udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Orsz%C3%A1gos%20H%C3%ADrszerz%C5%91%20Int%C3%A9zet%20(Bukarest)
1996. március 19.
A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a román nemzetbiztonságot - állapították meg azon a tudományos értekezleten, melyet a Hírszerző Intézet tartott Bukarestben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgató-helyettese, Vasile Lupu tábornok által ismertetett elemzés szerint a gazdasági átmenettel járó negatív jelenségek kiváltották a gazdasági kémkedéssel és a külföldi gazdasági érdekek érvényesítésével foglalkozó erők romániai érdeklődését. Veszélyesnek és a nemzetbiztonságra nézve ártalmasnak tartja az elemzés a korrupciót, a politikai érdekcsoportok elszakadását az állami érdekektől, illetve a szervezett bűnözés eluralkodását. A fundamentalista iszlám mozgalmak Romániában is jelentkeznek: palesztin és kurd csoportok szervezkedésében nyilvánulnak meg. További veszélynek minősítette a (magyar) autonómiatörekvéseket, melyek ,,újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve" a román állam sérthetetlensége és egysége ellen munkálkodnak. /"Veszélyben" a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1999. március 17.
Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./2005. január 4.
Az operatív hírszerző tisztek létszámának kiegészítése céljából a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ az Országos Hírszerző Akadémia révén, egyetem utáni képzésre (magiszteri) szervez felvételi vizsgát. /Versenyvizsga hírszerző tisztek képzésére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./
lapozás: 1-3