udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
27
találat
lapozás: 1-27
Intézménymutató:
Rom%C3%A1niai%20Zsid%C3%B3%20Hitk%C3%B6zs%C3%A9gek%20/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gek/%20Sz%C3%B6vets%C3%A9ge%20/FCE/
1991. május 16.
A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége /FCE/ sajtóértekezletet rendezett Bukaresten az Europa című lap antiszemita cikke miatt. Felszólalt Moses Rosen főrabbi is, aki a múltbeli pogromokat említette, hozzátéve, hogy a legnagyobb veszélyt a mételyezett sajtó jelenti. A zsidók kicsúfolása, beszennyezése folyamatos 1990. februárja óta, különösen az idei évben erősödött meg az antiszemita hang. /Román rádió/1993. október 22.
Matatias Carp a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének, majd a Román Zsidók Szövetségének főtitkára volt. Fekete könyv. A romániai zsidók 1940-1944 közötti szenvedései című négykötetes művát 1946 és 1948 között adta ki Bukarestben. Első kötete a vasgárdisták rémtetteivel. A második a iasi-i pogrommal, a harmadik a Dorohoi megyei, észak-bukovinai, besszarábiai, transznisztriai zsidók megsemmisítésével foglalkozik. A negyedik kötet az észak-erdélyi zsidók deportálásáról számol be. Matatias Carp könyve kevéssel megjelenése után hozzáférhetetlenné vált az olvasók számára. Példányait megsemmisítették, a román titkosszolgálat ügynökei a világ nagy könyvtáraiból ellopták a könyvet. A könyv minden példányát azonban nem sikerült megsemmisíteni. Carp szerint a román fasiszták 300-350 ezer zsidó meggyilkolásáért felelősek. Most Magyarországon megjelent a Mataias Carp Holocaust Romániában. Tények és dokumentumok a romániai zsidók pusztulásáról - 1940-1944, Primor Kiadó, Budapest, 1993. A könyv az Erdélyi Magyarság Alapítványnál rendelhető meg. A magyar kiadást Matatias Carp első három kötetéből állította össze a fordító, Takács Ferenc. A negyedik kötetet kihagyta a fordító, mert arról már sok történelmi összegzés készült. /Takács Ferenc: Holocaust Romániában. = Élet és Irodalom, okt. 22./1994. március 2.
Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./1994. december 1.
A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./1995. június 24.
Ismeretlenek 86 zsidó sírt szentségtelenítettek meg Bukaresten, a Giurgiului úti temetőben, közölte a FEDROM, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, hangsúlyozva, hogy nem ez az első eset, hogy zsidó sírokat gyaláztak meg 1989 után, de ez a legsúlyosabb. Igaz, hogy ugyanakkor hasonló támadás áldozata volt jónéhány keresztény temetőbeli sír is. A FEDROM nem tartja kizártnak, hogy sátánisták voltak az elkövetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./ 1995. július 1.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezető tanácsa közleményben fejezte ki aggodalmát a bukaresti zsidó temetőben nemrég elkövetett sírgyalázás miatt. A közleményben elfogadhatatlannak nevezték azt a rendőrségi magyarázatot, hogy 9-15 éves gyermekek "ártatlan játszadozásáról" van szó. Elvárják a tettesek felkutatását és megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ 1995. október 12.
Az amerikai és a nemzetközi zsidó lobby támogatni fogja Romániát - ezzel a címmel közölt interjút a Dimineata okt. 12-i száma Nicolae Cajallal, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének és a B`nai B`rith zsidó segélyszervezet két hónapja Romániában is működő szervezetének elnökével. Cajal szerint a támogatási szándék erősödött, amikor Iliescu amerikai látogatásakor válaszolt a "nehéz" kérdésekre, amelyek a zsidóellenes pogromok idején kormányzó Antonescu tábornok szobrának felállítására, illetve a kormánypártnak a szélsőséges erőkkel, különösen a Nagy-Románia Párttal való szövetségére vonatkoztak. /Új Magyarország, okt. 13./1996. január 16.
