Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112

Intézménymutató: RMDSZ%20Temes%20Megyei%20Szervezet

1991. január 26.

A BMDSZ /Bánsági Magyar Demokrata Szövetség/ 1989. dec. 23-án alakult meg. Jan. 26-i ülésükön úgy döntöttek, hogy a jövőben az RMDSZ Temes megyei szervezete lesz a nevük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1992. július 1.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

1992. július 2.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./

1993. november 20.

Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. május 11.

A Temesvári Magyar Házat 1930-31-ben közös összefogással építette a város magyarsága. 1989 után az itt működő Temesvári Új Szó szerkesztősége irodái közül egyet átengedett az RMDSZ Temes megyei szervezetének, egyet pedig a TEMISZ-nek. 1989 után az RMDSZ már a bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. Most pedig a Tim Press lapkiadó vállalat /elnöke a volt vasgárdista Constantin Dragan/, a szélsőséges Renasterea Banesteana kiadója bírósági úton felszólította a Temesvári Új Szó szerkesztőségét, hogy máj. 15-ig hagyja el irodáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., 18./

1994. november 19.

Nov. 19-én Temesváron tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Dukász Péter elnök ismertette az elvégzett munkát, Toró T. Tibor alelnök beszámolójából kiderült, hogy a megyében 62 709 magyar lakos él, a megye népességének 9 %-át alkotják. Mindössze tíz településen van a magyarok részaránya 50 % felett. Az RMDSZ-re szavazók aránya csökkenő tendenciát mutat, 1990-ben 30 ezer szavazója volt a szervezetnek, 1992-ben már csak 19 940. A megye 27 magyar óvodájában, 10 iskolájában, 1 líceumában és 2 szaklíceumában összesen 1 731 magyar gyermek tanul. A közgyűlésen Ferencz Csabát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1995. január 19.

Valóban aktív embereket alig lehet találni, tájékoztatott Ferencz Csaba, nemrég megválasztott Temes megyei RMDSZ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. január 26.

Ferencz Csabát 1994. nov. végén választotta elnökének az RMDSZ Temes megyei szervezete. Szervezési és anyagi problémák vannak, ismertette a helyzetet. A kapcsolatrendszert újra kell építeni, elmúlt a lelkesedés időszaka. Elégtelen volt az információ áramlása, sok RMDSZ-tag nem ismerte a szervezet tevékenységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1996. május 17.

A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/

1996. szeptember 28.

Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1997. február 19.

Febr. 22-én Temesváron, az RMDSZ Művelődési és Szociális Központjában ülésezett az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa. A napirend fő helyén szerepelt az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének 1997. évi módosított programja és költségvetése, Toró T. Tibor megyei elnök előterjesztésében. A TKT megvitatta és többségi szavazattal elfogadta a program irányelveit és szerkezetét, valamint végrehajtásának ellenőrzési ütemtervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./

1997. április 30.

A Temes megyei RMDSZ-t heves támadások érték. Az utóbbi években példátlan hevességű RMDSZ- és magyarellenes uszítóhadjárat indult a Magyar Házban székelő Timpress sajtótröszt televíziójában és napilapjában /Renasterea Banateana/. A Renasterea Banateana ápr. 23-i számának vezércikke Nem tűrjük tovább az RMDSZ hazudozásait. Az RMDSZ ápr. 24-i, Temesváron tartott sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor megyei elnök és Bodó Barna megyei tanácsos a cikk uszító hangneme miatt tiltakozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

1997. július 7.

