udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
150
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-150
Intézménymutató:
RMDSZ%20Parlamenti%20Csoport
1990. június 26.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i ülésén Domokos Géza sikerként érzékelte, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó téziseket az alkotmányozó gyűlés jún. 19-én megszavazta. Az Elnökség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy képviselőház a nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján államellenes cselekedetnek minősítették a területi szeparatizmust, ezt kiterjesztették a "szegregációs" jellegű szeparatizmus bármely formájára. Ez a fogalmazás lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja a törvénytervezet ellen szavazott. Az RMDSZ kiemelt jelentőségűnek tartja az államosított vagyon feletti tulajdonjog visszaállítását az 1947. dec. 31-i állapotok szerint. /Az RMDSZ Országos Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1990. július 12.
Az RMDSZ parlamenti csoportja Gheorghe Stefan tanügyi miniszterrel tartott megbeszélést. Felvetették a Bolyai Egyetem és az iskoláztatás kérdéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./1990. július 24.
Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén bírálta az RMDSZ parlamenti csoportjának tevékenységét, amely nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1990. szeptember 26.
Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./1990. november 29.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1991. január 29.
Az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozott az 1990. jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésének a Csíkszeredában 1990. jún. 13-án történtekkel foglalkozó része ellen. Románellenes jelszavak nem hangzottak el, az ottani esetből nem lehet következtetéseket levonni Hargita és Kovászna megye magyarságára vonatkozóan. A jelentés gyűlöletet szító, etnikumközi konfliktusokat provokáló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ 1991. május 14.
Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1991. augusztus 9.
Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1991. szeptember 29.
Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/ 1991. október 5.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ 1991. október 17.
A parlament okt. 14-i ülésén "csak" az RMDSZ-t támadták, az okt. 17-i ülésen /a két ház együttes ülésén/ viszont az egész magyar kisebbséget. Felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből "elűzött" románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Előzőleg az RMDSZ-képviselők kérték, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, azonban kérésüket nem fogadták el. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre, továbbá a magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztásáról szól a jelentés. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna-Hargita jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség "ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak." A megtámadottnak nem adatik meg a válaszadás lehetősége. Világos a cél: betiltani az RMDSZ-t. Az ülés egyenes adásban való közvetítése "egyenlő egy nemzeti kisebbség tárgyalás nélküli elítélésével". Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonul az ülésről, mert a jelentés "az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Tokay György RMDSZ-szenátor a jelentésről az MTI-nek: az egész magyar kisebbséget vád alá helyezi. Az állam egységét rágalmazó könyvek behozatala is szerepel a jelentésben, ezek között van a Pallas Lexikon, továbbá Bodor Pál, Csalog Zsolt könyve. Hétfőn kezdődött a magyarellenes támadás a székely autonómia-kezdeményezés ürügyén, most újból folyik az uszítás. Az erős kéz politikájának szükségességét nagy példányszámú lapokban hirdetik fontos pozícióban levő emberek. A nyilatkozatok ellen senki sem kelt ki, ellenben ha néhány ember felveti az autonómia kérdését, akkor tüzet kiált mindenki. /MTI/1991. október 21.
Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 21-i közleményében leszögezte, hogy a parlament hitelességével kapcsolatban az RMDSZ-nek mind súlyosabb aggályai vannak, felkérik az RMDSZ parlamenti csoportját, elemezze azt a kérdést, van-e értelme az RMDSZ parlamentben való további részvételére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1991. október 24.
A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/1991. november 21.
Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ 1992. február 12.
A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./1992. május 21.
Az RMDSZ parlamenti frakciójának négytagú küldöttsége Kozsokár Gábor, a szenátus alelnöke vezetésével máj. 21-én Budapestre érkezett, az Országgyűlés meghívásának eleget téve. A Parlamentben találkoztak az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi majd az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság képviselőivel, fogadta őket Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A két Országgyűlés hosszú távú együttműködésének megalapozásáról volt szó, az RMDSZ-képviselők a kisebbségi törvény megalkotásának jelentőségéről beszéltek. A küldöttséget fogadta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, majd Entz Géza elnökkel és a Határon Túli Magyarok Titkárságának munkatársaival folytattak megbeszélést. /Az RMDSZ parlamenti küldöttsége Budapesten. = Új Magyarország, máj. 22./1992. május 29.
Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./1992. július 5.
Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1992. szeptember 3.
