udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Intézménymutató:
BBTE%20Judaisztikai%20Int%C3%A9zet
2006. február 13.
A hét végén befejeződött annak a tanfolyamnak első része, amelyen az ország általános iskolai és líceumi történelemtanárainak a holokauszt-oktatást tanítják. A projekt működtetője a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Kara és a Judaisztikai Intézet. 2001-ben indult a tanfolyam, azóta több mint 120 tanár végezte el. /Debreczeni Hajnal: Tanítják a holokauszt-oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. február 28.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aláaknázásaként értékeli az egyetem vezetősége a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tevékenységét, amely az egyetemen magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásáért küzd – fejtette ki Nicolae Bocsan, a BBTE rektora sajtótájékoztatóján. A BBTE vezetői szerint a BKB vezetői „félretájékoztatással manipuláltak”. A rektor a BKB vezetőiről kifejtette, hogy ezt a kampányt „azok a személyek irányítják, akiknek erre nincs sem szakmai sem erkölcsi alapjuk”, hiszen semmilyen jelentős tervvel nem járultak hozzá az egyetem fejlesztéséhez. A rektor emlékeztetett, hogy február 20-án az egyetem szenátusa elutasította a magyar karok megalapítására vonatkozó kérést. A rektor szerint az európai egyetemeken sehol nem működnek etnikai-nyelvi alapon létrehozott karok. Úgy véli, hogy az ilyen szempontok alapján „megvalósítani próbált kettészakítás” „nem illeszkedik az Európában támogatott megoldások szellemiségéhez”. A rektor szerint a nemzetiségek esetében „az etnikai alapon történő állandó szétválasztás ugyanolyan hibát jelent, mint az asszimilációjuk.” Bocsan elutasította az RMDSZ több vezető politikusa – közöttük Markó Béla – azon múlt heti megállapítását, miszerint az egyetem szenátusa merevségről tett tanúbizonyságot, amikor nem hagyta jóvá a magyar karok létrehozására vonatkozó kérelmet. Gyémánt László, a Judaisztikai Intézet igazgatója a magyar karok létrehozását a zsidó közösség iránti támadásként állította be. Szerinte a BKB akcióival az egyetem multikulturális jellege szűnne meg. Gyémánt szerint a Bolyai Egyetem újraalapítását szorgalmazó, Nobel-díjas tudósok által aláírt nyílt levelet azért támogatja Elie Wiesel és Kertész Imre is, mert egyoldalúan tájékoztatták őket. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért értékeli a magyar oktatók kérését a zsidó közösség elleni támadásként, Gyémánt kifejtette: a karok létrehozása egy lépést jelentene a Bolyai Egyetem újraalapításáért, és így a BBTE multikulturális jellegének megszűnésével attól tartanak, hogy az új helyzetben az intézet „nem találná meg a helyét”. A BBTE vezetői szerint a magyar oktatók 83 százaléka – szám szerint 149-en – azért írták alá a BKB kezdeményezésére a karok létrehozására vonatkozó kérelmet, mert féltek attól, hogy esetleges elutasító válaszukkal „árulókként bélyegzik meg” a romániai magyar közösségen belül. /Borbély Tamás: BBTE: az európai szellemiség jegyében utasították el a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2006. március 1.
Több lap is megírta, hogy Bocsan rektor és Gyémánt Ladisla, a Judaisztikai Intézet vezetője, ellenzi a Bolyai Egyetem, avagy a három magyar kar létrehozását. Elszomorító, hogy olyan szemponttal hozakodik elő „colegul Gyémánt”, aminek semmi köze sincsen a Bolyai Egyetem ügyéhez. Ugyanis a judaisztika nem csupán a holokausztról szól, hanem a zsidó kultúra és műveltség, a héber nyelv és vallás tudománya. A judaisztikát a keresztény tudósok is műveltek. Sebestyén Spielmann Mihálynak az a gyanúja, hogy a kilencvenes évek legelején azért hozta létre sebtiben a BBTE ezt a tanszéket, mert ezzel remélte elodázni a magyar karok indítását, újra megnyitását, és remélte, hogy Amerika ezek után nem figyel a magyar kisebbségi egyetemi oktatás ügyére. A holokauszt erdélyi túlélői jelentős szerepet vállaltak a Bolyai Egyetem működtetésében. Egyenesen rosszindulatú feltételezés, hogyha a két egyetem szétválna, akkor a judaisztikai tanszéknek nem lenne helye, szerepe, értelme. „Miért? Tán a magyarok (egyetemi oktatók, hallgatók) antiszemiták és ilyen karra nem tartanának igényt? Avagy nem vállalnád a magyar karon az oktatást, elfelejtetted volna Nagyváradon tanult anyanyelvedet?” – kérdezte Sebestyén Spielmann Mihály. A holokauszt-túlélőkre való hivatkozásnak nincs helye az egyetem-vitákban. Elie Wieselt nem lehet félrevezetni. Egy Nobel-díj birtokosa, egy volt lágerlakó jobban tudja, mi kell a kisebbségeknek. /Sebestyén Spielmann Mihály: Sajnálom, Laci! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 1.