A Romániai Magyar Szó interjút közöl Toró T. Tiborral, annak kapcsán, hogy "nagy port kavart a sajtóban megjelent hír, hogy a Temes megyei RMDSZ nem kíván élni az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogokkal, nem kívánja erőltetni a magyar nyelv használatát az önkormányzati üléseken". Toró Tibor elmondja, hogy szervezete nem adott ki közleményt a Helyi önkormányzati törvényt módosító 22-es kormányrendelettel kapcsolatosan, tehát nem lehet azt mondani, hogy arról az elnökségnek, vagy a Területi Képviselők Tanácsának hivatalos álláspontja van. A Temes megyei szervezet elnöke hangsúlyozza, hogy "nem vagyunk türelmetlenek ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetésével kapcsolatban, hiszen az a fontos, hogy a törvényerővel bíró kormányrendelet életbe lépett, és mi tudjuk, hogy a jogaink megvannak." Toró Tibor fontosnak tartja, hogy a törvény biztosítja a lehetőséget, hogy a lakosság anyanyelven forduljon a hatósághoz, és megemlíti, "amiről azt mondtuk, hogy tartjuk annyira fontosnak, az a tanácsosok anyanyelv használata volt". Szerinte a helységnévtáblákat kis költséggel minél előbb kétnyelvűre lehet cserélni, a kétnyelvű táblák, utcanevek kifüggesztését azonban a helyi költségvetés függvényében meghatározott ütemterv szerint tartja megvalósíthatónak. Az autonómiával kapcsolatban a szervezet elnöke fontosnak tartja, hogy a törvény minél több jogot rögzítsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1998. június 28.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./

1998. július 8.

Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete 1998. július 8-án levélben fordult a Román Hírszerző Szolgálathoz, személyesen Costin Georgescuhoz, az RHSZ /SRI/ igazgatójához, amelyben - utalva a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, volt egészségügyminiszter ellen kibontakozott agresszív sajtókampányra, amely a titkos dossziék szelektív kiteregetésével méltatlanul rossz fényben tünteti fel a megye magyarsága körében megérdemelt közmegbecsülésnek és feltétlen tiszteletnek örvendő RMDSZ-képviselőt, s ezáltal nemcsak neki, hanem az RMDSZ egészének okozott erkölcsi-politikai kárt - kéri, hogy tegye lehetővé mind dr. Bárányi Ferencnek, mind a Temes megyei RMDSZ Etikai Bizottságának, mind pedig Románia Elnöki Hivatala és kormánya illetékeseinek a dossziék teljes anyagának megismerését, majd azt teljes egészében tárja a közvélemény elé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 8.

1998. július 10.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete beadványt intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjéhez, ebben kérte, hogy teljes egészében hozzák nyilvánosságra dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszternek titkosszolgálati dossziéját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1998. augusztus 17.

Temesváron, az Orvostudományi Intézet előcsarnokában kifüggesztett felvételi vizsgaszabályzat 11. pontja az érdeklődők tudomására hozza, hogy e tanintézményben idén csak román nyelven lehet felvételizni. Ez a döntés viszont megszegi a még érvényben lévő tanügyi törvényt módosító, 36-os számú kormányrendeletet, melynek értelmében minden felsőfokú tanintézetben biztosítani kell a felvételiző diákok számára, hogy anyanyelvükön vizsgázhassanak. Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ elnöke - miután, az eset tisztázása végett, felkereste a szóban forgó tanintézményt - a következőket nyilatkozta: A szenátusi autonómia egyetlen felsőfokú oktatási intézetet sem jogosít fel arra, hogy megszegjen egy érvényben lévő kormányrendeletet; ez törvényellenes intézkedés, ezért a lehető legrövidebb időn belül felhívjuk az illetékes minisztérium figyelmét, és kérjük, hogy biztosítsák az idevágó kormányrendelet előírásainak betartását az említett oktatási intézményben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Temesvári Új Szóból./

1998. október 6.

A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

1998. november 21.

