosított anyanyelvük használata szóban és írásban a helyi közigazgatási egységekkel, valamint a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban." "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben előírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok előtt." A Nép Ügyvédje, valamint az Alkotmánybíróság intézményeinek a megerősítése, hatáskörének kiszélesítése. A sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának a megszüntetése, a prefektus intézményének a törlése, a helyi autonómia bővítése. A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeket államalkotó nemzeti közösségként kell meghatározni. "A nemzeti közösségnek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szerveződnek." /Varga Attila: Összegzés az alkotmánymódosítás első szakaszának végén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./2004. április 29.
Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2005. december 21.
Bekeményített a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a matematika és informatika szakos oktatók lemondása és a kari tanácsban betöltött tisztségük felfüggesztése után. – Személyi és szabad véleménynyilvánítási jogaimat sértette meg az intézmény vezetősége. Ezért a BBTE etikai bizottságához és a Nép Ügyvédjéhez fordulok, ha az egyetem következő hivatalos tájékoztatójában nem jelenik meg a legutóbbi számban közöltek cáfolata – jelentette ki Kovács Lehel, utalva arra a december 15-én iktatott és a most közölt pontosításra. A Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga, a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közleményben azzal vádolták Kovács Lehelt, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor úgy nyilatkozott: leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását a matematika karon. Mint ismeretes, a karon tanító magyar oktatók egyhangúlag úgy vélik, hogy formailag valóban halasztás történt, de ez gyakorlatilag a leszavazással egyenértékű. A dokumentum ugyanakkor éles támadást tartalmaz az informatika szakos oktatóval szemben. – Sajnos tudományos kutatásai nem érnek fel az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységével, ezért azt javasoljuk neki, foglalkozzon szakterületével – áll a közleményben. Indoklásképpen a Műszaki Szemle című folyóiratban közölt, a hétfalusi csángók regionalizmusairól, valamint a hosszúfalui fafaragászati iskoláról szóló cikkeit említik, amelyeknek semmi közük nincs a szakterületéhez. Megjegyzik: ennyit közölt az idén, majd hozzáteszik, várják, hogy megvédje doktori disszertációját. Kovács szerint az egyetem vezetői szelektíven válogattak az idei tudományos terméséből, rosszhiszeműen kezelték ezeket az adatokat, hiszen elvonatkoztattak több olyan kiadványtól, ami szakterületéhez kapcsolódik. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja sérelmezi, hogy az elmúlt napokban a BBTE vezetői és sajtóosztálya által kiadott közlemények burkolt fenyegetéseket tartalmaztak. /B. T.: Burkolt fenyegetésekre panaszkodnak Hantzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2006. május 6.
A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2006. december 21.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa december 20-i ülésén megszavazta a fegyelmi bizottság jelentését, amelyben Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók elbocsátását kérték. Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása mellett 71-en szavaztak, 5-en voksoltak ellene és 9-en tartózkodtak. Az egyetem rektorátusa által kiadott közlemény megállapítja, hogy a leadott szavazatokból világosan látszik, hogy ez nem etnikai jellegű volt. Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezető tanácsának képviselője elmondta: a szenátusi ülésen felolvasták az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely a két oktatót azzal vádolja, hogy a BBTE szétzúzására, destabilizálására törekedtek, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték a BBTE-t, sértegették az egyetem vezetőségét, és kétségbe vonták azt, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás. Ezek alapján a fegyelmi bizottság a két adjunktus elbocsátását javasolta. Ezután vita alakult ki, amelynek során többnyire román dékánok szóltak hozzá az ügyhöz. Magyari szerint rendkívül szenvedélyesen fejtették ki, hogy a két adjunktus az önálló állami egyetemért és a BBTE-n különálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) égisze alatt kifejtett tevékenységükkel „sokat ártanak az egyetem arculatának”. Hozzátette: olyan román oktatók is a menesztésüket szorgalmazták, akik „a magyar tagozat őszinte barátai”. Veress Károly, a filozófiai tanszék magyar tagozatának vezetője azt kifogásolta, hogy a magyar oktatók ellen megfogalmazott vádak nem eléggé pontosak, mire Nicolae Bocsan válasza az volt, hogy a tettek ismertek. A magyar tagozat vezető tanácsának nevében Magyari Tivadar azt kérte, amennyiben mégis a két tanár fegyelmezése mellett döntenek, akkor enyhítsenek a kirótt büntetésen, mert a két oktató munkájára szükség van a matematika és fizika kar magyar tagozatán. Magyari szerint a szenátus elég hiányosan jelen lévő magyar tagjainak a többsége tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy a két adjunktus nem egyszer a magyar tagozat vezetőit is erőteljesen bírálta, ezért az ellenük indított fegyelmi eljárás kapcsán a magyar oktatók is megosztottak. A magyar tagozat vezetőtanácsának szóvivője közölte: szóvá tették, hogy beadványaikra mindmáig nem kaptak semmilyen választ a rektorátus részéről, a megadott határidő 2007. január 8-a. Az eddigi jelek szerint a BBTE vezetősége nem veszi figyelembe kéréseiket, azokat nem tekinti tárgyalási alapnak. Emlékeztetett: eddig már kétszer is eljutatták írásban javaslataikat, de konkrét választ nem kaptak. A történtekre reagálva Kovács Lehel közölte: a sajtóból értesültek arról, hogy a BBTE szenátusa ismét megszavazta az elbocsátásukról szóló határozatát. Úgy értékelte, hogy az intézmény vezetősége döntésével nem hazudtolta meg önmagát, a saját hibáiból nem tanulva tovább folytatta törvénytelenségeit. A szenátus ülésén jelentést tevő fegyelmi bizottság nem hallgatta meg őket, tehát esélyt sem biztosított a védekezésre. Kovács Lehel hangsúlyozta: a döntés meghozatalánál nem konzultáltak a magyar vonallal, súlyosan megsértették a munkaügyi és az oktatók statútumáról szóló törvényt. Szerinte ezt az elfogadhatatlan állapotot csak az egyetem rektorának lemondatásával lehet megszüntetni, ezért az Egyetemi Charta alapján elkezdik a visszavonási eljárást. A két oktató a Nép Ügyvédjéhez fordult, mivel szerintük a BBTE vezetősége megsértette alapvető alkotmányos jogaikat, a szabad véleménynyilvánításhoz és a védekezéshez való jogot. /Elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
lapozás: 1-7