Romániai zsidó vezetők az 1941. januári pogrom évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségeken felhívták a figyelmet a szélsőjobboldal újjáéledésének veszélyére. 55 évvel ezelőtt a fasiszta Vasgárda tagjai 131 zsidót meggyilkoltak, s puccskísérletük során megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat. "Mélyen aggaszt bennünket a romániai Vasgárda mozgalom újjáéledése. A fanatikus szélsőséges szellem térhódítása nemcsak a zsidókat fenyegeti - mondta Nicolae Cajal, a romániai zsidó közösségek szövetségének világi vezetője a bukaresti zsinagógában a felkelés áldozatainak emlékére rendezett vallási szertartáson. /Megemlékezés a Vasgárda pogromjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1996. június 26.
A Román Akadémia égisze alatt működő, etnikai kérdéseket tanulmányozó központ, a Manfred Wörner Alapítvány, a csíkszeredai hegyivadász alakulat a múlt héten elindította Csíkszeredában az Open Windows /Nyitott Ablakok/ elnevezésű kutató és gyakorlati programját. Carmen Dumitru Seuleanu, az említett akadémiai központ vezetője elmondta, hogy elsődleges céljuk a helyi közösségeken belüli kommunikáció elősegítése. A katonaság részt vesz a programban, mert a hadsereg "az interkulturális kapcsolatok színtere is". Gheorghe Tinca hadügyminiszter ismételten az együttélés földjének nevezte Erdélyt, úgy vélte, hogy hosszú távon szükséges a román hadsereg civil ellenőrzésére, ugyancsak hosszú távon szerződéses katonai szolgálat bevezetéséről beszélt. Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke szerint Romániában nincs antiszemitizmus, de léteznek antiszemiták és antiszemita nézetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. február 28.
80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1997. április 17.
Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. A tervezetet még május folyamán megvitatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, majd az ügyben illetékes minisztériumok jóváhagyását kell elnyernie, majd a kormány és a parlament asztalára kerül. Eddig egyetlenegy közösség, a Romániai Zsidó Közösségek Egyesülete nyújtotta be írásban igényét elkobzott javaikra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./1998. január 21.
Jan. 21-én a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége és a Bukaresti Zsidó Közösség rendezésében, a fővárosi Zsinagógában megemlékezésre került sor az 1941. január 21-23-i bukaresti legionárius pogrom 57. évfordulója alkalmából. A vasgárdista zsidómészárlás mártírjaira emlékező vallási szertartáson az RMDSZ képviseletében Lőrinczi Gyula szenátor vett részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21. - 1192. sz./1998. július 2.
Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2000. április 26.
A legionárius Vasgárda-mozgalom újjászerveződése rendkívül veszélyes politikai jelenség - hívta fel a figyelmet a romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCE) ápr. 25-én nyilvánosságra hozott állásfoglalása. Az államfőhöz, a kormányhoz, valamint a törvényhozás két kamarájához intézett levelében az FCE "hatékony intézkedéseket" sürgetett annak megakadályozására, hogy újjászerveződjék a legionárius mozgalom. A legionárius mozgalom Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke honlapján jelent meg az interneten és ott terjeszti nézeteit, ápolja terrorista hagyományait, népszerűsíti akcióit. /Zsidó hitközségek a vasgárdista mozgalom ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./2000. november 30.
Nem estek pánikba a Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor látványos választási sikere nyomán a romániai zsidó közösség tagjai, írta az Izraelben megjelenő Jerusalem Post angol nyelvű napilap. A napilap Nicolae Cajalnak, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének kijelentésére hivatkozott, miszerint "az antiszemitizmus nem jelent problémát Romániában", Vadim támadásai pedig "többnyire a magyarok és a cigányok ellen irányulnak". Cajal "stupidnak, de ártalmatlannak" nevezte Corneliu Vadim Tudort. /Ártalmatlannak tartja Nicolae Cajal Vadim Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. december 30.