Nov. 21-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor megvonta az eltelt két év mérlegét. A Területi Képviselők Tanácsa /TKT/ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szervezési alelnöki tisztséget két év alatt nem vállalta senki. A koalíciós egyeztetés után a megyei RMDSZ-nek egyedül egy főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget sikerült kiharcolnia. Kétnyelvű tábla egyetlen magyarlakta településen sincs. Az oktatás helyzete riasztó: idén négy magyar első osztály szűnt meg a megyében. Szász Enikő szerint a bánsági magyarság a csángósághoz hasonló állapotba jutott nemzeti öntudat szempontjából, ezen csak az iskola, az egyházak, az RMDSZ és a civil szervezetek összefogása segíthet. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő a kormányban maradás mellett érvelt. Toró T. Tibort újraválasztották a szervezet megyei elnökének. Borbély Imrét jelölték TKT-tagnak, Bárányi Ferenc képviselő ellenezte a megválasztását. Végül Borbély Imre nem kapta meg a szükséges szavazatot. /RMDSZ-tisztújítás Temesváron. A bánsági magyarok "elcsángáltak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1999. február 11.

A Temes megyei RMDSZ vezetősége felkérte Dumitru Grant Temes megyei prefektust, hogy közvetítsen a temesvári Bartók Béla Líceum ügyében. A prefektusnál megtartott találkozót a Temes megyei RMDSZ kezdeményezte, nyilatkozta Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök. Az utóbbi két évben a romlott az anyanyelvű oktatás helyzete, a líceumban a közgazdasági, az informatika profilra jelentkeznének, de a líceum elméleti jellegű. Megállapodtak abban, hogy kidolgozzák a javaslatokat, a főtanfelügyelő támogatni fogja a változtatást. A bentlakás ügyében nem tudtak változtatást elérni. Súlyos probléma, hogy a magyar közösség újból Halász Ferenc megbízott igazgató kinevezését kéri, azonban ezt a kérést elutasították, azzal indokolva, hogy Halász Ferencnek nem sikerült a versenyvizsgája. /Pataki Zoltán: Magyar iskolaügyben a temesi kormánybiztosnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1999. február 13.

Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./

1999. február 23.

Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./

1999. március 9.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. április 24.

Minden tavasszal megrendezi a Bánsági Magyar Napokat az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Nőszövetség, melyet idén április 24. és május 4. között tartanak. A rendezvénysorozat Bartók Béla emlékkoncerttel indul. A további műsorok között szerepel Nagyszalontán Székely László emlékkiállításának megnyitása, Aradon a temesvári Csiky Gergely Színház és a szegedi színház vendégjátéka. Lesz Temesváron Magyar Bál, melynek teljes bevételét a Bartók Béla Alapítvány javára ajánlották fel. Temesváron a temesvári magyar bábjátszó körök adnak műsort. Május 2-án Temesváron, a Csiky Gergely Színházban a bánsági hagyományőrző együttesek lépnek fel. /Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. október 9.

Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1999. december 28.

Az RMDSZ helyi képviselői december 22-én, Temesváron ünnepelték a szervezet megalakulásának kerek évfordulóját. A sajtókonferencián a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjai közül dr. Bárányi Ferenc, Bodó Barna, dr. Bárányi Ildikó, dr. Albert Ferenc, id. Toró Tibor elevenítették fel azt, hogy 1989. december 22-én a temesvári értelmiségiek létrehozták a posztkommunista időszak egyik első civil szerveződését. Az RMDSZ csak néhány nappal később alakult meg. Az alapító nyilatkozat Tőkés László református lelkipásztort már akkor a szervezet tiszteletbeli elnökének nevezi (azokban az órákban Temesváron mit sem tudtak a Securitate által elhurcolt lelkész sorsáról). A BMDSZ 1990. január 11-én tartotta nyilvános alakuló ülését, első elnöke Bodó Barna (jelenleg temesi RMDSZ tanácsos) lett. Szót kaptak a későbbi elnökök közül Dukász Péter (aki 1989 decemberében családjával éppen emigrálni készült, de a forradalom hatására meggondolta magát) és Toró T. Tibor, aki elmondta, hogy a BMDSZ-ből ugyan később Temes Megyei RMDSZ szervezet lett, de az eltelt tíz év alatt mindvégig megőrizte sajátos, egyedi vonásait és önállóságát. /Csak az első tíz év volt nehéz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112