udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Intézménymutató:
Rom%C3%A1niai%20Magyar%20Baptista%20Gy%C3%BClekezetek%20Sz%C3%B6vets%C3%A9ge
2004. július 17.
Júl. 15-én Markó Béla, az elnöke és Kötő József ügyvezető alelnök, az oktatási- egyházügyi főosztály vezetője Marosvásárhelyen fogadta Borzási Istvánt, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélés után Borzási István elmondta, 1994-ben alakult meg a Baptista Teológia, és a mai napig sincs székhelye. Kezdetben Kolozsváron működött a teológia, két éve átköltöztek Nagyváradra. Nagyváradon a baptisták épületében nyomorognak a teológusok. A Bukaresti Baptista Teológia működteti a nagyváradi Emanuel Egyetemen a baptista teológia szakot, és általuk adják ki az egyetemi oklevelet. Magyar nyelvű nappali tagozatról van szó, de mivel nincsenek akkreditálva, a román egyetem oklevelét adják a végzősöknek. A Baptista Teológiának jelenleg tizenegy magyar hallgatója van. Romániában 138 ezer híve van a baptista egyháznak, tíz százalékuk magyar, 224 gyülekeztük működik, a lelkészeik száma 58. A teológia épületének felépítéséhez kértek segítséget az RMDSZ-től. Létezik a Baptista Világszövetség, továbbá Magyar Baptista Világszövetség, amely három részlegből áll: a magyarországiból, az amerikaiból és az Erdélyi Baptista Szövetségből. /Máthé Éva: Az RMDSZ támogatását kéri a baptista egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2004. november 23.
A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége állást foglalt a nov. 28-i romániai parlamenti választások, valamint a dec. 5-i magyarországi népszavazás kérdésében. Ami a romániai parlamenti és államelnöki választásokat illeti, arra buzdítjuk gyülekezeteink tagjait és hozzátartozóit, hogy vegyenek részt a választásokon. Kérjük, hogy éljenek a választás jogával, és támogassák a magyar érdekképviseletet, hogy újra parlamenti mandátumhoz jusson. Az állásfoglalást Borzási István elnök és Gergely István főtitkár írta alá. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2005. január 15.
Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke a közelmúltban járt Aradon, ahol részt vett a 230 baptista gyülekezetet tömörítő három missziókerület közül a partiuminak az értekezletén. A 8500 tagot és 4500 hozzátartozót számláló szövetség elnöke a baptista szövetség jövőjét tekintve derűlátó, mivel áldozatkész, összetartó közösséget tudhat maga mögött. Borzási István elmondta, hogy tíz éve alakult baptisták lelkipásztor-képző teológiája, de nincs megfelelő épületük. Kolozsváron fogják elkezdeni a magyar baptista teológia otthonának a megépítését. /Balta János: Megtartó erő a gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./2005. október 31.
Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./
lapozás: 1-4