Vandálok garázdálkodtak dec. 27-én Bukarestben, a zsidó történeti múzeumban. Teodor Wexler, a romániai zsidó közösségek szövetségének tanácsosa szerint a délelőtti órákban két 30-40 év körüli férfi behatolt a múzeum épületébe. Sértegették a többnyire idős személyzetet, azt kérdezvén tőlük, "van-e a múzeumban auschwitzi szappan″. A nemleges válaszra a vandálok tettlegesen bántalmazták a személyzet két tagját, törtek-zúztak, majd elmenekültek. "A vandál cselekedet része egy szélsőséges kampánynak″, amely a zsidóság ellen irányul - jelentette ki a tanácsos. * Az azonnal riasztott rendőrség gyorsan a helyszínen termett s megkezdte a vizsgálatot. Klaus Fabritius államtitkár (Kisebbségvédelmi Hivatal) nyilatkozatban ítélte el a vandálok cselekedetét és kérte a hatóságokat, példásan büntessék meg a tetteseket, előzzenek meg bármely hasonló cselekedetet. /Vandálok a zsidó múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2001. augusztus 24.
A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./2001. augusztus 28.
A Iasi megyei prefektus aug. 27-én bejelentette, hogy kivonják a kereskedelmi forgalomból Vlad Hogeának, a Nagy-Románia Párt képviselőjének nacionalista, antiszemita cikkeiből készült kötetét. A nacionalista című cikkgyűjteményt először ezer példányban nyomtatták ki és elsősorban Iasiban terjesztették. A tízezer példányos utánnyomást a jövő hónapban tervezték. A könyv Hogeának a Romania Mare szélsőjobboldali hetilapban megjelent írásaiból válogatott. A lap főszerkesztője, Corneliu Vadim Tudor. A könyv megjelenését elítélte Vasile Dancu tájékoztatási miniszter és a romániai zsidó közösségek szövetsége. A román főügyészség vizsgálatot kezdeményezett a kötet ügyében. /Ö. I. B.: Betiltják az antiszemita cikkgyűjteményt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2001. november 7.
Az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a román kormány az elkövetkezőkben törvénytervezetet nyújt be, amelynek célja betiltani mindazokat a szimbólumokat és megmozdulásokat, amelyek háborús bűnösök nevéhez kapcsolódnak. Román sajtókommentárok szerint a kormányfő indítványa elsősorban a háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu román marsall, egykori fasiszta politikus ellen irányult. Mint ismeretes, az ország számos városában neveztek el utcát Antonescuról (többek között Kolozsváron is), illetve helyeztek el emlékplakettet vagy szobrot a marsall tiszteletére. Nastase kijelentése nagy port kavart a román belpolitikában. A kormányfő indítványa nagy ellenállásba ütközött saját pártján belül is. A néhai Antonescu marsall szimpatizánsai körébe tartozik Sergiu Nicolaescu szenátor is, aki a fasiszta politikus utolsó napjairól filmet is forgatott. Emlékezetes, hogy a román hadsereg volt vezérkari főnökét, Mircea Chelaru tábornokot tartalékba helyezték azt követően, hogy részt vett a Nagy-Románia Párt (NRP) védnöksége alatt szervezett emlékünnepségen, amelynek keretében új Antonescu marsall mellszobrot lepleztek le. Adrian Paunescu a kormányfő indítványára reagálva, Antonescu-perének újratárgyalását kérte. "Ki állapította meg, hogy Ion Antonescu háborús bűnös?" - tette fel a kérdést Paunescu a szenátus plénuma előtt. A Nagy-Románia Párt nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bűnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfő kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfő "egyoldalúan és attól függően kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik". A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese kifejtette: Ion Antonescut és az ugyancsak Antonescu névre hallgató külügyminiszterét 1944. augusztus 23-án tartóztatták le és a kommunisták őrizetébe adták őket. Szeptember 1-jén Antonescut átadták a szovjeteknek, akik a Szovjetunióba szállították és a háború végéig valószínűleg kihallgatták. Utána visszahozták Romániába és a Népbíróság elé állították. A vádban elsősorban azt emelték ki, hogy Antonescu agressziót hajtott végre a Szovjetunió ellen. Itt szerepeltek azok a bűnök, amelyeket Besszarábiában és főleg Transznisztriában követtek el. Még a németek is megdöbbentek azon, hogy ott milyen vérengzések voltak. Ezeknek kétségtelenül