udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Intézménymutató:
Noran%20Kiad%C3%B3
2004. november 30.
Megjelent a Mesélő képeslapok – Kolozsvár, 1867–1919 után a Város a Szamosnál /Noran Könyvkiadó, Budapest/ című könyv. A magyar írók kolozsvári novellái alcímet viselő kiadványban Sas Péter válogatásában 26 szerző vall Kolozsvárról, Ady Endrétől Szabédi Lászlóig és Szabó Dezsőig. /(nj): Városok, városok – Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. március 10.
Kolozsvár huszadik századi arcát mutatta be Kántor Lajos Fellegek a város felett /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004/ című könyve. A könyvforgalmazás mai helyzetében valószínűtlen, hogy eljut az erdélyi olvasókhoz. Kántor Lajos végigpásztázza a huszadik századi magyar prózát, s kiemeli azon szerzőket, akiket Kolozsvárhoz a születés, a neveltetés, vagy későbbi találkozás folytán maradandó emlékek fűznek, segítségükkel elmondható, mi is történt ezzel a várossal az elmúlt században. A könyvben Bánffy Miklós, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Laczkó Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Passuth László, Ligeti Ernő, Kacsó Sándor, Ignácz Rózsa, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Mester Zsolt, Tóth Imre, Lászlóffy Aladár, Köntös Szabó Zoltán, Kolozsvári Papp László, Csiki László, Kiss János, Orbán János Dénes, Balázs Imre József és Vida Gábor vall a városról. Egy elképzelt Kolozsvár-antológiába nyilván Kántor Lajos is több nevet tudna még bevenni. A könyv végén „hiányjegyzékben” ő maga említ még 21 írót /Nyírő Józseftől Visky Andrásig/. A Kántor könyvét méltató Dávid Gyula hozzátette, a tavaly megjelent, Sass Péter szerkesztette rokon-témájú antológiából /Város a Szamosnál, Noran Kiadó, Budapest/ még 17 írót hozzáírhatnánk. De Kántor könyve nem lexikális teljességre törő antológia. /Dávid Gyula: Fellegek a város felett – Kántor Lajos új könyve. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./2005. október 8.
Berlinben, 1926-ban jelent meg a Ludwig Voggenreiter Kiadó magyar osztályának gondozásában Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! című, múltidéző könyve. Nyomdai kivitelezése a kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. Planeta Fixia elnevezésű gyorssajtója első terméke volt. Az előszót Reményik Sándor írta, az illusztrációk Tóth Istvántól voltak. A könyv újra megjelent Sas Péter utószavával: Nagy Péter (Grandpierre Emil): Ó, kedves Kolozsvár! Lírai városkalauz. Noran Kiadó, Budapest, 2005. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Grandpierre Emil látta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2005. november 5.
Megjelent Székelyek. Magyar írók novellái a Székelyföldről, a székely emberről. /Noran Kiadó, Budapest, 2005/ című válogatás. Harminckét szerző munkái sorakoznak a könyven Ady Endrétől Mikszáth Kálmánon át Wass Albertig, Sas Péter szerkesztésében. /-etha: Magyar írók a székelyekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2006. április 15.
Vári Attila csodagyerekként, tizenévesen indult, s elsősorban elbeszéléseivel vált ismertté. Első könyvében /A véges nap, 1967/ már zseniális elbeszélések olvashatók, amelyek ma is egy Vári-történetválogatás meghatározó darabjai lehetnének. A kezdet kezdetétől írt viszont verseket is, most megjelentek válogatott versei /Idegen ég. Válogatott versek (1970–2004), Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006/. A játékosság, könnyedség, (ön)irónia a Vári-versek fő jellemzője már a kezdet kezdetétől. Ehhez társul a feltűnő formakészség, a dallamosság. Későbbi köteteiben reagált a nemzetiség és a nemzet megrendítő csapdahelyzeteire. Vári Attila a nyolcvanas évek elején áttelepedett Magyarországra, de verseiben, elbeszéléseiben, évtizedig készülő második regényében (Cselédfarsang, Noran Kiadó, Budapest, 2001) sem lett hűtlen Erdélyhez, s költészetében sokasodtak a magyar sorskérdésekkel foglalkozó nagy versek, így Radnóti tragikus alakját felidéző Érzelmes menetrend, vagy a Kós Károlynak a Házsongárdba címzett levele. /Bogdán László: Idegen ég. Jegyzetek Vári Attila költészetéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
lapozás: 1-5