udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Intézménymutató:
Segesv%C3%A1ri%20Mikl%C3%B3s%20P%C3%A1l%20Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/Egylet
1999. június 24.
Déván Orbán Mária nemzetiségi tanfelügyelő javasolta olyan alapítvány létrehozását, melyet a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt Hunyad megyei alprefektus, a jeles közéleti ember, Segesvári Miklós emlékének szentelnek, s melynek fő célkitűzése a tanulóifjúság ösztönzése és segítése. Kiszely József mérnök ismertette az alapítvány célkitűzéseit, feladatait. Elfogadták az alapítvány elnevezését, megválasztották a tisztségviselőket: a Segesvári Miklós Pál Alapítvány elnöke Kiszely József, titkára Orbán Mária. /Segesvári Miklós Pál Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./2004. január 14.
Féléve vehették újra birtokunkba a dévai telepi kultúrotthont, melyet rövid időn belül gazdag tevékenységi körrel működő Magyar Házzá alakítottak, jelezte Kiszely József, a Segesvári Miklós Pál Egylet elnöke, aki a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel karöltve igyekszik talpra állítani a visszakapott ingatlant. A dévai Magyar Házat, a bukovinai székely telepesek hajdani kultúrotthonát hosszú évtizedekig birtokolta a hadsereg. Amikor 2003 júniusában elhagyták az ingatlant, a két ,,örökös” művelődési egylet egy víz-, gázvezeték és szennycsatorna nélküli lepusztult épületet vehetett át. Azóta közmunkával kifestették az összes termet, adományokból egy ideiglenes konyhát is felszereltek. Szintén adományokból, közmunkával visszaállították a hajdani színpadot. A legnagyobb gond azonban a víz, a gáz és a csatornázás hiánya. Ezek bevezetése a házba jelentős anyagi teherrel jár. Kiszely József a Magyar Házat működtető művelődési egyesületek nevében segítséget kért, adakozásra szólított fel. /Adakozzunk a Magyar Házért! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./2004. február 3.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka: Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. augusztus 30.
A dévai Segesvári Miklós Pál Egylet idén a Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen szervezte meg a hagyományos anyanyelvápoló tábort, melyre ezúttal a temesvári Pántlika és a dettai Búzavirág néptánc-együtteseket is meghívták. A diákokat a Magyarok Nagyasszonya kollégiumban látták vendégül, teljes ellátást biztosítva számukra. Jutott idő városnézésre, a dévai Corvin Kiadó, a természetrajzi múzeum és persze a Déva fölött magasló középkori vár meglátogatására. A Magyar Házban táncházat szerveztek a diákoknak. /GBR: Néptánc- és anyanyelvőrző tábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./2004. december 2.
Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2006. január 24.
Erdélyi magyarságunk számára a hagyomány éltető erőt jelent, identitástudatunk, nyelvünk őrzését, ápolását – fogalmazott László Anikó dévai tanárnő a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen Csernakeresztúron. A csernakeresztúri magyar közösség ápolja hagyományait. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület fiatal táncosai nagysikerű bemutatót tartottak, a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet táncosai sem maradtak le. Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke mondott beszédet. /Gáspár-Barra Réka: Kultúra és hagyomány. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2006. augusztus 19.
Lengyel, ukrán, román, magyar hagyományőrző csoportok találkoztak idén is Magyarországon, Bonyhádon, a 17. alkalommal megrendezett Bukovina fesztivál nevet viselő nemzetközi folklórtalálkozón. A Hunyad megyébe telepedett bukovinai székelyeket ezúttal a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai képviselték, akik Karda Róbert és Kocsis Attila iskolaigazgatók irányításával évek óta szorgalmasan táncolnak a Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportjában. /(GBR): Dévaiak a Bukovina fesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2006. október 28.
Déván a Magyar Házban emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke a helyi Segesvári Miklós Pál Egylet meghívására érkezett, bemutatta 1956 Erdélyben című könyvét. /(GBR): Egy Eszméért folyt a küzdelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
lapozás: 1-8