megvoltak a maguk felelősei, többek között George Alexianu, Transznisztria kormányzója és Piky Vasiliu, akiket el is ítéltek, majd kivégezték őket. Velük együtt végezték ki Ion Antonescut és külügyminiszterét is 1946. június 1-én, miután a Népbíróság népellenes háborús bűnökért halálra ítélte őket. Goldner Gábor egyetemi tanár, a Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke Nastase kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette: Üdvözöljük a kormányfő javaslatát. Reméljük, hogy lesz is belőle valami. Bízunk abban, hogy a fasiszta szimbólumok használata teljesen kiiktatódik és mi, zsidók aránylag nyugton élhetünk majd bárhol a világon - mondotta Goldner Gábor. /Papp Annamária: Ismét fellángolt az Antonescu vita. Botrányt váltott ki Nastase javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bűnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelezte a román sajtó. A kormánypárt /Szociáldemokrata Párt - PSD/ nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt, aki "életével fizetett életének azért a részéért, ami belőle elítélendő volt". Az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bűnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak. /A kormányfő darázsfészekbe nyúlt. Berzenkednek Antonescu hívei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./2002. március 19.
A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok, szoborcsoportok, táblák felállítását tiltó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány – jelentette be Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a védelmi tárca által szervezett holokauszttörténelmi tanfolyam márc. 18-i megnyitóján.A kormány megtiltotta ugyanakkor, hogy utcákat, sugárutakat, köztereket, parkokat nevezzenek el a hasonló bűntetteket elkövető személyekről. Szintén tilos lesz ezentúl az idegengyűlölő, fasiszta, raszszista jellegű szimbólumok használata, illetve a háborús bűnösök személyi kultuszának gyakorlása. A rendelet alapján ezeket az előírásokat megszegő személyek 5 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet leírása szerint fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezet alatt olyan – három vagy több személyből álló – csoportosulás értendő, amely fasiszta és faj-, illetve idegengyűlölő elméleteket terjeszt. Ide érthetők mind a jogi személyiséggel rendelkező vagy azt nélkülöző szervezetek, illetve politikai pártok, egyesületek, alapítványok, kereskedelmi társaságok, amelyek vallási, faji vagy etnikai alapú, megkülönböztető doktrínákat karolnak fel. A fasiszta és rasszista szimbólumok alatt a kormányrendelet olyan zászlókat, emblémákat, jelmondatokat, köszönési formákat ért, amelyek a fenti doktrínák terjesztését szolgálják. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személy – a kormány meghatározása szerint – az a személy, akit egy hazai vagy külföldi bíróság végleges döntése alapján hasonló vádakkal, illetve háborús bűnökért ítéltek el. Mint ismeretes, Ion Antonescu marsallt háborús bűnösként ítélték el és végezték ki, a második világháború befejezése után. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének adatai szerint Romániában hat Antonescu-szobor létezik; a hetedik – és egyben az első erdélyi – Antonescu-szobrot Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere állítaná fel.A zsidó közösségi értékekkel és sírkertekkel kapcsolatos határozatot fogad el soron következő ülésén a kormány – jelezte továbbá Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter. Kifejtette, hogy Románia részt vállalt a tömegirtásban, ezért felelősséggel tartozik az áldozatokkal és ezek hozzátartozóival szemben. Theodorescu kifejtette, az akkori román kormányt terheli a felelősség azért, hogy a romániai zsidóság ellen pogromokat szerveztek, és sokan közülük lágerekben pusztultak el. "A román népnek kötelessége szembenézni múltjával, bármennyire szégyenteljesek is lennének történelmének bizonyos fejezetei" – hangsúlyozta a miniszter. /Salamon Márton László: Antonescu alkonya? Büntetik a háborús bűnösök kultuszát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./2002. március 22.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2002. november 18.
