udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Intézménymutató:
Szab%C3%B3%20T.%20Attila%20Nyelvi%20Int%C3%A9zet
2004. november 30.
A szórványban élő magyarok nyelvi rehabilitációját segíti a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Európai Uniós támogatásban részesült programjával, amelyben szórványból származó pedagógusok vesznek részt, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. A másfél milliós lelket számláló magyar közösség valamivel több mint fele (hozzávetőlegesen 800 ezer ember) szórványban él. A hét végén megtarthatták a 120 órás képzéssorozat első óráit. Az oktatás módszertanát a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvészeti Központ munkatársai, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének oktatói dolgozták ki. /(borbély): Nyelvi rehabilitáció a szórványban élőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. február 1.
A magyar nyelvben kell gondolkodnunk, és nem a magyarországi magyar nyelvben – összegezte Péntek János tanszékvezető professzor a hétvégén lezajlott, Szótárak és szakterminológiák című konferencia célját. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Tanszéke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bolyai Társaság közös szervezésében létrejött tanácskozásra magyarországi és felvidéki vendégek érkeztek, illetve magyartanárok, anyanyelvápolók Erdély minden részéből. Péntek János szerint a szaknyelvben olyan zavar uralkodik, amely nem oldható meg a Magyarországon használatos terminológia automatikus átvételével. Külön kell megoldást találni Erdélyben, külön Felvidéken, és erre a kísérletre derített fényt Szabómihály Gizella A szlovák-magyar nagyszótár és a nyelvi tervezés című előadása is. „Itt, Erdélyben a román-magyar nyelvközi viszonyban kell gondolkodni” – fejtette ki Péntek János, az újonnan megjelent magyar-román Közigazgatási szótárt bemutatva, amelynek román-magyar kötete két évvel ezelőtt jelent meg. Somai József a készülő közgazdasági szótárról, Benő Attila a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetben szerkesztett szótárakról számolt be. A legfrissebb, magyar nyelvű tankönyvekről Székely Győző tartott előadást, aki elrettentő példákkal is illusztrálta a fordítás minőségét. A szakterminológia egységesítésére hívta fel a figyelmet, és elmondta, munkacsoportjával jelenleg gyűjteményeket készítenek az egyes tudományterületek iskolában használatos kifejezéseiből. /(Rostás-Péter Emese): Egységes nyelvhasználatra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2006. szeptember 19.
A múlt hét végi kétnapos tanácskozást rendezett a temesvári Szórvány Alapítvány Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban, egyúttal a szervezet székházát is felavatták. A konferencia „A nyelvi/emberi jogok és a közigazgatási jog” címet viselte, amelyen bánsági, erdélyi, magyarországi, felvidéki, muravidéki és ausztriai előadók, tudományos kutatók, pedagógusok vettek részt. A helyzetet számtalan tanulmány, kutatás eredményével elemezték, és dolgoztak ki a nyelvhasználat és nyelvi jogok védelmében irányadó stratégiákat; a Kárpát-medence különböző vidékeiről érkezett vendégek a náluk tapasztalt hiányosságokat, hátrányokat vagy előnyöket, jogi rendelkezéseket osztották meg egymással. – Kizárólag szakmai, tudományos jellegű rendezvény volt – fejtette ki Bodó Barna, az alapítvány elnöke. Péntek János kolozsvári akadémikus kijelentette: “Mi és az általunk képviselt intézmények nem küzdhetünk nyelvi jogok biztosításáért, legfeljebb bátoríthatjuk a nyelvhasználatot. Viszont az ezt a harcot megvívó politikai és érdekvédelmi szervezeteket megfelelő anyaggal, információval fegyverezhetjük fel.” A neves professzor a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet konferenciakötetei sorában megjelent könyvek bemutatóján mondta ezt, egyebek között kifejtve azt is, hogy a magyar nyelv státusának a megerősítése, és “határtalanítása” (vagyis: ne beszéljünk magyarországi, vagy erdélyi, kárpátaljai, hanem egyetemes magyar nyelvről) a cél. Elismerte, hogy nehéz újraéleszteni a magyar nyelvet, mert mind mondta: “Tudjuk, hogy kell oktatni idegen nyelvként, tudjuk azt is, hogy kell – vagy kellene – tanítani iskoláinkban, de csak sejtjük, miként kellene tanítani azoknak, akik valamikor tudtak magyarul, de már nem beszélik, mint például a moldvai csángók.” Péntek János szerint a 20. században “szétfejlődött” a magyar nyelv, és a különböző régiókban használatos formákat egyesíteni kell. A Szórvány Napokon előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke is, aki a rendezvényen bejelentette, hogy január elsejétől lemond az IKA élén betöltött posztjáról. A döntését azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak a magyar kormány részéről a közalapítvány jövőjét, s ekként a határon túli magyarok szervezeteinek támogatását. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
lapozás: 1-3