Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 15 találat lapozás: 1-15

Intézménymutató: Sz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%BCgyi%20Miniszt%C3%A9rium%20(Rom%C3%A1nia)

1998. április 27.

A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./

1998. május 4.

Máj. 4-én befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban dolgozó államtitkárok számát a koalíció 70-ről 58-ra csökkenti. Ebből az RMDSZ 10 államtitkári tisztséget kapott meg a nevelésügyi, művelődési, ipari és kereskedelmi, munkaügyi és népjóléti, mezőgazdasági, privatizációs, területrendezési és közmunkálati, szállításügyi minisztériumokban, valamint az Európai Integrációs Főosztályon, illetve államtitkári rangú főtitkár-helyettesi tisztséget a kormány főtitkárságán. - A kormány mellett működő intézmények, ügynökségek államtitkári rangú vezetőtisztségeit a későbbiekben osztja el a koalíció. - A személyi jelölésekről az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, illetve Operatív Tanácsa a következő napokban dönt, ott, ahol ez szükséges. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1257. sz./

1998. május 6.

Máj. 6-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elemezte az RMDSZ államtitkárainak eddigi tevékenységét, illetve az új államtitkári tisztségekre beérkezett jelöléseket. Az elemzés nyomán az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megtette javaslatait az Operatív Tanácsnak az államtitkári tisztségek betöltésére. Ugyancsak május 6-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa, amely a következő javaslatokat véglegesítette: Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula; Szállításügyi Minisztérium: Birtalan József; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Privatizációs Minisztérium: Erős Viktor; Művelődési Minisztérium: Kelemen Hunor; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Lányi Szabolcs. A további négy államtitkári tisztséggel kapcsolatos javaslatok véglegesítésére lapzártáig még nem került sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./

1998. május 6.

A kormánykoalíciót alkotó pártok máj. 5-én aláírták az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozó protokollumot. Ennek megfelelően, a legnagyobb koalíciós párt, a KDNPP 20 államtitkárt, a Demokrata Párt (DP) 13-at, az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyenként 10-et, a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) 3-at, és a Románia Alternatívája Párt pedig egy államtitkárt nevezhet ki. Az előzetes megállapodás értelmében az államtitkári posztok száma 69-ről 57-re csökkent, az RMDSZ kormányzati képviselete viszont lényegében nem változott; a parasztpárt ugyanis három államtitkári posztról lemondott az RMDSZ javára, annak ellensúlyozására, hogy az RMDSZ - bár parlamenti ereje alapján három miniszteri tárca illetné meg - csak két tárcát kapott a Radu Vasile-vezette kabinetben. A protokollumnak megfelelően a szövetség megtartja az oktatási, a művelődési, a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi, a privatizációs, a területrendezési, a munkaügyi, a népjóléti, illetve a kormányfőtitkárságon betöltött funkcióit. Le kellett mondania ugyanakkor az egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi államtitkárságokról. A Távközlési Minisztériumban betöltött funkció helyébe a Szállításügyi Minisztériumban kapott hasonló tisztséget, a remélt külügy helyett pedig az európai integrációs ügyekért felelős (miniszteri rangú) hivatalban jutott hely az RMDSZ-nek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. december 4.

A kormány dec. 2-i ülésén elfogadta pótköltségvetést: 36,3 milliárd lejjel csökkentette a kiadásokat. Ez nem befolyásolta a tervezett költségvetési deficitet és az infláció várható mértékét /45 %/ sem befolyásolta. A költségvetési pénzek minisztériumok közötti átcsoportosítása miatt kevesebb jut az egészségügyi, az igazságügyi és a mezőgazdasági tárcának, több jut viszont az oktatási, védelmi, belügyi és szállítási minisztériumnak. Az idei költségvetést szeptemberben már módosították, most újból változtatni kellett, mert a tervezett bevétel nem folyik be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. október 3.

Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, magyarországi megbeszéléseiről biztató ígéretekkel tért haza: Németh Zsolt államtitkárral folytatott megbeszélése során ígéretet kapott a csíkszeredai egyetem létrehozásának támogatására, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása érdekében elkezdett együttműködés folytatására. A Csíkszentmártonban elképzelt, három funkciót ellátó szociális központ létrehozásához Kövér László Fidesz-elnök ígért segítséget. A tanácselnök beszámolt arról, hogy a megyén átvezető utak modernizálása céljából a Szállításügyi Minisztériumnak benyújtottak egy 17 milliárd lej értékű beruházás tervét. - A megyei tanács tagja lett a több magyarországi és hazai megyét tömörítő Kárpátok Eurorégiónak. /Támogatási ígéretek a megyének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2002. szeptember 14.

A külföldi utasszállító cégek kálváriája immár két hete tart. A Szállításügyi Minisztérium nehezen elfogadható bürokráciához kötötte a hazai kisbuszok külföldre történő utasszállítását, és ezzel tucatnyi utasszállító céget a csőd szélére juttatott. Jelenleg rendszerint a határőrtől és a vámostól függ, hogy átengedik-e a buszokat. A kolozsvári utasszállítók érdekében az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor próbált eljárni az illetékes minisztériumban. A képviselő szept. 17-ig vár, és ha nem történik semmi változás, interpellálni fog a parlamentben az ügy érdekében. Kónya-Hamar Sándor diszkriminatív jellegűnek tartja a rendeletet, amely számos visszaélésre adhat alkalmat. /Gálffy Attila: Kisbuszok határátkelési kálváriája. Továbbra sincs megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. október 17.

Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2002. december 5.

Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2003. június 11.

Az RMDSZ kezdeményezésére a szállításügyi minisztérium a nemzeti kisebbségek nyelvén is feltünteti a vasúti állomások nevét. A szövetség összeállította a kisebbségi nyelvű helységneveket tartalmazó jegyzéket. A tárca versenytárgyalást ír ki a táblák elkészítésére és felszerelésére.Mégis lesznek magyar helységnevek az erdélyi vasútállomásokon. Ezt Stefan Rosanu szállításügyi minisztérium szóvivője erősítette meg a Krónikának. Mint ismeretes, Romániában Gyergyószentmiklós, valamint a háromszéki Kézdiszentkereszt vasútállomásán áll - az 1989. decemberi események után elhelyezett - magyar nyelvű helységnévtábla. Rosanu elmondta, hogy a tárca elindított egy olyan programot, amely révén olyan helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya számottevő, a kisebbségek nyelvén is kifüggesztik az állomás, illetve a helység nevét. Magyar részről korábban is igényelték az anyanyelvű táblák felállítását a vasútállomásokon, de ezeket a kéréseket elutasították. A 2001. évi 215. számú, közigazgatási törvény szerint azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, tájékoztató jelleggel az illető nyelven is fel kell tüntetni a helységek nevét. Ezt megerősítette Borbély László RMDSZ-es képviselő is. A miniszter utasítást adott a végrehajtásra, így várhatóan egy-két hónapon belül helyükre kerülnek a táblák - mondotta Borbély László. /Benkő Levente: Mégis lesznek... = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2003. július 5.

Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. szeptember 30.

Még mindig nincsenek magyar helységnévtáblák a vasútállomásokon, holott a szállítási minisztérium szept. 22-ére ígérte, hogy megkezdik a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését azoknak a településeknek a vasúti megállóin, ahol a nemzeti kisebbségek részaránya meghaladja a húsz százalékot. Borbély László képviselőnek, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökének közlése szerint a szövetség személyesen Miron Mitrea szállításügyi miniszternél szorgalmazta az állomásoknak a kisebbségek nyelvén történő feliratozását, amibe a tárcavezető beleegyezett. Szeptember 16-án a tárca, a hatáskörébe tartozó országos vasúti igazgatóság, valamint az RMDSZ képviselői újra tárgyaltak. Országszerte több mint 300 állomást érint a rendelkezés. /Benkő Levente: Késnek a táblák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2005. április 27.

Birtalan József jelenleg egyike azon székelyudvarhelyinek, aki fontos tisztséget tölt be az RMDSZ kormányzati csapatában. 1995-ben lett az RMDSZ gazdasági igazgatója, majd a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök. 1998 elején államtitkár lett a távközlési minisztériumban. Volt államtitkár a szállítási minisztériumban is, majd a kis- és közepes vállalkozások ügynökségének helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 2000-től 2005 elejéig a köztisztviselők ügynökségének elnökhelyettese volt, a kormányváltás után átvette ezen a helyen az elnöki tisztséget, államtitkári rangban. Vannak udvarhelyiek a vezetésben, szenátusi frakcióvezetője /Verestóy Attila/ is van, megyei tanácselnöke is. Háromszéken György Ervin prefektus, aki Székelyudvarhelyen végezte az iskolát, s ő maga lövétei. A Birtalan által vezetetett ügynökség elsősorban a köztisztségek menedzsmentjével, meghatározásával, másfelől a tisztségviselők mint személyek szakmai és fizetési rendszerével, karrierjükkel, előmenetelükkel foglalkozik, megszervezi a versenyvizsgákat. Birtalant foglalkoztatja a magyarság megfelelő és arányos jelenléte a közigazgatás minden szintjén, s ehhez a kinevezések az ő ügynökségén keresztül történnek. Az arányos jelenlétet a megyei RMDSZ-szervezetekkel közösen fogják megvalósítani. /Rédai Attila: Nem dicsőség az udvarhelyi közéletben részt venni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 27./

2006. október 28.

Európai megoldások az építőiparban címmel egynapos nemzetközi konferenciát tartottak október 27-én Kolozsváron. Ennek keretében szakemberek ismertették a klaszterek fogalmát, az építőipari vállalkozások számára nyíló lehetőségeket az EU-ban. A rendezvényt a Magyar Építőipar Kht. szervezte, fővédnöke pedig a magyar Gazdasági és Közlekedési, illetve a román Szállítás-, Építkezésügyi és Turisztikai Minisztérium. A kolozsvári rendezvény több hónapos és több helyszínen zajló konferenciasorozat része, a Kolozsvárt követő állomás Bukarest és Csíkszereda lesz november folyamán. A klaszter a vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek érdekeinek kohéziós alapú társulását jelenti egy viszonylag nyílt szerveződés keretén belül. Az Európai Bizottság mellett sikeresen működik az Európai Klaszterek Szövetsége. /N. H. D.: Újfajta együttműködés: klaszterek az építőiparban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

lapozás: 1-15