Nov. 17-én vehette át Kolozsváron a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nagydíját Lövith Egon szobrászművész. Az elismerés a neves kolozsvári alkotó rendkívül sokoldalú tevékenységének szól. A szobrász, keramikus, grafikus és festő Lövith Egon valamennyi műfajban maradandót alkotott. Erre utalt Goldner Gábor egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke. /Németh Júlia: Kitüntették Lövith Egon szobrászművészt. A díjat életműve elismeréseképpen kapta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2002. november 18.
Életműdíjat adományozott a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművésznek. Nov. 16-án a zsinagógában Sauber Bernát, a helyi hitközség elnöke, Spielmann Mihály, a hitközség tagja és Dorel Dorian, a Romániai Hitközségek Szövetségének elnöke, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője, illetve Hunyadi László szobrászművész, egykori tanítvány köszöntötte a nyolcvankilenc éves mestert. Izsák Márton első műalkotását 1946-ban leplezték le Budapesten, utána készítette el a dési deportáltak emlékművét és - többek között - Salamon Ernő, Bartók, Eminescu szobrát. Marosvásárhelyen legismertebb alkotása a két Bolyai szobra. A Keresztelő Szent János-plébániatemplom udvarán ezelőtt három évvel leplezték le Márton Áron püspökről alkotott szobrát. Tavasszal következik az 1948-ban készült, a deportáltak emlékét megörökítő alkotásának felállítása. Hunyadi László szobrász, a mester egykori tanítványa elmondta, a Holokauszt-szoborcsoport nem csupán a zsidóság fájdalmát fejezi ki, hanem a kommunizmus áldozatait is felidézi a szemlélőben. /Antal Erika: Készül az emlékmű. Izsák Márton szobrászművészt díjazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./2003. október 15.
Okt. 12-én megnyílt Dicsőszentmártonban a Szórvány-magyar Kulturális Központ, a szórványház, a volt zsinagóga épületében. A fűtés bevezetésére nem futotta a támogatásból, jelentette be dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke /egyben a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok lelke, mentora/. A Kis-Küküllő Galéria is a zsinagógában talált otthonra, mely Bartha Béla festészeti tárlatával nyílt meg. Bartha Béla gondolkodott, hogy festő, költő vagy színész legyen-e, hiszen mindhárom művészet erősen vonzotta, és ki is próbálta mindet, egykor színjátszott, nemrég kötete jelent meg, képeivel rendszeresen szerepel tárlatokon. A szórványház felújítva, színpaddal várta az előadókat és a közönséget. Kétéves munka eredményeképpen - egyelőre inkább az enyhébb évszakok idején - rangos művelődési események színhelye lehet a zsinagóga, melyet haszonbérbe adott a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége. A Pro Urbe kitüntetést idén Adorjáni Károly nyugalmazott unitárius lelkipásztor és Szlovácsek Ida tanárnő kapta. Az idős lelkész a térség néprajzi feltérképezésében szerzett érdemeket. Szlovácsek Ida tanárnő nyugdíjasként is tanít még, a Kis-Küküllő című lapot máig önzetlenül és "bérmentesen" szerkeszti-szervezi, terjeszti. /Bölöni Domokos: Szórványházat avattak Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./ 2004. május 31.
