udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Intézménymutató:
Region%C3%A1lis%20Egyeztet%C5%91%20F%C3%B3rum
2006. november 15.
Átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása – ez a célja a kormánynak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával, amellyel átalakul az alap szervezeti és támogatási rendszere. Az átalakítás eredményeképpen egy háromszintű fórumrendszer jön létre, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az alap kezelő szervezete képviseli. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor azzal, hogy a források jelentős részét nem a szétaprózott intézményi struktúra fenntartására költik, azok a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak. A kabinet nemzetpolitika-alapelveinek legfőbb elemeit Törzsök Erika kormány-főtanácsadó foglalta össze. Kiemelt figyelmet kell fordítani az EU-hoz a közeljövőben nem csatlakozó Kárpátalja, Vajdaság magyarlakta területeire. A nemzetpolitika alapelvként rögzíti a be nem avatkozás politikáját mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban. A korábban jellemző paternalista szemléletmódot felváltja a közös és kölcsönös felelősségvállalás, együttműködés. Az új magyarságpolitika két pillérre – az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikára és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztéspolitikára – támaszkodik. Törzsök Erika megállapította: a korábbi 44 csatornás elosztási rendszer egyszerűsödik, helyébe a Szülőföld Alap lép. A határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrálódnak az alapba, a támogatásokra korábban fordított források megőrzése mellett. A cél a korábbi támogatásfüggőség helyett a „helyzetbe hozás”, a valódi hátrányok, egyenlőtlenségek felszámolása. Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra (elérhetőség), a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. Alapvető célkitűzés a „varrat nélküli Európa” megteremtése, ahol fizikai (és mentális) határok nem akadályozzák többek között az állampolgárok szabad vállalkozását, képzését, utazását. Az eszközrendszerében megújult nemzetpolitika új intézményi hátteret is igényel, mind a hazai kormányzati munkában, mind a magyar–magyar párbeszéd területén. Az új kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban, a szakmai tevékenység ellátása nagyrészt a szaktárcáknál zajlik. /Cél a „varrat nélküli” Európa létrejötte. = Népszava, nov. 15./2006. november 30.
Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa megérti és helyesli a változtatásokat. Megszűnik a jól bevált Illyés Közalapítvány, de a tavalyihoz képest nem csökken a támogatás mértéke. Emellett már nem lehet ugyanazzal az ötlettel pályázni több helyre. A HTMH megszűnik – sokba került, de be lehetett oda térni egy kis beszélgetésre. Lehet, hogy a Nemzetpolitikai Főosztály is barátságos hely lesz. Sokan elsiratják a Magyar Állandó Értekezletet, holott ott csak parttalan viták voltak. A Regionális Egyeztető Fórumban viszont a mindenkori kormány a határon túli magyar választott vezetőkkel megvitatja majd a közösségeket érintő döntéseit. /Simon Judit: Öröm és üröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2006. december 7.
December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2006. december 20.
Átalakul a határon túli magyarság támogatásának rendszere, miután az Országgyűlés december 18-án elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A törvény értelmében a határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülőföld Alap látja el. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerülnek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Szülőföld Alap három szinten működik tovább. A politikai szinten a Regionális Egyeztető Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztető testület elnöke a kormányfő, a fórum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek meghívott vezetői. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai döntéseket a kollégiumok hozzák majd meg, amelyekben a döntéshozatal a magyarországi tisztségviselők kezében marad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozza létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetője nevezi ki – megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet képviselője. A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével a kormány által kijelölt szervezet foglalkozik majd. A Szülőföld Alaphoz kerülő befizetések és adományok elfogadásáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap működési kiadásait kormányrendelet szabályozza majd. A Szülőföld Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülnek. /Módosult a Szülőföld Alapról szóló törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
lapozás: 1-4