Érthetetlen az a támadható érv is, miszerint a BBTE-n a magyar karok létrehozása a zsidó közösség ellen irányulna. Csakis az egyetem vezetése dönthetne a Judaisztikai Intézet megszüntetéséről. Taktikai hibának nevezhető az a Nicolae Bocsan rektor által kifejtett érv, miszerint a magyar oktatás kapcsán folytatott vita nem az intézményre tartozik. Nagy hibát követett el a rektor a kiadott figyelmeztető levéllel. Ez a fenyegető gesztus azok javára billentheti a mérleg nyelvét, akik a szélsőséges megoldásokat támogatják. /Borbély Tamás: Taktikai hibák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 1.
“Gyémánt László azt mond, amit akar. Én azt tudom, hogy a holokauszt túlélők nevében nem nyilatkozhatom, mert engem erre nem jogosított fel senki” – szögezte le az Új Magyar Szó megkeresésére Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, miután Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Karának dékánja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélők emlékére hivatkozva utasította el a Bolyai Egyetem létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magyar karokról, Goldner kifejtette: “A zsidó hitközségnek erről a témáról nincsen véleménye. Ez nem a mi dolgunk, mi ebben nem veszünk részt. Ez a román állam és a Babes-Bolyai Tudományegyetem dolga. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy a mi hitközségünk ebbe beleszóljon”. Elmondta, hogy Gyémánt Lászlót nem hatalmazta fel a hitközség, hogy a kolozsvári zsidó közösség nevében beszéljen. Az Új Magyar Szó kérdésére Gyémánt László leszögezte: “Én nem a holokauszt túlélők nevében nyilatkoztam. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen létezik egy judaisztikai program, ennek vagyok a vezetője, a program résztvevői és a magam nevében nyilatkoztam, mint holokauszt túlélők, vagy holokauszt túlélők leszármazottjai.” Gyémánt szerint olyan módszereket használ a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amelyek a göbbelsi vagy sztálini módszerekre emlékeztetnek. „Kiderült ugyanis, hogy olyan emberekre hivatkoznak, akik nem is tudják, miről van szó, olyan e-mailek érkeznek, amelyeket innen, Erdélyből küldenek, de úgy vannak feltüntetve, mintha Bécsből küldték volna. Én ezek ellen a hamisítások, elferdítések ellen tiltakoztam” – tette hozzá. /Debreczeni Hajnal: Gyémánt: göbbelsi módszereket használ a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./2006. december 20.
Hanuka ünnepséget tartottak december 19-én Kolozsváron a Deportáltak Emléktemplomában. A résztvevők imádkoztak Romániáért és Izraelért, elénekelték a két állam himnuszát. Ugyanakkor imádkoztak a jelenleg kórházban levő kolozsvári zsidó hitközség elnöke, Goldner Gábor egészségéért. Kallós Miklós egyetemi tanár, alelnök közölte: az 1886-ban épült zsinagóga ma az egyedüli, amely még működik a városban. Gyémánt László, a Kolozsvári Judaisztikai Intézet igazgatója Mose Carmilly-Weinberger rabbi üzenetét tolmácsolta. Menahem Hacohen romániai főrabbi úgy vélte: a kolozsvári zsidó hitközségnek van jövője. /N.-H. D.: Hanuka ünnep – 5767. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
lapozás: 1-6