Tőkés László püspököt együttérzéséről biztosította a Polgári Szövetség tíz vezetője, továbbá Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox metropolitája, a December 17. Társaság és számos más szervezet. - Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állt ki Tőkés László akciója mellett. - Iliescu elnök levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kijelentve, hogy kész találkozni a püspökkel, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az éhségsztrájk politikai hatása miatt, elutasítva Tőkés László több megállapítását /"az új rendszer fedezi a bűnösöket", "büntetlenséget biztosít a gyilkosok számára"/. /Magyar Hírlap, szept. 4., Iliescu elnök levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./ Tőkés László elmondta, hogy Iliescu elnök levelét még nem kapta meg, a román rádióban olvasták fel a levél szövegét, innen értesült ő is róla. /Amerika Hangja munkatársának interjúja, szept. 4./1992. október 24.
Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. november 4.
Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy Iliescu elnök a kormány összeállításával kapcsolatban valamennyi parlamenti párttal tanácskozott, kivéve az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1992. december 6.
Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1992. december 7.
A parlamentben dec. 7-én Szabó Károly szenátor interpellált az RMDSZ parlamenti csoportja nevében, követelve a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. /Az RMDSZ parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8. /1992. december 16.
Temesvár lakosai dec. 16-22 között emlékeznek az 1989-es eseményekre. Provokációval kezdődött az emlékezés, ismeretlenek dec. 15-én fölgyújtották a December 17-e Társaság székházát. A tűzoltók hamar eloltották a lángokat és megállapították a szándékos gyújtogatás nyomait. Kiállítást nyitottak meg és Tőkés László püspök kezdeményezésére konferencia kezdődött, Igazságtétel és megbékélés címmel. A résztvevők állást foglaltak az RMDSZ parlamenti frakciójának novemberi nyilatkozata mellett, kérték a nemzetiségi minisztérium felállítását, indítványozták valamennyi nemzeti kisebbséget tömörítő egyesület létrehozását. /Magyar Nemzet, dec. 18., Magyar Hírlap, dec. 16./ December 17-én Temesváron az Opera téri nagygyűlésen felszólalt Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu parasztpárti vezető, Constantin Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke, Andrei Corneanu ortodox érsek. A református templomban celebrált ökumenikus istentiszteleten megjelent Tőkés László mellett Bánát ortodox metropolitája, Sebastian Kräuter temesvári püspök, a szerb ortodox egyház vikárusa és Neumann Ernő temesvári főrabbi. /Népszabadság, dec. 17./1993. január 16.
Szőcs Gézával készített interjút a Beszélő. Szőcs Géza beszélt arról, hogy kontraszelekciós mechanizmusok is érvényesültek, ?például Domokos Géza elnöki pályafutása gyakorlatilag akkor és amiatt ért véget az elmúlt év őszén, mert részt vett azokban manipulációkban a parlamentben. Oda nem való embereket juttatott be. Most a parlamenti csoportban viszonylagos többséget élvez egy csoport.? Az RMDSZ parlamenti csoportján belül a mérsékeltek irányzata mintegy kétharmados többséget élvez, és ezt arra akarják használni, hogy akaratukat ellentmondást nem tűrve jelenítsék meg. Kétségbe vonják, hogy föléjük rendelhető egy testület. - Az RMDSZ-nek jót tenne, ha kiválna belőle egy politikai párt. /Kőszeg Ferenc, Ágoston Vilmos: Az RMDSZ kongresszusa előtt. Lesz-e új Magyar Párt? = Beszélő, jan. 16./ 1993. március 27.
Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./1993. április 16.
Tőkés László püspök kijelentése "egyfajta etnikai tisztogatásról" nemcsak parlamenti vitát, hanem magyarellenes sajtókampányt is indított. Ez utóbbiban szerepet játszott a gyulafehérvári Unirea című román lap, amely nem jelentette meg az RMDSZ Fehér megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát, sőt Tőkés László elleni állásfoglalásra szólította fel a megyei RMDSZ-t. Az RMDSZ parlamenti frakciója nem védte meg kellő határozottsággal Tőkés Lászlót, akit a magyarság szimbólumaként tisztel. Az RMDSZ Fehér megyei szervezete határozottan kiállt Tőkés László püspök mellett. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./1993. április 22.
Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./1993. április 27.
A politikai zsarolás stratégiája címmel támadta a Dimineata ápr. 27-i száma az RMDSZ-t, megemlítve az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti látogatásakor elhangzottakat. A román napilap idézte Kónya-Hamar Sándor /azóta általa is cáfolt/ nyilatkozatát. /Gyűlölik az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, ápr. 28./ 1993. június 5.
Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./