Máj. 30-án a Deportált Mártírok Templomában a Kolozsvári Zsidó Hitközség megemlékezést tartott a kolozsvári zsidóknak náci kivégző táborokba történt deportálása 60. évfordulója alkalmából. Többek között beszédet mondott Menahem Hakohen főrabbi, Iulian Sorin a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének főtitkára, Kallós Miklós egyetemi tanár, valamint Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke. /Emlékezés a deportált mártírokra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2006. január 20.
1941 januárjában, a Vasgárda államcsíny-kísérletét megelőzően, fasiszta bandák 150 zsidót öltek meg, zsinagógákat, üzleteket, lakásokat dúltak fel, fosztottak ki. A halálos áldozatokról mértékadó forrás Manfred von Killinger bukaresti német nagykövet titkos jelentése. Mihail Sebastian író (Jurnal 1935–1944. Bukarest, 1996) megörökítette Radu Gyr költő zsidóellenes szónoklatait, idézte Camil Petrescut, aki panaszkodik, hogy neki nem jutott egy kiürített zsidó lakás. A pogrom dokumentumai több helyen megtalálhatók, ennek ellenére sokan tagadják a pogromot. Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke Romania Mare című hetilapjában 1997 novemberétől végeérhetetlen cikksorozatot közölt. Szerzője Ion Coja bukaresti egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca Egyesület alelnöke, aki szerint a bukaresti pogrom zsidó fantáziaszülemény. A neoholokauszt néven ismertté vált tagadás új doktrínája kapóra jött a román szélsőségesek számára. Hatékonysága 2003-ban érte el tetőfokát: június 13-án az Adrian Nastase vezette kormány nyilatkozatban szögezte le, hogy 1940-1944. között Romániában nem volt holokauszt. Corneliu Vadim Tudor és Ion Coja történelemrevíziója így állampolitikai rangra emelkedett. Az izraeli kormány, a romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, valamint az Aven Amentza roma szervezet azonnal tiltakozott. A kormány ezért már június 18-án helyesbített. 2004. november 11-én a Nobel-díjas Elie Wiesel, a Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság elnöke Ion Iliescu elnöknek dokumentumokat mutatott be, amelyekből kiderül, hogy a korabeli hatóságok 280-380 ezer román és ukrán zsidó haláláért felelősek. Iliescu elnök hirtelen megvilágosodott: „A holokauszt történelmünk egyik súlyos tévedése, amelynek felelősségét a román államnak vállalnia kell.” Ezt követően a kormány október 9-ét a holokauszt napjává nyilvánította. Úgyszintén a nagy fordulat jele volt, hogy ezelőtt egy évvel, a bukaresti pogrom évfordulója alkalmából, a Nemzeti Múzeumban megnyílt a Holokauszt 1933-1945 dokumentumkiállítás. Jelen volt Ion Iliescu elnök is, aki beszédét ezzel kezdte: „Az emlékezéshez bátorság kell.” A szélsőséges erők hangadói tüntetőleg távol maradtak. /Barabás István: Pogrom és a neoholokauszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2006. március 1.
Az Európai Zsidó Kongresszus rendkívüli közgyűlése elfogadott egy határozatot, amely támogatja Románia és Bulgária 2007. január 1-jei EU-csatlakozását, közölte Aurel Vainer képviselő, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Vainer kezdeményezte a határozatot, amely szerint az EU-tagság elősegíti Romániában és Bulgáriában az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harc uniós elveinek megszilárdulását. A képviselő szerint az Európai Zsidó Kongresszus egy másik dokumentumot is elfogadott, amelyben kéri az európai államok parlamentjeit, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Mahmud Ahmadinezsád iráni elnököt, aki korábban azt nyilatkozta, hogy Izraelt „törölni kell a térképről”. Aurel Vainer elmondta, Romániában 9 800 személy regisztrált tagja a zsidó közösségeknek. /Támogatja az Európai Zsidó Kongresszus a 2007-es csatlakozást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
lapozás: 1-27