udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Intézménymutató:
Szent%20Mih%C3%A1ly%20R%C3%B3mai%20Katolikus%20Pl%C3%A9b%C3%A1nia%20(Kolozsv%C3%A1r)
2004. január 10.
Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./2004. február 11.
Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2004. május 16.
Kolozsváron több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemi ifjúság pasztorációja. A kommunizmus idején sem szünetelt az egyetemistákkal való foglalkozás, általában a Szent Mihály plébánia papjai szerveztek számukra hittanórákat és más tevékenységeket. 1993-ban két pap kapott megbízást az egyetemi lelkészi teendők ellátására: Nóda Mózes akkori kolozsmonostori káplán és Köllő Gábor szászfenesi plébános. Nóda Mózes 1994-ben kapott főállású egyetemi lelkészi kinevezést. A kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészég /KEL/ minta volt: nyomán alakultak az ország más központjaiban is a lelkészségek. /Tíz éve kell a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./2005. január 22.
Kevesebben fizettek tavaly egyházi hozzájárulást Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházaknak. A legtöbb hívővel a református egyház rendelkezik, a legnagyobb csökkenés mégis a katolikusoknál tapasztalható. A hat kolozsvári plébánián összesen 655-tel kevesebben fizettek egyházi adót. Legnagyobb apadást a Szent Mihály plébánián regisztráltak, itt – míg 2003-ban 9500-an voltak, tavaly csak kilencezren döntöttek úgy, hogy támogatják az egyházat. A református egyházi jegyzékben szereplő hívek száma meghaladja a 26 ezret. A kincses városban létező tizenkét egyházközségben idén 379 reformátussal számoltak kevesebbet. Az 1812 lelket számláló kolozsvári unitárius közösségben 12 személlyel csökkent a regisztrált hívők száma, míg a 390 fős evangélikusok 66 személlyel fogyatkoztak. A számokat összesítve kiderül, hogy Kolozsváron tavaly 1110 személlyel kevesebben fizettek egyházi hozzájárulást. /Borbély Tamás: Jelentősen csökkent az egyházi adót fizetők száma. Az evangélikusoknál drámai méreteket öltött az apadás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. március 19.
Kolozsváron a Szent Mihály plébánia a képzőművészek kilakoltatását kérte a Szentegyház utcai galériából. A bíróság elismerte a római katolikus plébánia tulajdonjogát a Szentegyház utcai ingatlan fölött. Az egyház képviselői megkeresték a képzőművészek szövetségét, hogy írjanak alá egy bérleti szerződést, ezt azonban a szakmai szervezet vezetői megtagadták arra hivatkozva, hogy a Polgármesteri Hivatallal már létezik egy hasonló tárgyú szerződés. A Barabás Miklós Céh vezetői arra kérték Czirják Árpádot, tegye lehetővé, hogy még néhány évig, a polgármesteri hivatallal kötött szerződés lejártáig, az intézmény használhassa a kiállító helyiségeket. A levélhez a kezdeményezők több mint hetven, a szövetség kolozsvári fiókjához tartozó magyar képzőművész nevét és lakáscímét tartalmazó jegyzéket is csatoltak. /B. T.: Ellenzi a kilakoltatást a Barabás Miklós Céh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2005. július 1.
Márton Áron szobrát készíti Bocskay Vince szovátai szobrászművész: a bronzba öntött alkotást ősszel fogják felavatni Kolozsváron. Erdély egykori katolikus püspökének egész alakos szobrát Karcagon fogják bronzba önteni. A szobrot a kolozsvári Szent Mihály-plébánia pályázatára készíti. /Katona Zoltán: Szovátán készül Márton Áron szobra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./2006. február 15.
A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem rektora, Dr. Ioan Sbarciu elmondta: megértik, hogy az ingatlan az egyház tulajdona, ezzel szemben szerettek volna olyan egyezségre jutni, amelynek nyomán a galéria továbbra is ott működhetett volna. Kilakoltatták a galériát. Székely György, a Szent Mihály plébánia főgondnoka, sajnálatosnak tartja, hogy a többszöri próbálkozás dacára sem sikerült megegyezni a galériát működtető egyesülettel. Az egyház képviselői az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a képzőművészeket: fizessenek bért az ingatlanért, de ők ezt visszautasították. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilakoltatták a képzőművészeti galériát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
lapozás: 1-7